A szolgálati ebek közül a legnagyobb felelőssége a robbanóanyag-keresőknek és gazdáiknak van. Éppen ezért különös figyelmet fordít a rendőrség oktatásukra és éves továbbképzésükre is.

Folyamatos érzékenyítésük révén akár három lőszert is kiszimatolnak. A robbanóanyag-kereső kutyák képzése egyéves koruk előtt megkezdődik - olvasható a police.hu-n megjelent cikkben. A megvételre kínált és a saját tenyésztésű ebeket egy szigorú pontrendszeren alapuló alkalmassági teszten osztályozzák.

– Az alapösztöneiket figyeljük, közülük a zsákmányszerző hajlamnak kell dominánsnak lennie, hiszen a képzésüket is erre alapozzuk – magyarázza Demeter István főtörzszászlós, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ szakoktatója.

– Természetüket tekintve pedig fontos a higgadtság, az indokolatlan agresszió kizáró ok. A tanfolyamon először is a keresőkedvüket fejlesztjük, hiszen ezen alapul a munkájuk. A kedvenc labdájukat egy gyér, majd egy sűrű füves területen eldobjuk, és meg kell keresniük az orrukra hagyatkozva. Ha ez már jól megy, egy épületben folytatjuk kevés, majd sok bútor között. Eközben segítünk a kutyáknak, hogy kialakítsák a saját passzív jelzésüket.

Nem erőltetjük rájuk, hogy ülve vagy fekve jelezzenek, mi csak azt kérjük tőlük, hogy mindenképpen passzív jelzést adjanak.

Tehát nem szabad sem ugatniuk, sem kaparniuk, pláne nem hozzáérni a megtalált labdához. Fontos, hogy a lehető legpontosabb jelölésre tanítsuk az ebeket, az orrukkal „rá kell mutatniuk” arra a helyre, ahol a megtalált tárgy van. A képzést idegen környezetben, járművekben, más épületekben folytatjuk, és megkezdjük a szagismertetést. A kedvenc lasztijuk mellé rakjuk a célszagot. Először még csak a játékát keresi ugyan, de egyedtől függően néhány alkalom után már társítja hozzá az új szagot.

Négy-öt ilyen gyakorlás után pedig már labda nélkül is keres.

Ekkor van a váltás: nem a játékát kell megtalálnia, hanem annak megszerzéséért kell keresnie. A jutalom ugyanis a laszti!

A folyamatosan nehezített gyakorlatok közben az ebek megismerik az alapvető robbanóanya­gok szagát, és megtanulnak a légáramlatokra is támaszkodni, amelyek a szagmolekulákat több méterrel arrébb is elviszik.

– Azt is megérzik és jelzik, ha egy helyen korábban volt ugyan robbanóanyag, de már eltávolították.

Ez nagy segítség, mert az ilyen hely is szolgáltathat bizonyítékot – folytatja a főtörzszászlós. – Az orruk érzékenyítésével pedig arra trenírozzuk őket, hogy már minimális koncentrációt is képesek legyenek jelezni. Hiszen nemcsak bombát, robbanószerkezetet kell megtalálniuk, hanem fegyvert és lőszert is. Márpedig utóbbin sok esetben csak a gyártás során rákerült lőpor van, ami nem túl sok.

A legjobb szimatú kutyák viszont akár három darab lőszert is megtalálnak egy helyen.

Ám a gazdáiknak is tanulni kell: részt kell venniük egy alap-bombakutató képzésen, amit a Készenléti Rendőrség (KR) tűzszerészei tartanak. Itt elsajátítják, mit hogyan kell megnézni, átvizsgálni. Bizonyos szerkezetekről alapismereteket szereznek, hogy tudják, ha fenyegetés van, mire kell összpontosítaniuk.

– Az együttműködés kölcsönös, mivel a KR robbanóanyag-kereső kutyáit is mi képezzük – teszi hozzá a szakoktató. – Sőt, az évente kötelező kéthetes továbbképzéseken is közösen vesznek részt a megyei főkapitánysá­go­kon szolgáló kollégáikkal. Ilyenkor speciális helyre szervezzük a gyakorlati részt, ami valamilyen szempontból kihívás az állatoknak. Ezúttal az egyik ilyen helyszín a reptér volt, ami a fényes padló, a poggyászfeladó szokatlansága miatt lehet kihívás.

Persze vannak, akiknek semmi újdonság nincs ebben a környezetben.

Egy külön világ

– A reptéren szinte mindennaposak az elhagyott csomagok, amiket át kell vizsgálnunk, ezért Benzon már otthonosan mozog a terminálokon – jelenti ki Varga Norbert törzszászlós, a KR tűzszerész szolgálatának a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezényelt kutyavezetője.

– Ezek potenciális veszélyforrások, ezért a kialakított protokoll alapján kiürítjük és lezárjuk a területet. Emellett persze folyamatosan gyakorolunk különféle szituációkat. A büféárukat is gyakran át kell vizsgálnunk, így arra is trenírozzuk a kutyákat, hogy az ínycsiklandó ételek közelségében is a feladatukra koncentráljanak. Olykor az élet állítja az ebeket komoly próbatétel elé. Egyszer a parkolót kellett átvizsgálnunk, ahol egy kocsiban négy macska figyelte árgus szemekkel az előző kutyámat, Grétit. De őt nem zökkentette ki, körbeszimatolta az autót is, majd dolgozott tovább. Olyan is előfordult, hogy a túlsúly miatt egy bőröndnyi húst találtunk, de a kutyám nem vetette rá magát, hanem jelzés nélkül továbbment.

A méret előnyei

A főként német vagy belga juhászkutyák között nagy feltűnést kelt Zeusz, a drótszőrű foxterrier, aki családi kedvencből lett „rendőr”.

– A gyermekemnek vettük, de nem sokkal később megbetegedett a szolgálati kutyám, ezért gondoltam egyet, és elkezdtem vele foglalkozni – mondta Balogh Róbert főtörzszászlós, a KR tűzszerész kutyavezetője. – Jól ment, 2006-ban le is vizsgázott. A szimata ugyanolyan jó, mint a kollégáinak, viszont nagy előnye, hogy kis termete miatt diszkrét, protokollrendezvényekre gyakran minket küldenek, de az autó belsejét is könnyebben átvizsgálja, mint nagyobb testű társai. Már kilencéves, ami vízválasztó ezen a területen, de eddig jól bírja. Ha ráteszem a hámot, tudja, hogy munka van, és lelkesen indul szimatolni.