Infostart.hu
eur:
360.08
usd:
316.07
bux:
144278.74
2026. július 28. kedd Szabolcs
Lubmin, Mecklenburg-West Pomerania / Germany - April-3-2022: Gas pipes, connections, equipment and pressure reducers at the site of Gazproms Nord Stream 2 Pipeline Landing in Germany. (Western Europe)
Nyitókép: Stefan Dinse/Getty Images

Németország Oroszország legnagyobb energiakuncsaftja

Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta Németország 9,1 milliárd eurót fizetett Oroszországnak az olajért, a gázért és a szénért egy finn tanulmány szerint. Ez több annál az összegnél, amelyet az energiáért bármelyik más ország fizetett annak a rezsimnek, amely számára a fosszilis energia eladása a háború finanszírozásának fő forrása.

A tanulmányt a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) nevet viselő, Helsinki székhelyű nonprofit intézet tette közzé. Az intézet 2019-ben jött létre többek között azzal a céllal, hogy segítse a kormányokat a tiszta energia, illetve tiszta levegő biztosítását célzó erőfeszítéseikben.

Németország eszerint a háború kezdete óta jóval többet fizetett Oroszországnak az energiáért, mint a többi vevő. A listát 9,1 milliárd euróval vezeti, jócskán megelőzve a 6,9 milliárd euróval második helyen álló Olaszországot - idézte a tanulmányt a ZDF.

A tanulmányból kitűnt, hogy Oroszország energiakészleteinek külföldre történő eladásából február 24-óta 63 milliárd euróra tett szert.

A legnagyobb vevő 44 milliárd euróval az Európai Unió. A tagországok által fizetett összeg az orosz bevételek 71 százalékát tették ki.

Németország és Olaszország mögött a dobogó harmadik fokán 6,7 milliárd euróval Kína áll. Majd sorrendben Hollandia következik 5,6 milliárd euróval, majd Törökország 4,1, illetve Franciaország 3,8 milliárddal.

A finn intézet tanulmányát az elsősorban olajat szállító hajók mozgásából, a földgázvezetékek kihasználtságából származó adatokra, valamint a korábbi hasonló értékeléseken alapuló becslésekre építette.

Claudia Kemfert, a tekintélyes Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezető elemzője a finn tanulmányban szereplő adatokat hihetőnek nevezte, különös tekintettel az elmúlt hetekben jelentősen megemelkedett energiaárakra.

Utalt arra, hogy

Németország a múlt évben összesen 100 milliárd eurót fizetett ki a földgáz, a kőolaj és a szén importjára, és ennek negyede Oroszországból származott.

A német kormány a tanulmányban foglaltakkal kapcsolatban csak annyit mondott, hogy nem kívánja a becsléseket kommentálni.

A legfrissebb adatok szerint Németország a szükséges földgáz 35 százalékát szerzi be Oroszországtól.

Kemfert üdvözölte a német kormány ígéretét arra, hogy legkésőbb 2035-ig csakis a megújuló enegiaforrásokra támaszkodik majd.

Amíg azonban Németország a hagyományos energiahordozókat Oroszországtól, illetve autokrata államoktól vásárolja, aláássa saját hitelességét és egyidejűleg az energiabiztonságot - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
A legnagyobb AI-kockázat nem az, hogy okos lesz, hanem hogy túl kedves

A legnagyobb AI-kockázat nem az, hogy okos lesz, hanem hogy túl kedves

Amikor egy chatbot azt írja, hogy fél, szeret, büszke ránk vagy nem akarja, hogy kikapcsolják, könnyű zavarba jönni. Tudjuk, hogy ezek csak szavak egy képernyőn, mégis úgy olvassuk őket, mintha valaki lenne mögöttük. Ebben rejlik a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb társadalmi ereje, egyben veszélye. A gépi empátia egyszerre lehet hamis és hatásos.

Fontos adóváltozásokról döntött a parlament

Az Országgyűlés kedden megszavazta az adórendszer egyszerűsítését célzó törvénycsomagot, amely megszünteti a felesleges és az uniós joggal összeegyeztethetetlen adónemeket, miközben szigorítja a bizalmi vagyonkezelők és egyes alapítványok adózási feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.07.29. szerda, 18:00
Pletser Tamás
az OTP Alapkezelő szenior portfolió menedzsere
Beindult a vérengzés a sztárrészvényeknél - Kapaszkodik vissza Amerika

Beindult a vérengzés a sztárrészvényeknél - Kapaszkodik vissza Amerika

A dél-koreai Kospi index ma 11 százalékot zuhant, miután az indexben jelentős súllyal szereplő Samsung és SK Hynix részvényei is meredeken estek. Európában sokáig kifejezetten pozitív volt a hangulat, délután viszont elbizonytalanodtak a befektetők. Amerikában tovább folytatódik a chiprészvények vesszőfutása, többek között a Micron, a SanDisk, az Amkor, a Dell és az Intel is komoly mélyrepülésben van. A következő napokban jönnek a Big Tech cégek gyorsjelentései, ezekre várnak most elsősorban a befektetők - a chiprészvények kilátásai nagyban függenek attól, hogy a legnagyobb felhőszolgáltatók fenntartják-e intenzív beruházási kiadásaikat, miközben maguk a technológiai óriásvállalatok is gyengélkednek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×