Infostart.hu
eur:
355.53
usd:
311.45
bux:
141691.73
2026. július 8. szerda Ellák
Lubmin, Mecklenburg-West Pomerania / Germany - April-3-2022: Gas pipes, connections, equipment and pressure reducers at the site of Gazproms Nord Stream 2 Pipeline Landing in Germany. (Western Europe)
Nyitókép: Stefan Dinse/Getty Images

Németország Oroszország legnagyobb energiakuncsaftja

Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta Németország 9,1 milliárd eurót fizetett Oroszországnak az olajért, a gázért és a szénért egy finn tanulmány szerint. Ez több annál az összegnél, amelyet az energiáért bármelyik más ország fizetett annak a rezsimnek, amely számára a fosszilis energia eladása a háború finanszírozásának fő forrása.

A tanulmányt a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) nevet viselő, Helsinki székhelyű nonprofit intézet tette közzé. Az intézet 2019-ben jött létre többek között azzal a céllal, hogy segítse a kormányokat a tiszta energia, illetve tiszta levegő biztosítását célzó erőfeszítéseikben.

Németország eszerint a háború kezdete óta jóval többet fizetett Oroszországnak az energiáért, mint a többi vevő. A listát 9,1 milliárd euróval vezeti, jócskán megelőzve a 6,9 milliárd euróval második helyen álló Olaszországot - idézte a tanulmányt a ZDF.

A tanulmányból kitűnt, hogy Oroszország energiakészleteinek külföldre történő eladásából február 24-óta 63 milliárd euróra tett szert.

A legnagyobb vevő 44 milliárd euróval az Európai Unió. A tagországok által fizetett összeg az orosz bevételek 71 százalékát tették ki.

Németország és Olaszország mögött a dobogó harmadik fokán 6,7 milliárd euróval Kína áll. Majd sorrendben Hollandia következik 5,6 milliárd euróval, majd Törökország 4,1, illetve Franciaország 3,8 milliárddal.

A finn intézet tanulmányát az elsősorban olajat szállító hajók mozgásából, a földgázvezetékek kihasználtságából származó adatokra, valamint a korábbi hasonló értékeléseken alapuló becslésekre építette.

Claudia Kemfert, a tekintélyes Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezető elemzője a finn tanulmányban szereplő adatokat hihetőnek nevezte, különös tekintettel az elmúlt hetekben jelentősen megemelkedett energiaárakra.

Utalt arra, hogy

Németország a múlt évben összesen 100 milliárd eurót fizetett ki a földgáz, a kőolaj és a szén importjára, és ennek negyede Oroszországból származott.

A német kormány a tanulmányban foglaltakkal kapcsolatban csak annyit mondott, hogy nem kívánja a becsléseket kommentálni.

A legfrissebb adatok szerint Németország a szükséges földgáz 35 százalékát szerzi be Oroszországtól.

Kemfert üdvözölte a német kormány ígéretét arra, hogy legkésőbb 2035-ig csakis a megújuló enegiaforrásokra támaszkodik majd.

Amíg azonban Németország a hagyományos energiahordozókat Oroszországtól, illetve autokrata államoktól vásárolja, aláássa saját hitelességét és egyidejűleg az energiabiztonságot - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.08. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
A koreai események után az amerikai tőzsdéken is adták a tech részvényeket

A koreai események után az amerikai tőzsdéken is adták a tech részvényeket

A tegnapi napot ugyan még pluszban zárták az amerikai tőzsdék, reggelre azonban máris nagyobb esés bontakozott ki az ázsiai tőzsdéken, a dél-koreai Kospi-index ráadásul közel 5 százalékot veszített értékéből a Samsung jelentését követően. Ez azt vetítte előre, hogy fokozódhat a nyomás a technológiai részvényeken (különösen a chipgyártókon) a világ többi pontján is, és valóban ezt látjuk az USA piacain. Európában kisebb emelkedést láthattunk, a magyar tőzsde azonban alulteljesített.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×