Infostart.hu
eur:
364.86
usd:
327.01
bux:
142940.29
2026. október 12. hétfő Miksa
Egy szál rózsát helyeztek egy Emlékezünk feliratú cédulára a nácizmus 6 millió európai zsidó áldozatának emléket állító holokauszt-emlékmű betontömbjeinek egyikén Berlinben 2021. január 27-én, az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadulásának 76. évfordulóján, a holokauszt nemzetközi emléknapján.
Nyitókép: Egy szál rózsát helyeztek egy Emlékezünk feliratú cédulára a nácizmus 6 millió európai zsidó áldozatának emléket állító holokauszt-emlékmű betontömbjeinek egyikén Berlinben 2021. január 27-én, az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadulásának 76. évfordulóján, a holokauszt nemzetközi emléknapján. (MTI/AP/Markus Schreiber)

Ijesztő következménye lett a Covid-járványnak Németországban

Jelentős mértékben terjedtek a különböző antiszemita elméletek a koronavírus-járvány idején.

A német alkotmányvédelmi hivatal most közzétett jelentésében arról számolt be, hogy a különböző összeesküvés-elméletek, a holokauszt relativizálása, valamint Izrael szidalmazása a német társadalom egyre szélesebb rétegeit jellemzi. Az antiszemitizmus németországi helyzetét rendszeresen vizsgáló hivatal elnöke, Thomas Haldenwang a jelentést ismertetve hangsúlyozta, hogy a járvány idején a különböző antiszemita tendenciák jelentős mértékben felerősödtek az országban.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a különböző antiszemita elméletek már nem csupán a társadalom "politizáló" rétegei körében terjednek, hanem egyre mélyebbre hatolnak.

Ijesztőnek nevezte, hogy az antiszemita narratívára a német társadalom középrétegei is fogékonyak.

Haldenwang utalt arra is, hogy az antiszemitizmus immár egyfajta "összekötő kapoccsá" vált a társadalmi viták és a szélsőséges ideológiák között. Ezt lehetett tapasztalni a járvány terjedésének megfékezésére hozott óvintézkedések elleni tüntetések során, valamint a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos nagygyűléseken is. Elszigeteltebben, de tapasztalható ez az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kapcsán is.

A járvány idején az antiszemitizmus új formái ütötték fel a fejüket. Ezzel összefüggésben a hivatal elnöke "kódolt antiszemitizmusról" beszélt. Ennek az a lényege, hogy a járványt összeesküvés-ideológiai érvelésbe ágyazzák be. Eszerint valójában arról van szó, hogy egy titkos, a világot ellenőrizni kívánó hatalom a járványt eszközként használja fel arra, hogy megvalósítsa egy új világrend kialakítását célzó tervét.

Beszámolt arról is, hogy az oltási kampány kezdetekor 2020 végén felerősödött az antiszemita színezetű agitáció. Az ellenzők például azt állították, hogy a zsidók az oltások eszközével is igyekeznek megvalósítani az emberiség feletti hatalom megszerzését célzó terveiket. Ugyanakkor egyre nyíltabbá vált az Izraelhez kötött antiszemitizmus a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben. Ezzel párhuzamosan felerősödtek az emlékezés kultúrája elleni támadások.

Így például olyan antiszemita narratíva terjedt, amely egyenlőségjelet tett a zsidók nemzetiszocialista üldözése, valamint a holokauszt, illetve a járvány elleni küzdelem érdekében hozott intézkedések közé.

A zsidóüldözést, a holokausztot egyebek között az "oltatlan" felirattal ellátott sárga csillag alkalmazásával igyekeztek relativizálni.

A jelentés beszámolt arról is, hogy az antiszemitizmus továbbra is a szélsőjobboldal egyik legfőbb eszköze, számára egyfajta ideológiai sarokkőnek számít.

Az alkotmányvédelmi hivatal szerint Németországban különböző szélsőjobboldali csoportok terjesztik leginkább antiszemita propagandájukat. Mint ahogy az iszlamisták által terjesztett antiszemita gondolatvilág ugyancsak nagy kihívást jelent a békés és toleráns együttélés számára Németországban.

Ennek kapcsán utalt arra, hogy 2021 májusában a közel-keleti konfliktus németországi eszkalációja idején növekedett az antiszemita esetek száma az országban. Azaz a konfliktus a németországi muszlim lakosság körében erőszakos cselekményekhez vezethet.

A hivatal elnöke elmondta azt is, hogy a rendőrségi statisztikában feltüntetett antiszemita bűncselekmények száma folyamatosan növekszik. Meggyőződésének adott hangot ugyanakkor, hogy mindez csak a jéghegy csúcsa. Valójában ugyanis rendkívül sok az olyan eset, amely különböző okokból nem jut el a hatósági vizsgálatig.

2020-ban a rendőrség egész Németországban 2351 antiszemita bűncselekményt regisztrált, 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Címlapról ajánljuk
Most épp nem Ukrajna dalát énekli Donald Trump, de a szakértő szerint ez változhat

Most épp nem Ukrajna dalát énekli Donald Trump, de a szakértő szerint ez változhat

Gázolaj-megegyezés Oroszországgal, felszólítás elnökválasztásra – ezek olyan üzenetek, amelyeket Kijev nem szívesen hall Washingtonból. Ugyanakkor Donald Trump kommunikációja folyamatosan hullámzott eddig, ami Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője szerint akár újra hozhat még hullámhegyet a mostani hullámvölgy után.

Magyar Péter a parlamentben: köszönjük az ukrán nyelvtörvénymódosítást!

„Három hét alatt a külügyminiszter asszony százszor annyit elért, mint önök, köszönöm mindenkinek, aki részt vett ennek a kidolgozásában” – mondta Magyar Péter a Fidesz felé fordulva parlamenti napirend előtti viszonválaszában, felidézve, hogy Orbán Viktor ezen időszakban nem is járt Kárpátalján.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Jön már a forint fordulat? - 350-es eurót jósol egy elemző

Jön már a forint fordulat? - 350-es eurót jósol egy elemző

Alig mozdul a forint: az euró 365 közelében jár, és a magyar deviza a lengyel zlotyval, valamint a cseh koronával szemben is lényegében stagnál, miközben a dollárral szemben gyengül, az árfolyam 326 és 327 forint között mozog. A dollár eközben másfél éves csúcsa közelében jár, a piaci figyelem pedig a közel-keleti feszültségekre és a szerdán érkező amerikai inflációs adatra irányul. A fogyasztóiár-index az egyik utolsó fontos adat lesz a Fed október végi kamatdöntése előtt, amelyre a piac jelenleg 81 százalékos eséllyel változatlan kamatot áraz, egy vártnál erősebb inflációs adat azonban az elemzők szerint ismét napirendre hozhatja a januári szigorítást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×