INFORÁDIÓ 
2020. április 2. csütörtök
Áron

bioszféra rezervátum

unesco

wwf

A Duna holtága Béda-Karapancsa tájegységnél 2012. szeptember 11-én. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2012 júliusában elfogadta a Dráva horvát és magyar oldalának bioszféra rezervátummá jelölését, amely jelentős lépés a Dráva, a Duna és a Mura folyó mentén, öt ország területére kiterjedő bioszféra rezervátum kialakításához, amely magába foglalná a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva és Duna menti területeit, a Béda-Karapancsa tájegységet is.

Európa legnagyobb bioszféra rezervátuma jöhet létre magyar részvétellel

Infostart / MTI

Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Horvátország és Szerbia hétfőn közösen nyújtott be jelölését az UNESCO Világörökségi Központnak az öt országra kiterjedő Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló Bioszféra Rezervátum (MDD TBR) létrehozására.

A WWF Adria környezetvédelmi szervezet jelezte: ez volt az utolsó lépés a közös bioszféra rezervátum státusz elérését célzó folyamatban. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) úgynevezett Bioszféra-rezervátum címe - hasonlóan az UNESCO világörökséghez - nagy nemzetközi elismerést jelent, amelynek elnyerésére az országok évente pályázhatnak. A WWF Adria szerint

az UNESCO jövő júniusban nyilváníthatja a területet öt országot átívelő bioszféra rezervátummá.

A létrejövő rezervátum Európa legnagyobb - 700 kilométer hosszú és 800 ezer hektáros egyedi kultúrájú és természeti - tájvízi biodiverzitás rezervátuma. Az országokon átfolyó Dráva, a Mura alsó szakasza, valamint a Dráva torkolat feletti Duna szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszere. A folyók "zöld övet" formálnak, összekapcsolva az öt ország több mint egymillió hektáros, természeti és kulturális szempontból különösen fontos területét, így szimbolizálva azok egységét.

A WWF Adria, valamint más környezetvédelmi szervezetek és minisztériumok az elmúlt húsz évben arra törekedtek, hogy megvédjék ezeket a területeket.

A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum folyóvizei számos élőlénynek és növénynek adnak otthont, köztük több mint 300 vízi madárfajtának.

A 700 kilométer hosszú folyók természetes ívóhelyei a kecsegének és a dunai lazacnak.

A környezetvédők szerint a határokon átnyúló Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum árterületei megvédik a falvakat az árvizektől, valamint ellátják a lakosságot ivóvízzel, míg a lenyűgöző táj segíti a fenntartható turizmus fejlődését.

Gödöllőn, 2011. márciusában a horvát, magyar, osztrák, szerb és szlovén környezetvédelmi miniszter közös nyilatkozatot írt alá a rezervátum megalapításának érdekében. Horvátország és Magyarország 2016-ban, Szerbia 2017-ben, míg Szlovénia tavaly készült el a projekttel. Júniusban a "puzzle utolsó darabja is a helyére került, amikor az UNESCO az osztrák Mura menti terület is bioszféra rezervátummá nyilvánította.

Nyitókép: MTI/Kálmándy Ferenc
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018