A brit politikai nyelvezetben külön szó van a gazdaságilag inaktív fiatalokra – NEET. A betűszó a „nincs az oktatásban, munkában vagy képzésben” kifejezést takarja. Mint a Bloomberg hírügynökség megjegyzi: évtizedeken át a fiatal nők alkották a NEET-többséget, de a pandémiától kezdve már a férfiak.
Az inaktivitásnak nemcsak kulturális, politikai vagy közbiztonsági következményei vannak. A gazdaságot és az állam adóbevételeit is lehúzza – jegyzi meg a gazdasági hírügynökség. Az új brit miniszterelnök, Keir Starmer egyik mantrája épp az, hogy a tory elődei által „félrekezelt” gazdaságnak ő ad majd végre lökést és állítja növekedési pályára. A terveit azonban hátráltatja a lesújtó augusztusi adat:
majdnem 460 ezer fiatalember – 18 és 24 év közötti – volt inaktív az év első felében, az összes 16 százaléka. A fiatal nőknél az arány 13 százalék.
Az inaktív fiatal férfiak többsége (60 százalék) „aktívan inaktív”, azaz nem is keres munkát. 2019-ben a szám még 45 százalék volt. A nők esetében ez az arány jóval alacsonyabb. Egy, a fiatalok álláslehetőségeivel foglalkozó szervezet vezérigazgatója szerint a fiatal férfiak körében jobban érezhetők a növekvő mentálhigiénés problémák.
„A tanulmányaik idején a fiatal férfiak magabiztosabbak a jövőt és a képességeiket illetően, de amikor megüti őket a munkakeresés valósága, akkor gyorsan eltűnik a magabiztosság” – mondta Laura-Jane Rawlings.
„A fiatal nők jobban átérzik a pénzügyi felelősség terhét, így ők igen mondanak az állásra, az alacsonyabb fizetésre és inkább kitartanak mellette”
– tette hozzá.
A nőket valamennyire segítette a cégek foglalkoztatási kvótái, hogy kiegyenlítsék a nemek közti különbségeket és hogy rugalmas munkaidőben dolgozhatnak. Sok fiatal férfi hagyományos munkája viszont eltűnt a férfiak-dominálta ipari központoknak a globalizáció miatti alkonyával. Ennek politikai hozadéka is van: a statisztikusok azt állítják: kétszer annyi férfi támogatja a bevándorlás-ellenes Reform UK pártot, mint nő.
Mindeközben az Egyesült Királyságban viszonylag alacsony a munkanélküliség – 4 százalék. A 16–24 évesek körében viszont több, mint 14 százalékos a ráta – jegyzi meg a Bloomberg. Az OECD-országok átlaga ezzel szemben 11 százalék. Szakemberek szerint a fiatalok, amikor elvesztik az állásukat, hosszabb ideig maradnak állástalanok.
Különös gondot jelent, amikor már fél vagy egy éve nincs munkájuk,
mert az már hosszú távon kihat a személyes gazdasági potenciáljukra és az országos termelékenységre is. A brit fiúk esélyeit rontja a is, hogy az iskolában rosszabb eredményeket produkálnak, mint a lányok és ezért gyenge képesítésekkel rendelkeznek. Közben a diplomások is kiszorítják őket, mert alacsonyabb kvalifikációjú állásokat vállalnak el, mivel szűkösek az álláslehetőségeik. A PwC szerint az inaktivitási ráta csökkentésével egy százalékkal lehetne növelni a brit GDP-t.