eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
HDR landscape of lake Balaton
Nyitókép: LIstvan/Getty Images

Az elmúlt száz évben ritkán esett meg ilyen a Balatonnál

A csapadékos májusi és június eleji időjárás miatt a megszokott párolgás helyett tovább nőtt tavaink vízszintje – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Siklós Gabriella azt is megismételte, pár napon belül dönthetnek arról, hogy szükség van-e a Sió-csatornán leereszteni a Balaton egy részét.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, 121 centis volt a Balaton vízszintje szombaton, ami azt jelenti, hogy – a jelenlegi előírások szerint – akár engedni is lehetne a Sió-csatornán keresztül a tóból. Ez azonban nem automatikus, ugyanis a vízeresztés alkalmával az illetékes Országos Vízügyi Főigazgatóságnak számos tényezőt figyelembe kell vennie a nyári időszakban, tehát egy „nagyon érzékeny döntésről” van szó, ami végül teljes mértékben a hidrometeorológiai előrejelzések függvényében valósul meg.

Az OVF szóvivője ugyanakkor emlékeztetett: a Balaton déli partján lévő települések közül számos település parti sávja és csapadékvíz-elvezető rendszere érzékeny a magas vízállásra. Ezért a szabályozási szintnél (120 centiméternél) magasabb vízállást el kell kerülni a szabályozás eszközrendszerével, egész egyszerűen azért, mert a part menti sávok, beleértve bizonyos strandokat, víz alá kerülhetnek.

Siklós Gabriella érdeklődésünkre megerősítette, hogy

a jelenleg is korszerűsítés alatt lévő Sió-csatorna – műszaki értelemben – abszolút alkalmas arra, hogy vizet engedjenek le a Balatonból.

Annál is inkább, mert a hajózási zsilip felújítása már elkészült. „Amikor a vállalkozói szerződést megkötöttük, akkor sem gondoltuk úgy, hogy a természet felett állunk, ezért belefoglaltuk azt, hogy a vízeresztés szükségessé válhat – fogalmazott a szóvivő. – Ilyen lehetőség nélkül egyébként nem is maradhatott volna a Balaton egy pillanatra sem”.

Siklós Gabriella arra is felhívta a figyelmet, hogy egy „nagyon-nagyon szélsőséges” jelenség figyelhető meg a magyarországi tavak esetében: május–júniusban, amikor már a párolgásé kellene hogy legyen a főszerep, vízszintemelkedés volt tapasztalható, vagyis nem hogy fogyna, hanem továbbra is gyarapodik a vízkészlet.

A Balaton esetében ez az 1921-es rendszeres mérések kezdete óta 10. alkalommal fordul elő.

A Velencei-tó 110 centiméteres vízállása – főként a tavalyi évhez viszonyítva – nagyon jónak mondható, de még nem ideális, mert az 130 centiméter körül van nyár elején. Az OVF munkatársa ugyanakkor azt is hozzátette: a júniusi csapadék 50-60 százaléka magára a tóra hullott, az úgynevezett „összegyülemlési időszak” viszont még nem fejeződött be, így még mindig növekedhet a vízállás – akár a Velencei-tó, akár a Balaton esetében.

A szóvivő megismételte: a következő 24-48 órában várhatóan döntés fog születni a Sió-csatorna esetleges kinyitásáról, de ehhez számos tényezőt figyelembe kell venni; legfőképp a hidrológiai- és meteorológiai előrejelzéseket. „Mindenkit meg tudok nyugtatni, nagyon odafigyelünk, és pár napon belül meghozzák a döntést a vízügyes kollégáim” – zárta gondolatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×