Közleményük szerint jelenleg az Aranyhegyi-patak menti védmű második ütemének részeként a bal parti töltés átépítése folyik, a Nánási úti védvonalszakasztól indulóan a Szentendrei úton keresztül 1400 folyóméter hosszan.

"A fejlesztés során Budapest árvízi biztonságának évtizedek óta megoldatlan problémájára készül megoldás."

A projekt várhatóan 2023 utolsó negyedévében fejeződik be - írták.

Mint a kommünikében olvasható, a Csillaghegyi-öblözet a III. kerület az Aranyhegyi-patak, Szentendrei út és Barát-patak által határolt része.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló árvízvédelmi projekt részeként a pünkösdfürdői védmű, illetve az Aranyhegyi-patak védművének első üteme már elkészült. Emellett folyamatban van a Római-part árvízvédelmének tervezése is.

A projekt célja a Csillaghegyi-öblözet területén az árvíz elleni védelem növelése. A fejlesztések a védművek ellenállóképességét is fokozzák.

A projekt 6,2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással valósul meg - írta a Főpolgármesteri Hivatal.

Háttér

A Népszava pénteki cikke szerint februárban eldől, hogy a Duna melletti sétányon vagy egy utcával beljebb épül-e meg a régóta tervezett védmű. A kivitelezés legkorábban jövőre kezdődhet el. Ennek mentén, illetve részeként zajlik a fent említett projekt.

A csillaghegyi öblözet árvízvédelme évtizedek óta megoldatlan. Egy nagyobb áradás nemcsak az 55 ezer környékbeli otthonát fenyegeti, de Budapestre is veszélyt jelenthet.

A római-parti gátként elhíresült árvízvédelmi létesítmény megvalósíthatósági tanulmányát, és a közösségi tervezés lebonyolítását még az előző uniós pénzügyi ciklusban a csillaghegyi öblözet védelmére kapott 6,2 milliárd forintos KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) forrásból fizette a Fővárosi Önkormányzat, ahogy a műszaki dokumentáció és a kiviteli terveket és az engedélyezést is. A program tartalmazta a már lezárult Pünkösdfürdő utcai védmű megerősítését, és az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi beruházását is, amelynek második üteme befejeződik tavasszal.

A római-parti gát ügyét Karácsony Gergely főpolgármesterré választása után újraindították. Az új városvezetés egyértelművé tette, hogy szakítana a korábbi koncepcióval, amely a Duna közvetlen közelébe helyezné a római-parti fő árvízi védvonalat. A helyzetet nehezítette, hogy két ura is van a területnek. A főváros 2012-ben 99 évre használatba kapta a Duna-partokat, de a mögötte lévő területek a kerületi önkormányzat kezelésében maradtak. A szintén ellenzéki vezetésű III. kerület azonban partner volt az előkészítésben.

A tervezői szerződést tavaly nyáron írták alá, a megvalósíthatósági tanulmányon az utolsó simításokat végzik,

a Fővárosi Közgyűlés februári ülésére pedig elkészül a nyomvonal kijelölését célzó előterjesztés.

Továbbra is két változat közül választhatnak a fővárosi képviselők. A part menti gát kivitelezése egyszerűbb és gyorsabb lenne, hiszen a sétányon nincs járműforgalom, nem futnak alatta közművek, ám a kivitelezés természetrombolással járna. A kerítés melletti nyomvonalat üzemeltetési okból, illetve a jelentős kisajátítási igény (a gát mögött 10 méternyi hely kell a mobilelemek mozgatásához) miatt elvetették, a mobilgát alapját adó térdfal csak a jelenlegi sétányon valósulhatna meg. Mivel ez a terület alacsonyabban fekszik, itt a terepszintet is meg kell emelni. A Nánási-Királyok úti nyomvonal esetében erre nincs szükség, a térdfal magassága sehol sem haladná meg az egy métert, amire árvíz idején elég lenne 1,3 méter magas mobilfalat rakni. A gondot itt az út alatt futó közműrendszer, és a forgalmas út lezárása jelenti. A kivitelezés költségeire is készültek számítások, ez még optimalizálható a szakemberek szerint.

A nyomvonalról szóló közgyűlési döntést követően 3 hónap alatt készülhetnek el a kiviteli tervek, az engedélyeztetés a harmadik negyedévére zárulhat le. A kivitelezés legkorábban jövőre kezdődhet el.