Az ötödik alkalommal megrendezett Műszaki Tudomány az Észak-alföldi Régióban 2010 című szakmai konferencián több mint hetven előadást prezentáltak gépészeti, agrárműszaki és környezetvédelmi témákban a meghívott szakemberek és kutatók. Az idei rendezvényen több előadó foglalkozott repüléstechnikai kérdésekkel, így a gázturbinás hajtóművek történetével és a repülőgépgyártás hazai fejlődésével.

Örvendetes jelenség, hogy Magyarországon hosszú évtizedek után megindult a professzionális repülőgép-építés - utalt a Corvus-projektnek nevezett ultrakönnyű repülőgép fejlesztésére Óvári Gyula, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Repülés-légvédelmi Intézetének igazgatója az MTI-nek. A Bács-Kiskun megyei Ballószögön épített, Holló becenevű repülő prototípusa 2004-ben szállt fel először, a legújabb technológiával épített konstrukció sikerét pedig jelzi, hogy közel harminc gép épült meg azóta a Kecskemét közeli gyárban.

A szakember szerint a honi repülőfejlesztés viszont nem akkora mérvű, hogy felvegye a versenyt bármelyik nagy, vadászrepülőket vagy utasszállítókat gyártó céggel. Ballószögön ötletes és innovatív fiatalok felismerték a piacnak azt a szegmensét, amelyben a könnyű-, sport- és túrarepülőgépek kategóriájában a magyarok jó eséllyel indulhatnak - tette hozzá.

Óvári Gyula ugyanakkor fontos lépésnek nevezte, hogy a vállalkozásnak a világ több országában repülnek gépei a Dél-afrikai Köztársaságtól egészen az Egyesült Arab Emirátusokig. További kitörési lehetőségként jelölte meg a szakértő a műrepülő világbajnok, Bessenyei Péter repülőgépének a ballószögiek által megépített verzióját, és az azzal elért eddigi eredményeket.

"Ez egy különleges repülőgép, amely részt vesz a Red Bull Air Race futamain. Ha a konstrukció beválik, kedvező gazdasági következményei lehetnek" - jelezte az igazgató, aki szerint a limitált példányú, csak a versenyre alkalmas gép referenciát és alapot adhat a magyar repülőiparnak. Megemlítette, hogy a korszerű, könnyű Hollókat és hasonló felépítésű más kisgépeket nemcsak a polgári repülés, hanem a honvédség is hasznosítani tudná. Utóbbinál a vadászpilóták képzési szempontjai érvényesülnének.

"Jelenleg a katonai pilótákat Kanadában képzik ki, a folyamat négy fázisa közül az elsőt azonban itthon végzik" - tette hozzá. Rámutatott, hogy az ehhez rendelkezésre álló, jelenleg rendszerben lévő iskolagépek üzemideje azonban véges, a pilótaképzés folytatásához pedig kézenfekvő lenne ilyen repülők beszerzése.