Infostart.hu
eur:
381.08
usd:
326.28
bux:
125647.64
2026. március 2. hétfő Lujza
Angela Merkel német kancellár Frank-Walter Steinmeier államfő beszédét hallgatja Christine Lambrecht igazságügyi miniszter beiktatási ünnepségén a berlini államfői hivatalban, a Bellevue-palotában 2019. június 27-én. Az eseményen ismét remegésroham tört a kancellárra, aki előzőleg június 18-án a kancellária udvarán lett rosszul a nyilvánosság előtt a bemutatkozó látogatásra érkező ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij fogadási ünnepségén.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kijev már válogatna: a német kancellárt kéri, nem az államfőt

Két nappal az után, hogy Kijevben nemkívánatos személynek minősítették, nagyobb szolidaritást sürgetett Ukrajnával a német államfő. Eközben Berlinben nem csitulnak azok a hangok, amelyek Németországgal szemben tekintik sértőnek Frank-Walter Steinmeier tervezett ukrajnai vizitjének elutasítását.

A német államfő a hét elején lengyel, az észt, a lett és a litván elnökkel látogatott volna el Kijevbe, de nem sokkal az indulás előtt diplomáciai források arról tájékoztatták, hogy nem látják szívesen az ukrán fővárosban. Frank-Walter Steinmeier 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként és alkancellárként az Angela Merkel vezette, egymást követő német kormányok Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt.

Ukrán részről mind Merkelt, mind Stenmeiert azzal vádolták, hogy ezzel a politikával évtizedeken keresztül Vlagyimir Putyint erősítették, és ezzel közvetve hozzájárultak az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúhoz.

Steinmeier kijelentette, hogy noha kész lett volna Ukrajnába látogatni, ilyen körülmények között eláll a vizittől – írja a Der Spiegel.

Mindennek ellenére a jelek szerint fátylat borított a történtekre, mert a berlini Zsidó Múzeumban egy kiállítást megnyitó beszédében a leghatározottabban kiállt Ukrajna támogatása mellett. Utalt arra, hogy az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók érezhető következményekkel, illetve nehézségekkel járnak Németország számára is, ennek ellenére a szolidaritás kifejezése elengedhetetlen.

A szolidaritás azt is jelenti, hogy a vele járó terheket is viselni kell

– fogalmazott a német államfő. Steinmeier szerint a német támogatás nem merülhet ki a 400 ezer, Ukrajnából érkezett menekült segítésében. Segíteni kell azokat is, akik odahaza bátor harcot folytatnak az orosz agresszor ellen, és ennek kapcsán a német fegyverszállítások növelését sürgette – jelentette ki.

Olaf Scholz kancellár egy korábbi interjúban "irritálónak" nevezte a tervezett Steinmeier-látogatás elutasítását. Közölte azt is, hogy a közeli jövőben – az érvényben lévő meghívás ellenére – nem kíván Kijevbe látogatni.

Scholz ismételten állást foglalt az Ukrajnának szánt német fegyverszállítások ügyében, ami éles vitát váltott ki a kormánykoalíció pártjai között is. A két kisebbik koalíciós párt, a Zöldek és a szabaddemokraták – élükön a zöldpárti Annalena Baerbock külügyminiszterrel – sürgetik, hogy Németországnak nehézfegyvereket is kell szállítania Ukrajnának.

Ezzel szemben a szociáldemokrata kancellár azt vallja, hogy ilyen lépésre csakis az uniós partnerekkel egyeztetve kerülhet sor.

"Szállítottunk, szállítunk és fogunk is szállítani fegyvereket Ukrajnának"

– hangoztatta Olaf Scholz, hozzátéve ugyanakkor, hogy minderről konzultálni kell az európai, illetve a transzatlanti partberekkel. "Németországnak felelősségteljes magatartást kell tanúsítania, és nem járhat külön úton" – jelentette ki a kancellár.

A német kormány szóvivője, Wolfgang Büchner sérelmesnek nevezte a Steinmeierrel történteket. Az államfő Németországot képviseli – jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy tervezett kijevi látogatásának ukrán részről történt elutasítása az ország számára sértő.

Büchner nem válaszolt ugyanakkor arra kérdésre, vajon Berlin elvárja-e a látogatással kapcsolatos ukrán döntés hivatalos visszavonását.

Az ukrán kormány hivatalosan egyelőre nem foglalt állást a német államfői vizit elutasításával kapcsolatban. Diplomáciai források szerint Kijev álláspontja az, hogy előbb a kancellárt fogadnák, és az elnököt csak utána várnák.

Címlapról ajánljuk
Háborúban rekedt turisták: érdemes próbálkozni a biztosítóknál – itt van minden tudnivaló

Háborúban rekedt turisták: érdemes próbálkozni a biztosítóknál – itt van minden tudnivaló

A háborús helyzet vis maiornak számít, erre alapvetően nem fizet kártérítés az utazóknak a biztosító, de ha egy turista felveszi a biztosítójával a kapcsolatot és igyekszik minél hamarabb elhagyni a veszélyessé vált térséget, akkor mérlegelés alapján kaphat kártérítést – mondta az InfoRádióban Németh Péter, a CLB független biztosítási alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Fokozódnak az amerikai veszteségek, európai célpontokat támad Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Fokozódnak az amerikai veszteségek, európai célpontokat támad Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×