Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Most kell lépni, ha az óraátállítást könnyen akarjuk venni

Március 17. az alvás világnapja. A civilizációs eszközök mellett a koronavírus-járvány sem segítette a nyugodt alvást, így fordulhat elő, hogy folyamatosan romlik az emberek alvásminősége. Erről a Magyar Alvásszövetség elnöke beszélt az InfoRádió mikrofonja előtt.

G. Németh György azzal a rossz hírrel kezdte, hogy az immár évek óta elvégzett kutatásaik szerint egyre rosszabbul alszunk. Ez azonban világjelenség: mind több az olyan ember, aki a több mint százfajta alvásbetegség valamelyikétől szenved.

Az Alvásszövetség elnöke azt mondta: ennek csak részben oka a Covid-járvány. A pandémia mellett ugyanis az is sokat rontott a helyzeten, hogy a 21. században, de különösen az elmúlt tíz-tizenöt évben jelentősen megváltozott az életmódunk, a mindennapi tevékenységeink ritmusa. A különféle "okos" eszközök megjelenése alaposan átalakította a szabadidőnk eltöltésének minőségét is. Aki például sokat internetezik vagy használja a telefonját este, annak ez nemcsak fizikai, hanem sok esetben agyi, pszichikai megterhelést is okoz.

G. Németh György arról is beszélt, hogy alvási szempontból hamarosan újabb nehézséggel, az óraátállítással kell majd szembenéznünk, és március 26-án egy órával előrébb kell állítani az órákat. Ezért azt tanácsolta, hogy előtte legalább egy héttel kezdődően aludjunk naponta 10-15 perccel többet. Így felkészíthetjük a szervezetünket az időeltolódásra.

Szerinte az óraátállás elsősorban a beteg, a sérült embereknek jelent majd gondot, mert ők amúgy is zaklatottabban alszanak, de sok jól alvó embert is megvisel a változás - a statisztikai adatok is mutatják, hogy tavaszi óraátállítást követő napokban többen kerülnek kórházba szívelégtelenséggel. Még a teljesen egészséges embereknek is legalább egy-két hét kell a teljes átálláshoz az óraátállítás után.

Az Alvásszövetség elnöke arról is beszélt, hogy akinek gondjai vannak a pihenéssel, az ne rögtön gyógyszeres megoldást keressen a problémájára. Az altatókat amúgy is szakorvosok írhatják csak fel, és szedésük alatt is fontos az állandó felügyelet, és még az is előfordulhat, hogy e szerek többet ártanak, mint hasznának. Ennél jobb megoldást jelentenek a különféle természetes szerek, például a gyógyteák.

G. Németh György azonban inkább azt ajánlotta, hogy vegyük sorra milyenek az alvásunk körülményei: a hálószobánk, az ágyunk és a hálóruhánk. Az is fontos, hogy milyen a szoba hőmérséklete, a levegője, illetve elég sötét van-e ott. Az alvást elősegítő hormon, a melatonin ugyanis csak sötétben termelődik. De a jó alvás szempontjából a "rákészülés" is fontos: lefekvés előtt három-négy órával már ne együnk sokat és korlátozzuk a folyadékbevitelt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×