eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Szexuális bántalmazások sorozatát tárták fel egy faluban

Nagyszámú szexuális bántalmazásra derült fény egy norvégiai lappföldi faluban, az áldozatok hosszú ideig hallgattak, mert nem bíztak a hatóságokban.

Másfél évi nyomozás után a rendőrség kedden bejelentette, hogy 150 szexuális bántalmazási esetet tárt fel a sarkkörön túl fekvő, alig 2000 lelkes Tysfjord településen. A több évtized alatt elkövetett bűncselekmények áldozatai között nagyon fiatal gyermekek is voltak.

Az ügy nagy visszhangot váltott ki Norvégia-szerte, egyrészt az esetek nagy száma, másrészt a norvég társadalom és a számi (lapp) őshonos lakosok közötti mély szakadék miatt.

A nyomozás azután indult meg, hogy a Verdens Gang (VG) című bulvárlap megszólaltatott 11 nőt és férfit, akik elmondták, hogy szexuális bántalmazás áldozatai voltak. A kedden közzétett rendőrségi jelentés szerint 151 esetet tártak fel, közöttük 43 nemi erőszakot. Az esetek közül mintegy százat titkosítottak, leggyakrabban elévülés miatt. Egyes esetek még 1953-ban történtek. A nyomozók 82 - 4 és 75 év közötti - áldozatot, valamint 92 gyanúsítottat, közöttük három nőt azonosítottak, volt, aki mindkét kategóriában szerepelt. Mintegy hetven százalékuk számi volt, de voltak közöttük a skandináv lutheránus egyházon belüli laestadianista konzervatív irányzat hívei is.

Tone Vangen rendőrfelügyelő sajtótájékoztatóján nem kívánta az etnikai hovatartozással vagy a vallási meggyőződéssel magyarázni a bántalmazásokat, de rámutatott, hogy e közösségek sajátosságai miatt maradhattak ezek az esetek olyan sokáig titokban. A rendőrség elnézését kérte, amiért több panasz benyújtása után nem indítottak eljárást.

A nyomozás eredményeképpen eddig két ember ellen emeltek vádat - közölte a rendőrség, amely szerint újabb eljárások várhatók.

A természethez alkalmazkodó életmódot élő számik sokáig hátrányos megkülönböztetés áldozatai voltak, olyannyira, hogy Harald király 1997-ben hivatalosan is bocsánatot kért tőlük. Becslések szerint mintegy 65 ezren élhetnek a norvégiai Lappföldön, és gyakran bizalmatlanok Oslóval és általában a hatóságokkal szemben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×