Címke: németország (3753 cikk)

Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta Németország 9,1 milliárd eurót fizetett Oroszországnak az olajért, a gázért és a szénért egy finn tanulmány szerint. Ez több annál az összegnél, amelyet az energiáért bármelyik más ország fizetett annak a rezsimnek, amely számára a fosszilis energia eladása a háború finanszírozásának fő forrása.

Mivel az egykori kancellár továbbra sem hajlandó elhatárolódni Vlagyimir Putyintól, egyre több német politikus követel szankciókat ellene. A Schröder-botrány kapcsán Berlinben még az is felmerült, hogy változtassanak a korábbi kancellárok bizonyos kiváltságain.

Igyekezett megnyugtatni a lakosságot a német kormány azzal a bejelentésével, hogy a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló orosz gázszállítás leállítása nem okoz gondot az ország biztonságos gázellátásában. Szakértők szerint azonban a jövőben hamar drámaivá válhat a helyzet.

A szociáldemokrata német védelmi miniszter kora délelőtt jelentette be, hogy hosszú huzavona, illetve heves pártpolitikai viták után a kormány úgy döntött, hogy engedélyezi légelhárító harckocsik szállítását Ukrajnának. A bejelentést ahhoz a nagyszabású nemzetközi tanácskozáshoz időzítették, amely a nap folyamán kezdődött Ramsteinben, az Egyesült Államok németországi légi támaszpontján.

A volt kancellár kilépését sürgetik a Német Szociáldemokrata Pártból, az eset példa nélküli lenne a háború utáni Németország történetében. Az ok a 78 éves, a politikából az üzleti életbe átnyergelt Schröder Vlagyimir Putyinnal való szoros kapcsolata.

A német haderőfejlesztés pár hete bejelentett lépései csak kis részben nevezhetők forradalminak, valójában kiigazításnak tekinthetők – mondja Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Ők adják hozzá a lőszert, és megvétózták a Marderek szállítását.

A 60 darab CH-47F típusú Chinook nehéz szállítóhelikopterekért ötmilliárd eurót fizetnek a Boeingnek.

A német jegybank szerint az ukrajnai háború következményei már most gyengítik az euróövezetben a gazdasági kilábalás üzemét a koronavírus-járvány válságából.

Jelentős mértékben terjedtek a különböző antiszemita elméletek a koronavírus-járvány idején.

A külügyminiszter Rigában beszélt erről, de megerősítette, az orosz földgázimportról nem tud lemondani Berlin.

Erről Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere beszélt.

Az ellenállás, illetve a védelem képességét említette első helyen a német külügyminiszter annak kapcsán, hogy mit kíván tanulni a balti államoktól. Annalena Baerbock Lettországot, Észtországot és Litvániát keresi fel.

Általános a vélekedés, hogy egy parlamenti demokráciában a kormányfőnek nincs szüksége többségre minden órában minden egyes tervéhez. Sokak szerint azonban Olaf Scholz német kancellár feltehetné magának a kérdést, vajon az általa vezetett koalíció alapjában még mögötte áll-e.

Nem csitul az Ukrajnának szánt fegyverek szállításával kapcsolatos vita a német politikai pártok között. Olaf Schol kancellár most új tervvel állt elő. Ennek lényege, hogy Ukrajna pénzt kapna, és ebből maga vásárolna olyan fegyvereket, amelyekre leginkább szüksége van.

Két nappal az után, hogy Kijevben nemkívánatos személynek minősítették, nagyobb szolidaritást sürgetett Ukrajnával a német államfő. Eközben Berlinben nem csitulnak azok a hangok, amelyek Németországgal szemben tekintik sértőnek Frank-Walter Steinmeier tervezett ukrajnai vizitjének elutasítását.

Az egészségügyi minisztert is el akarták rabolni. Tizenkét embert fogtak el, miután csapdába csalták őket.

Megrökönyödést okozott Németországban Frank-Walter Steinmeier államfő bejelentése arról, hogy nemkívánatos személynek minősítették Ukrajnában. Általános vélekedés szerint ezzel nemcsak a második hivatali ciklusát töltő elnököt sértették meg, hanem az országot is, és a történtek ártanak a kétoldalú kapcsolatoknak.

Kevesli az Ukrajnának szánt német fegyvereket Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter. A szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár viszont egyelőre tartózkodó álláspontra helyezkedik.

Évszázadok óta először fordulhat elő ilyen egy előrejelzés szerint. Tavaly már csak a német lakosság 51 százaléka volt római katolikus vagy protestáns.