Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Budapest, 2023. január 23.Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Kampfl János Márk, az Életfa Közösség és Településépítő Egyesület elnöke, Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora, Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Váczy Kálmán Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorhelyettese, Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, Zsigmond László, a Kós Károly Egyesülés igazgatója, Őri László, a Pannon Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás elnöke, Fertő Imre, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója, Rédei Zsolt, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület elnöke és Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára (b-j) a stratégiai partnerség
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Nagy egyetemekkel szerződött Navracsics Tibor

Tizennégy szervezettel, köztük felsőoktatási intézményekkel kötött stratégiai partnerségi megállapodást a területfejlesztési miniszter.

Az aláírási ünnepségen a miniszter elmondta: olyan partnereket kerestek, akik az adott régióban nemcsak elméleti tudásukkal, hanem gyakorlati tapasztalataikkal is gazdagítani tudják a kormány területfejlesztési elképzeléseit.

A miniszter kiemelte az egyetemeket mint tudásközpontokat, amelyek szerinte nemcsak Magyarország, de Európa jövőjének meghatározói is. "Még akkor is, ha időnként megpróbálják kizárni őket a nemzetközi vérkeringésből, a magyar felsőoktatási intézmények megbecsült és magas presztízsű partnerei a nemzetközi együttműködéseknek" - húzta alá.

A megállapodások nem csupán szakmai együttműködésekről, hanem az emberi kapcsolatok megerősítéséről is szólnak - hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve: a most megkötött együttműködéseket hosszú távon képzelik el. Fontosnak nevezte a kétirányú kommunikációt, amely során a szakpolitikai elképzeléseket megvitatják a partnerekkel és kikérik a szervezetek javaslatait, ötleteit is annak érdekében, hogy együtt formálhassák az ország jövőjét.

A miniszter rögzítette: ha új területfejlesztést képzelünk el Magyarországon, akkor "az egyik alapvető célnak kell lennie, hogy Budapesten kívülre nyúljunk." Hangsúlyosnak nevezte azon civil szervezetek, szövetségek és egyesületek szerepét is, amelyek egy-egy földrajzi vagy szakmai értelemben vett terület hozzáértői.

A miniszter hétfőn

  • a Budapesti Gazdasági Egyetem,
  • a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
  • az Életfa Közösség és Településépítő Egyesület,
  • az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület,
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetem,
  • az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem,
  • a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége,
  • a Károli Gáspár Református Egyetem,
  • a Kós Károly Egyesülés,
  • a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont,
  • a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,
  • a Pannon Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás,
  • a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint
  • a Vállalkozók Országos Szövetsége

képviselőivel írt alá stratégiai partnerségi megállapodást.

A mostani aláírásokkal egy tavaly megkezdett folyamat újabb állomásához érkeztek, Navracsics Tibor ugyanis korábban 13 felsőoktatási intézmény, 17 tudományos, egyházi, karitatív, érdekképviseleti és civil szervezet, valamint kilenc iparkamara vezetőjével kötött már hasonló megállapodást annak érdekében, hogy a területi szakpolitika erősebbé, rugalmasabbá és versenyképessebbé váljon.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×