A változékony időjárás miatt komolyan emelkedett a Duna vízszintje, amely leginkább a Római-parton jelenthet gondot – vélekedett Egri Gábor, az Egyesület a Római-partért elnöke.

„Csapkodnak körülöttünk a hullámok, szó szerint – fogalmazott. – A klimatikus változások miatt ugyanis

nagyon drasztikus mozgások vannak a Duna vízszintjében.

Mindez azt jelenti, hogy közel két és fél nap alatt 3 métert emelkedhet Budapestnél a folyó. […] A fővárosban pedig az egyetlen rész, ahol az árvízvédekezés nagyon nagy elmaradásban van, az Óbuda és a Római-part” – emelte ki Egri Gábor. Az egyesület elnöke megjegyezte, a főváros most különböző lakossági fórumok alkalmával akar kialakítani több év során egy „vázlatos elképzelést”, hogy hol legyen a III. kerületben árvízvédelem, miközben ez egy szakmai kérdés, és már Demszky Gábor és Tarlós István vezetése alatt is számtalan grémium foglalkozott vele, így csak elő kellene húzni a régi szakmai anyagokat.

Egri Gábor kitért arra is, hogy milyen káros következményei vannak annak, hogy nincs megfelelő védmű- és csatornarendszer a Római-parton. Mint fogalmazott, és ezt a jelenlegi fővárosi vezetésnek is felvetették, elsőként a part jogi és környezetvédelmi anomáliáit kellene föltárni. Azt, hogy mekkora terhelést jelent a folyó élővilágára a szennyezettség, hiszen a Római csatornázottsága a mai napig nagyrészt nem megoldott – emlékeztetett –, és

a Duna áradásakor a part szennyvízben úszik.

A Városháza és a Fővárosi Önkormányzat legutóbb januárban tárgyalt arról, hogy a főváros szakíthat azzal a korábbi koncepcióval, amely a Duna közvetlen közelébe helyezné a római-parti fő árvízi védvonalat. A döntés értelmében új megvalósíthatósági tanulmány készül a védműre, ami magában foglalja a Nánási út–Királyok útja nyomvonalon meglévő védmű fejlesztését is.

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze korábban az InfoRádiónak is beszélt a Római-parttal kapcsolatos tervekről: a városvezetésnek van egy olyan, északi zöld hálózati folyosó elképzelése, ami az Óbudai-szigetet gyaloghídon keresztül összekötné Óbudával, és egyúttal egy, a Római-parton végigvivő sétányhálózat kialakítását célozza.

A főváros 1,9 milliárd forintot költhet megvalósíthatósági tanulmányra, a tervezési folyamat két–három évet vehet igénybe.