A WWF Adria környezetvédelmi szervezet jelezte: ez volt az utolsó lépés a közös bioszféra rezervátum státusz elérését célzó folyamatban. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) úgynevezett Bioszféra-rezervátum címe - hasonlóan az UNESCO világörökséghez - nagy nemzetközi elismerést jelent, amelynek elnyerésére az országok évente pályázhatnak. A WWF Adria szerint
az UNESCO jövő júniusban nyilváníthatja a területet öt országot átívelő bioszféra rezervátummá.
A létrejövő rezervátum Európa legnagyobb - 700 kilométer hosszú és 800 ezer hektáros egyedi kultúrájú és természeti - tájvízi biodiverzitás rezervátuma. Az országokon átfolyó Dráva, a Mura alsó szakasza, valamint a Dráva torkolat feletti Duna szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszere. A folyók "zöld övet" formálnak, összekapcsolva az öt ország több mint egymillió hektáros, természeti és kulturális szempontból különösen fontos területét, így szimbolizálva azok egységét.
A WWF Adria, valamint más környezetvédelmi szervezetek és minisztériumok az elmúlt húsz évben arra törekedtek, hogy megvédjék ezeket a területeket.
A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum folyóvizei számos élőlénynek és növénynek adnak otthont, köztük több mint 300 vízi madárfajtának.
A 700 kilométer hosszú folyók természetes ívóhelyei a kecsegének és a dunai lazacnak.
A környezetvédők szerint a határokon átnyúló Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum árterületei megvédik a falvakat az árvizektől, valamint ellátják a lakosságot ivóvízzel, míg a lenyűgöző táj segíti a fenntartható turizmus fejlődését.
Gödöllőn, 2011. márciusában a horvát, magyar, osztrák, szerb és szlovén környezetvédelmi miniszter közös nyilatkozatot írt alá a rezervátum megalapításának érdekében. Horvátország és Magyarország 2016-ban, Szerbia 2017-ben, míg Szlovénia tavaly készült el a projekttel. Júniusban a "puzzle utolsó darabja is a helyére került, amikor az UNESCO az osztrák Mura menti terület is bioszféra rezervátummá nyilvánította.
