eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

A NATO keleti szárnyának megerősítéséről is tárgyaltak a szövetség védelmi miniszterei - a nap hírei

Újabb szankciókat és kereskedelmi korlátozásokat javasol Oroszország és Irán ellen az Európai Bizottság. A nemzetközi intézményekhez fordult a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében a kormány.

Ukrajna támogatásának folytatására biztatta a NATO tagországokat a szervezet főtitkára. Jens Stoltenberg Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása után közölte: megegyeztek abban, hogy közös koordináció révén javítják a létfontosságú infrastruktúrák, köztük a tenger alattiak védelmét. A főtitkár továbbá sürgette Törökországot, hogy ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét.

A NATO keleti szárnyának megerősítéséről is tárgyaltak a szövetség védelmi miniszterei. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elmondta: a magyarok kiválóan teljesítettek, hiszen a keleti szárnyon létrehozott 4 új harccsoport közül ez érte el elsőként a teljes műveleti képességet. A tárcavezető a 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben kiemelte: Magyarország már 1 évvel a meghatározott határidő előtt, még az idén elérheti a GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadási szintet, amelynek emeléséről a júliusi NATO-csúcson születhet döntés.

Újabb szankciókat és kereskedelmi korlátozásokat javasol Oroszország és Irán ellen az Európai Bizottság. Ez lesz a testület 10. szankcióscsomagja. Ursula von der Leyen elnök az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt mondta: az előterjesztés kereskedelmi tilalmakra és az orosz fegyverrendszerekben, például drónokban, rakétákban és helikopterekben használt elektronikus alkatrészekre vonatkozik.

Az ENSZ biztonsági tanácsának vizsgálatát követeli az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának ügyében Oroszország. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlament alsóházában hangsúlyozta: Moszkva nem ért egyet az ENSZ-főtitkár szóvivőjének kijelentésével, amely szerint az ENSZ-nek nincs felhatalmazása az Északi Áramlat vezetéket érintő incidensek kivizsgálására.

Megszavazták az isztambuli egyezmény uniós ratifikálására felszólító állásfoglalást az Európai Parlament képviselői. Az elfogadott szöveg szerint az isztambuli egyezmény továbbra is kulcsfontosságú eszköz a nemi alapú erőszak, köztük a családon belüli erőszak felszámolásában. Az állásfoglalás felszólította Bulgáriát, Csehországot, Magyarországot, Lettországot, Litvániát és Szlovákiát hogy haladéktalanul ratifikálja az egyezményt.

A nemzetközi intézményekhez fordult a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében a kormány – mondta a külgazdasági és külügyminiszter Strasbourgban. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az újabb jogfosztó ukrán törvény értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnek a nemzetiségi iskolák az országban.

Nem született döntés a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének bevezetéséről, így annak teszteléséről sem – közölte a Belügyminisztérium. A tárca az ATV Híradónak azt írta, hogy a koncepció tervezetét a pedagógus szakszervezetek megkapták, amiről január 26-án egyeztettek is. Előzőleg a Népszava írt arról, hogy már ebben a hónapban elindulhat a tesztelés és szeptemberben be is vezetik a rendszert. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az InfoRádiónak azt mondta: továbbra sem közölték velük a tervezet részleteit, de az eddig ismert elképzelés nem teszi vonzóvá a pedagógus-pályát. Szerinte inkább fejlesztési értékelésre lenne szükség, ahol az alulteljesítő tanárokat továbbképzésre küldenék.

A Paks 2 projekt teljes költsége 12,5 milliárd euró, amelyből legfeljebb 10 milliárd euró, tehát a 80 százalék lehet orosz kormányközi hitel – ezt válaszolta a Pénzügyminisztérium államtitkára Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére. Tállai András azt írta: a hitel lehívása 2014 és 2030 között valósulhat meg, a kölcsön visszafizetésére pedig 16 év áll rendelkezésre 2031-től kezdődően. Hozzátette: jelenleg valamivel több mint 28 millió euró a lehívott hitelállomány.

Magyarország jórészt energetikai projektekre költené az uniós helyreállítási alap hitelrészét – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában megerősítette, hogy a szándéknyilatkozatot a hónap végéig kell benyújtani Brüsszelnek. Hozzátette: a problémát az jelenti, hogy rövid a határidő, a helyreállítási alap pénzeiből megvalósuló beruházásoknak 2026 nyár végéig üzemelésre kész állapotban kell lenniük. A szakmai koncepciót Lantos Csaba energetikai miniszter dolgozza ki. Navracsics Tibor hozzátette: arra számít, hogy a pénz lehívásához az Európai Bizottság politikai feltételeket fog szabni.

A helyreállítási alap hitelének egy részét az önkormányzati szektornak adná át energiahatékonysági beruházásokra a Magyar Önkormányzatok Szövetsége. Karácsony Gergely főpolgármester, a szövetség elnökségi ülése után pozitív fejleménynek értékelte, hogy a kormány élni kíván a helyreállítási alap hitelkeretének lehívásával. Gémesi György, a szervezet elnöke elmondta: Lantos Csaba energiaügyi miniszter kezdeményezésére a szövetséget is meghallgatták, és a találkozó azt jelzi számukra, hogy a kormányzat nyitott az együttműködésre.

Biztosítva nem volt, és éppen eladásra kínálták azt a hajót, amely tegnap égett ki az Árpád híd budai hídfőjénél, a Wiking Yacht Clubban. Az ár 2 millió euró lett volna. Az oltáskor elsüllyesztett hajót rövid időn belül kiemelik, addig is bójákkal teszik láthatóvá, hogy hol van.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×