Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Közeledik az utolsó szokásos óraátállítás

Az Európai Parlament 2019-ben szavazott arról a javaslatról, amely 2021-től szüntetné meg a téli és nyári időszámítás közötti egyórás váltást.

Azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra - ez 29-ére esik idén, ekkor hajnalban 2-ről 3 órára kell állítani az időmérő eszközöket. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.

Magyarországon 1980-ban vezették be a téli és a nyári időszámítást, az egész Európai Unióban azonban csak 1997-ben. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna néhány esztendeje megszüntette az óraátállítást.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Magyarországon mi lesz a döntés. Számos érv van mellette és ellene, ezek közéleti megjelenéséről többek között ITT írtunk.

A kérdés mindenesetre sokakat érzékenyen érint, ugyanis a társadalom fele nehezen alkalmazkodik az óraátállításokhoz.

A téli időszámításra való áttérés kevésbé ártalmas, mint a nyári váltás, de így is megviseli az emberi szervezetet. Körülbelül egy hétbe telik kiheverni a hatásait, főként ha kisgyerek is van a családban.

Tavaly az Országos Meteorológiai Szolgálat is állást foglalt a kérdésben.

A kétféle időszámítás alkalmazása által egyébként egy 10 ezres kisváros éves villamosenergia-fogyasztását lehet megtakarítani. Az eredeti cél is részben ez volt egyébként, arra hivatkozva, hogy jobb, ha a munkaidő (reggel 8 és este 7 óra között) alatt minél tovább van világos. Az ellenérvek között viszont most gyakran felmerül, hogy az emberek életmódja megváltozott, és nyáron a tovább tartó világosság már nem csökkenti úgy az áramfogyasztást, hiszen jóval több áramot használunk amúgy is az elektromok kütyük és a légkondicionálók miatt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×