5 °C
Antal Emese dietetikus szerint akár pozitív hatásai is lehetnek a koronavírus-járvány alatt felvett vásárlási szokásainknak. A TÉT Platform felmérése szerint tudatosabban vásároltunk és használtuk fel az otthoni alapanyagokat a konyhában.
Május elején a Nébih, a Debreceni Egyetem és a TÉT Platform azt kutatta, hogy a járványügyi helyzet hogyan hatott az élelmiszer-fogyasztásra, a felhalmozásra és az életmódra. Kiderült, a felmalmozás volt az elsődleges szempont.
"Egy magyar háztartás átlagosan 36 kiló élelmiszert tartalékolt, körülbelül 2 hétre előre spájzoltunk be. Viszont jobban odafigyeltünk az élelmiszer-hulladékra, csak minden tizedik megkérdezett számolt be arról, hogy növekedett a megromlott élelmiszer mennyisége" – részletezte az adatokat Antal Emese, a TÉT Platform vezetője. Vagyis a magyarok a karantén ideje alatt jobban megtervezték a bevásárlásukat, és azt is, hogy mit fognak belőle készíteni.
A vásárlási szokásokban néhány szempont azonban nem változott: továbbra is a kiváló íz és az állandó minőség alapján választanak az emberek, de
a járvány alatt felértékelődött az eltarthatóság szerepe,
ennek nagy nyertesei voltak a hazai élelmiszerek. "Tovább nőtt a hazai termékek megbízható imázsa" – jelentette ki.
Az otthonülésnek negatív következményei is vannak, 48 százaléknyian kevesebbet mozogtak, mint a járvány előtt, az étkezések pedig az emberek 14 százalékánál gyakoribbakká váltak – az adagokból nem engedtünk, így majdnem minden negyedik magyar felnőtt hízott, átlagosan 3 kilót.
"Közben 3,7 kilót fogyott is minden tizedik ember, így jött ki, hogy az átlagos testtömegváltozás körülbelül egy kiló fejenként" – mondta a dietetikus.
Sokan vallottak arról a felmérés során, hogy egészségesebben táplálkoznak, mint korábban,
zöldségből, gyümölcsből, tejtermékből és száraz hüvelyesekből több fogyott,
ami "táplálkozástudományi szempontból nagyon pozitív változás". Az édesség, a sós rágcsálni való és az energiaital-fogyasztás közben némileg visszaszorult.
.jpg)
