eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Fesztiválozók a Blahalouisiana együttes koncertjén a Fishing on Orfű nyitónapján 2016. június 22-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Sóki Tamás

Kiderült, mitől perdülünk táncra bizonyos zenék hallatán

Egy kutatás szerint az alacsony frekvenciájú hangok miatt érezzük a késztetést.

Bizonyos számok akaratlanul is táncolásra késztetnek minket. A basszus táncparkettre szólító erejének most már tudományos bizonyítéka is van: eszerint az alacsony frekvenciájú hang akkor is táncra késztet bennünket, ha fülünkkel nem halljuk – írja az Index.hu.

Daniel Cameron, a tanulmány vezetője, a kanadai hamiltoni McMaster Egyetem dobosa és idegtudósa a zene ritmikai vonatkozásait és a mozgással való összefüggését kutatta – írja a Daily Mail.

A tanulmányhoz a részt vevők az Orphx LIVELab koncertjén, a McMaster Egyetem LIVELab névre hallgató, száz férőhelyes kutatóközpontjának előadótermében buliztak. A hangzásért egy olyan hangrendszer felelt, amely különféle koncertkörnyezeteket reprodukált, és olyan továbbfejlesztett hangszórókkal rendelkezett, amelyek rendkívül alacsony, az emberi fül számára észlelhetetlen hangfrekvenciákat bocsátott ki.

Az önkéntesek mozgásérzékelős fejpánttal voltak felszerelve, és arra kérték őket, hogy az esemény előtt és után töltsenek ki kérdőíveket, amelyek segítségével megbizonyosodtak az alacsony frekvenciájú hangok észlelhetetlenségéről. A felmérés kérdései a koncertélvezet szintjét is mérték, és megvizsgálták, hogy a zene milyen fizikai érzést kelt a résztvevők számára.

A koncert során a kutatók kétpercenként be- és kikapcsolták az igazán alacsony frekvenciák kibocsátására alkalmas hangszórókat, aminek köszönhetően

pontosan meg tudták határozni, milyen hatással van a bulizó tömegre az emberi füllel nem hallható, alacsony frekvenciájú basszus.

Az eredmények alapján a mozgás mértéke 11,8 százalékkal nagyobb volt, amikor a mély frekvenciát kibocsátó basszushangszórók be voltak kapcsolva. A résztvevők kellemes fizikai érzéseket is tapasztaltak a kétperces periódusok alatt, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy mozgásra, táncolásra kényszerítse őket. A nagyon alacsony frekvenciájú basszus nem hallható, de rezgéseken keresztül érezhető.

A kutatók azt feltételezik, hogy vibráció, valamint a belső fül és az agy közötti kölcsönhatások a fizikai folyamatok a zene és a táncolás közötti neurológiai összefüggésben működnek. Ennek alapján a tánc intenzitása nagyon alacsony frekvenciákkal fokozható a résztvevők tudta nélkül is. A különböző basszushangszerek pedig általában azt a zenei impulzust biztosítják, amelyre az emberek táncolnak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 22:19
×
×
×
×