Infostart.hu
eur:
355.94
usd:
306.06
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Lubmin, Mecklenburg-West Pomerania / Germany - April-3-2022: Gas pipes, connections, equipment and pressure reducers at the site of Gazproms Nord Stream 2 Pipeline Landing in Germany. (Western Europe)
Nyitókép: Stefan Dinse/Getty Images

Németország Oroszország legnagyobb energiakuncsaftja

Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta Németország 9,1 milliárd eurót fizetett Oroszországnak az olajért, a gázért és a szénért egy finn tanulmány szerint. Ez több annál az összegnél, amelyet az energiáért bármelyik más ország fizetett annak a rezsimnek, amely számára a fosszilis energia eladása a háború finanszírozásának fő forrása.

A tanulmányt a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) nevet viselő, Helsinki székhelyű nonprofit intézet tette közzé. Az intézet 2019-ben jött létre többek között azzal a céllal, hogy segítse a kormányokat a tiszta energia, illetve tiszta levegő biztosítását célzó erőfeszítéseikben.

Németország eszerint a háború kezdete óta jóval többet fizetett Oroszországnak az energiáért, mint a többi vevő. A listát 9,1 milliárd euróval vezeti, jócskán megelőzve a 6,9 milliárd euróval második helyen álló Olaszországot - idézte a tanulmányt a ZDF.

A tanulmányból kitűnt, hogy Oroszország energiakészleteinek külföldre történő eladásából február 24-óta 63 milliárd euróra tett szert.

A legnagyobb vevő 44 milliárd euróval az Európai Unió. A tagországok által fizetett összeg az orosz bevételek 71 százalékát tették ki.

Németország és Olaszország mögött a dobogó harmadik fokán 6,7 milliárd euróval Kína áll. Majd sorrendben Hollandia következik 5,6 milliárd euróval, majd Törökország 4,1, illetve Franciaország 3,8 milliárddal.

A finn intézet tanulmányát az elsősorban olajat szállító hajók mozgásából, a földgázvezetékek kihasználtságából származó adatokra, valamint a korábbi hasonló értékeléseken alapuló becslésekre építette.

Claudia Kemfert, a tekintélyes Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezető elemzője a finn tanulmányban szereplő adatokat hihetőnek nevezte, különös tekintettel az elmúlt hetekben jelentősen megemelkedett energiaárakra.

Utalt arra, hogy

Németország a múlt évben összesen 100 milliárd eurót fizetett ki a földgáz, a kőolaj és a szén importjára, és ennek negyede Oroszországból származott.

A német kormány a tanulmányban foglaltakkal kapcsolatban csak annyit mondott, hogy nem kívánja a becsléseket kommentálni.

A legfrissebb adatok szerint Németország a szükséges földgáz 35 százalékát szerzi be Oroszországtól.

Kemfert üdvözölte a német kormány ígéretét arra, hogy legkésőbb 2035-ig csakis a megújuló enegiaforrásokra támaszkodik majd.

Amíg azonban Németország a hagyományos energiahordozókat Oroszországtól, illetve autokrata államoktól vásárolja, aláássa saját hitelességét és egyidejűleg az energiabiztonságot - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter felmentette a TEK főigazgatóját, nagy átalakítás jön

Magyar Péter május 27-vel felmentette Hajdu János tábornokot a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatói pozíciójából – tudatta a kormányfő kedd este a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Itt az új csúcs az amerikai tőzsdén

Itt az új csúcs az amerikai tőzsdén

Az Egyesült Államok kedden bombázta Iránt, bár Donald Trump arról beszélt, hogy közel lehet a békemegállapodás. A hírek hatására megugrott a volatilitás az olajpiacon, az ázsiai tőzsdék pedig estek. Európában inkább bizonytalanság látszott a kereskedés első szakaszában, majd délelőtt elkezdett romlani a hangulat, végül csökkenéssel zártak a főbb indexek. Az amerikai tőzsdék vegyesen zártak, míg a Dow esett, az S&P 500 új csúcsra ment ma.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×