Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Nyitókép: Wikipédia/Flickr/Ehud Kenan

Behálózott minket a világ egyik gigacége 25 év alatt

Huszonöt éve, 1997. szeptember 15-én jegyezték be a Google.com internetes domaint, ezt tekintik az internetes és információtechnológiai óriáscég születésnapjának.

A Larry Page és Sergey Brin, a kaliforniai Stanford egyetem két 24 éves diákja (nyitóképünkön) által bejegyeztett, mára fogalommá vált google a 10-es szám századik hatványát jelölő googol szó egy változata. A két barát 1998. szeptember 7-én egy garázsban hozta létre a Google céget, amely általuk kifejlesztett keresőszolgáltatást nyújtott, s a kulcsszavak megadása nyomán oly gyorsan és megbízhatóan adta meg az elérhetőségeket, hogy az interneten hamar általánossá vált használata.

A szolgáltatás lényege, hogy a program minden egyes keresésnél kapcsolatba lép a webhelyekkel és memorizálja őket: a Google óriási és állandóan megújuló adatbázisában a kulcsszavak révén történik a kutatás, a nyilvántartott webhelyek számát már 2007-ben több tucat milliárdra becsülték. Miután a szolgáltatás többnyelvű, a Google világon mindenütt a legfőbb keresőprogrammá vált, csak Kínában kisebb a piaci szerepe, ahol a hazai fejlesztésű keresőmotorok dominálnak.

A cégbejegyzést megelőzően Larry Page és Sergey Brin már két éve dolgoztak kollégiumi szobájukban a keresőalkalmazás kifejlesztésén, saját maguk által épített első szerverük dobozát legó építőkockákból rakták össze.

Wikipédia/Flickr/Christian Heilmann
Wikipédia/Flickr/Christian Heilmann

A kereső első munkaneve Backrub (hátmasszázs) lett, ami még számukra is rémesen hangzott, felmerült a The Whatbox (mi-doboz, a kérdőszó és a főnév összevonásából) is, ám ez sem nyerte el tetszésüket. Amikor 1997 szeptemberében ismét a néven ötleteltek, Page szobatársa, Sean Anderson a googolplex matematikai kifejezést javasolta. E felfoghatatlanul nagy szám leírásakor az egyes számjegyet googol darab nulla követi, matematikusok ezt úgy érzékeltetik, hogy egy Googolplex nagyobb, mint a részecskék száma a világegyetemben, kinyomtatni pedig akkor sem tudnánk, ha univerzumunk minden anyagát papírrá és tintává változtatnánk.

Az indoklás így szólt: "olyan terméket akartok kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy az emberek nagyon nagy mennyiségű adatot kereshessenek, márpedig a googolplex nagyon nagy szám". Page és Brin tetszését elnyerte az ötlet, de inkább a rövidebb googolt preferálták, és Anderson azonnal rá is keresett, hogy létezik-e már ilyen domain név. Véletlenül azonban hibásan azt gépelte be, hogy google, ami Page-nek még jobban tetszett és emellett maradtak.

Majdnem egy évbe telt, amíg a Google-t 1998. szeptember 4-én cégként bejegyezték. Page és Brin csak azután tudta azt a 100 ezer dolláros csekket beváltani, amelyet első komoly befektetőjüktől, a Sun Microsystems informatikai cég társalapítójától, Andreas von Bechtolsheimtől kaptak, az eseményt egy Burger King gyorsétteremben ünnepelték meg. Ez a szakmai támogatás a barátok és ismerősök további, csaknem 900 ezer dollárnyi befektetését vonzotta a cégbe, amely havi 1700 dollárért bérelt egy garázst a Szilícium-völgy szívében, ez volt a Google első irodája. A garázstulajdonos lánya, Susan Wojcicki lett 1999-ben a Google első marketing menedzsere, 2014 óta pedig ő a YouTube vezérigazgatója.

A Google a kereső algoritmushoz hasonlóan innovatív megoldást talált arra is, hogyan lehet az alkalmazással pénzt keresni: kis hirdetéseket helyeztek a találatok közelében és azokhoz igazodó tartalmakkal. A hirdetési felületek árazására is írtak egy algoritmust, a hirdetőnek csak akkor kell fizetnie, ha a hirdetésére rákattintanak.

A Google 2004-ben tőzsdei cég lett, értéke akkor már 23 milliárd dollár volt. Ekkor indult a vállalat levelező szolgáltatása, a Gmail is, 2005-ben indították el a Google térkép szolgáltatását. 2006-ban 1,65 milliárd dollárért megvásárolták a legnagyobb videómegosztó oldalt, a YouTube-ot, nem sokára pedig az egyik legfontosabb internetes hirdetőt, a DoubleClick-et is. 2002-ben jelent meg a Google Chrome első verziója, amely napjainkra a legnépszerűbb böngésző alkalmazás lett. A Google kezdte el az Android mobiltelefon operációs rendszer fejlesztését, 2008-ban indult el az Android Market, 2012 óta Google Play digitális tartalomszolgáltatásuk. A Google 2013 óta Pixel márkanéven számítástechnikai eszközöket is gyárt.

A mesterséges intelligenciára épülő, egyre újabb és újabb szolgáltatások ellenére - mint amilyen az internetes ügyintézésben használható automata ügyfélszolgálati chatbot vagy a szemüvegekbe épített vizuális megjelenítők - a mai napig a keresőhirdetések képezik a Google és 2015-ben megalapított, Alphabet nevű anyavállalatának üzleti alapját. 2022 második negyedévében a holding csaknem 70 milliárd dollár árbevételt ért el, amelyből több mint 56 milliárdot a Google hirdetési bevétele tett ki.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Megérkezett a mesterséges intelligencia az energetikába, látványos változások várhatóak

Megérkezett a mesterséges intelligencia az energetikába, látványos változások várhatóak

A mesterséges intelligencia már most is fontos szerepet játszik az energetikában az előrejelzés, a hibafelismerés és az üzemeltetési döntések támogatásának területén, és a rábízott feladatok köre tovább bővül. Az autonóm, önvezérlő rendszerek hódítása a leglátványosabb várhatóan a napelemek, akkumulátorok, épületek és autótöltők összehangolásában lesz, és itthon is a napenergia-termelés helyi felhasználásának optimalizálásában mutatkoznak a legnagyobb lehetőségek. Az okosmérés és a fogyasztói rugalmasság kihasználását tekintve még jelentős Magyarország lemaradása, és az autonóm hálózatok terén sem beszélhetünk még általános magyar éllovasságról – mondta el lapunknak dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője annak apropóján, hogy most először Budapesten rendezték meg az IEEE PES Innovative Smart Grid Technologies Europe (ISGT Europe) rendezvényt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×