A Toyota Sakura harminc éve kereskedik autókkal, és már húsz éve részt vesz ismeretterjesztési céllal fiatalok oktatásában. Kezdetben általános, majd középiskolákkal kezdett közösen dolgozni, hogy a diákok megismerjék a legkorszerűbb technológiákat, két éve azonban már szorosan együttműködik az Óbudai Egyetemmel. Ennek köszönhetően a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, valamint a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar több száz mérnökhallgatója ismerhette meg, hogy például mi az a hidrogéntechnológia vagy hibrid rendszer, amit a Toyota használ – tudta meg az InfoRádió Szilasi Jánostól.

A Toyota Sakura vezérigazgatója elmondta, a Toyota Sakuránál nem egyfajta meghajtásban látják a jövőt, hanem szerintük ez egy ökoszisztéma lesz, amelyben a hidrogénhajtású, a hibrid és a hagyományos autóknak is meglesz a helyük. "Egyik sem lesz egyedülállóan működő technológia, pont ezért fontos, hogy a jövő mérnökei megismerjék az összes lehetséges alternatívát" – emelte ki a szakember, közbeszúrva: a hidrogéntechnológia nem a jövő, hanem már most a mindennapjaink része, mivel nemcsak a mobilitásban, a közlekedésben, hanem például az épületenergetikában is fontos a szerepe.

Szilasi János szerint a tudományos és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül hasznosítható tudást kapnak majd a tanulók. Mint mondta, az együttműködés társadalmi szinten is hasznos, ugyanis a Toyota révén olyan technológiákat tudnak közvetíteni, ami a hagyományos technológiai transzferrel akár egy évtizedes csúszással is kerülhetne a felsőoktatásba. Küldetésnek tekintik, hogy minél többen megismerjék ezeket a lehetőségeket, mert mély tudás kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság is be tudjon ezekbe az áramlatokba kapcsolódni, és ne csak az akkumulátoros autótechnológiában járjunk az élen.

A Toyota a 90-es évek közepén kezdte el a hibrid járművek fejlesztését; ennek eredményeként 1997-ben mutatkozott be a Prius, napjainkban pedig már a cég teljes hibridkínálata 44 modellt vonultat fel. Arra a kérdésre, hogy manapság mekkora az igény az ilyen hajtású járművekre, Szilasi János azt mondta, hogy míg a 90-es évek végén szinte „senki” sem vásárolt ilyeneket, ma már az európai személygépjármű-piacon 40-50 százalékos részesedéssel a hibridek a mainstream autók, ami szerintük tartósan így is marad.

Az Óbudai Egyetem számára nagyon fontos, hogy a hallgatók minden ismeretet megszerezhessenek a modern és népszerű technológiákkal kapcsolatban

– erről már Kovács Levente rektor beszélt az új tanszékkel kapcsolatban.

Az intézmény vezetője az InfoRádióban felidézte, hogy fél évvel ezelőtt a zöldenergia irányába is kiterjesztették a stratégiai kutatási irányokat, együttműködve jó pár céggel, köztük a Toyota Sakurával. Fontos momentumnak nevezte, hogy a márkakereskedés nemcsak egy klasszikus együttműködés formájában köteleződött el az egyetemmel, hanem egy ipari tanszéket is készek voltak közösen létrehozni, erősítendő az oktatással saját kollégáit is. Ennek kiindulópontja az, hogy a Toyota Sakura az országban elsőként egy teljes körű hidrogénszerviz felépítésében gondolkodik, amelyet a Szentendrei úton szeretne megvalósítani – az erre vonatkozó területtel már rendelkezik –, az egyetemmel karöltve pedig egy saját oktatóállomást, illetve „kutatóállomást” alakítana ki – árulta el a rektor.

Mint mondta, a hidrogénenergia kérdésköre nagyon „forrongó” terület ma a nagyvilágban, és már minden szempontból beépül a mindennapjainkba. Nemcsak a járművekben, hanem a háztartásokban is, és műszaki megoldások tömkelegét vonja maga után. Az együttműködés ilyesfajta módon versenyelőnyt jelenthet az egyetem számára – tette hozzá Kovács Levente –, mert az oktatási portfólióját a kutatás irányába is szeretné bővíteni, erősíteni.

„Az Óbudai Egyetem, mint az egyik, ha nem a leggyakorlatorientáltabb felsőoktatási intézmény Magyarországon, fontosnak tartja, hogy az iparral egy nagyon erőteljes szimbiózisban előrébb lépjen”

– mondta a rektor. A tervek szerint a képzés már szeptemberben kezdetét veszi az új tanszéken a felsőbb éves hallgatók számára, de ezzel párhuzamosan elkezdődik a duális képzés kialakítása a Toyota Sakurával, amelyben egyedi jelleggel az elsőévesek számára is gyakornoki programot fognak biztosítani. Továbbá mind a kooperatív doktori képzésben, mind pedig az úgynevezett kiválósági programokban – elsősorban a mesterképzési hallgatók számára – egyedi tématerületű kutatási feladatokat fognak kiírni a számukra, így próbálva szélesíteni a spektrumot a teljes oktatási portfólió irányába – fogalmazott a rektor.

A vezető elmondása szerint a diákok részéről nagy az érdeklődés az ilyen képzések, tematikák iránt. Kovács Levente hangsúlyozta: a Toyota Sakurával kötött megállapodás amellett, hogy emeli az egyetem presztízsét – mind oktatói, mind kutatói szempontból –, versenyelőnyt jelenthet az intézmény rangsorolásánál, illetve a hallgatói keresettségben is.