eur:
414.49
usd:
398.9
bux:
79461.47
2024. december 23. hétfő Viktória
Angela Merkel német kancellár Frank-Walter Steinmeier államfő beszédét hallgatja Christine Lambrecht igazságügyi miniszter beiktatási ünnepségén a berlini államfői hivatalban, a Bellevue-palotában 2019. június 27-én. Az eseményen ismét remegésroham tört a kancellárra, aki előzőleg június 18-án a kancellária udvarán lett rosszul a nyilvánosság előtt a bemutatkozó látogatásra érkező ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij fogadási ünnepségén.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kijev már válogatna: a német kancellárt kéri, nem az államfőt

Két nappal az után, hogy Kijevben nemkívánatos személynek minősítették, nagyobb szolidaritást sürgetett Ukrajnával a német államfő. Eközben Berlinben nem csitulnak azok a hangok, amelyek Németországgal szemben tekintik sértőnek Frank-Walter Steinmeier tervezett ukrajnai vizitjének elutasítását.

A német államfő a hét elején lengyel, az észt, a lett és a litván elnökkel látogatott volna el Kijevbe, de nem sokkal az indulás előtt diplomáciai források arról tájékoztatták, hogy nem látják szívesen az ukrán fővárosban. Frank-Walter Steinmeier 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként és alkancellárként az Angela Merkel vezette, egymást követő német kormányok Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt.

Ukrán részről mind Merkelt, mind Stenmeiert azzal vádolták, hogy ezzel a politikával évtizedeken keresztül Vlagyimir Putyint erősítették, és ezzel közvetve hozzájárultak az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúhoz.

Steinmeier kijelentette, hogy noha kész lett volna Ukrajnába látogatni, ilyen körülmények között eláll a vizittől – írja a Der Spiegel.

Mindennek ellenére a jelek szerint fátylat borított a történtekre, mert a berlini Zsidó Múzeumban egy kiállítást megnyitó beszédében a leghatározottabban kiállt Ukrajna támogatása mellett. Utalt arra, hogy az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók érezhető következményekkel, illetve nehézségekkel járnak Németország számára is, ennek ellenére a szolidaritás kifejezése elengedhetetlen.

A szolidaritás azt is jelenti, hogy a vele járó terheket is viselni kell

– fogalmazott a német államfő. Steinmeier szerint a német támogatás nem merülhet ki a 400 ezer, Ukrajnából érkezett menekült segítésében. Segíteni kell azokat is, akik odahaza bátor harcot folytatnak az orosz agresszor ellen, és ennek kapcsán a német fegyverszállítások növelését sürgette – jelentette ki.

Olaf Scholz kancellár egy korábbi interjúban "irritálónak" nevezte a tervezett Steinmeier-látogatás elutasítását. Közölte azt is, hogy a közeli jövőben – az érvényben lévő meghívás ellenére – nem kíván Kijevbe látogatni.

Scholz ismételten állást foglalt az Ukrajnának szánt német fegyverszállítások ügyében, ami éles vitát váltott ki a kormánykoalíció pártjai között is. A két kisebbik koalíciós párt, a Zöldek és a szabaddemokraták – élükön a zöldpárti Annalena Baerbock külügyminiszterrel – sürgetik, hogy Németországnak nehézfegyvereket is kell szállítania Ukrajnának.

Ezzel szemben a szociáldemokrata kancellár azt vallja, hogy ilyen lépésre csakis az uniós partnerekkel egyeztetve kerülhet sor.

"Szállítottunk, szállítunk és fogunk is szállítani fegyvereket Ukrajnának"

– hangoztatta Olaf Scholz, hozzátéve ugyanakkor, hogy minderről konzultálni kell az európai, illetve a transzatlanti partberekkel. "Németországnak felelősségteljes magatartást kell tanúsítania, és nem járhat külön úton" – jelentette ki a kancellár.

A német kormány szóvivője, Wolfgang Büchner sérelmesnek nevezte a Steinmeierrel történteket. Az államfő Németországot képviseli – jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy tervezett kijevi látogatásának ukrán részről történt elutasítása az ország számára sértő.

Büchner nem válaszolt ugyanakkor arra kérdésre, vajon Berlin elvárja-e a látogatással kapcsolatos ukrán döntés hivatalos visszavonását.

Az ukrán kormány hivatalosan egyelőre nem foglalt állást a német államfői vizit elutasításával kapcsolatban. Diplomáciai források szerint Kijev álláspontja az, hogy előbb a kancellárt fogadnák, és az elnököt csak utána várnák.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×