A korábbi bejelentésnek megfelelően ma kezdte meg működését az Integritás Hatóság, amelynek létrehozása az uniós jogállamisági eljárás lezárásához és a brüsszeli források lehívásához szükséges vállalások egyike. A testület az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásoknak megfelelően az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálására jött létre. Közben a Momentum politikusa Tompos Márton, valamint Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke és EP képviselője is azt jelezte: ma megtette volna az első feljelentéseket az Integritás Hatóságnál, de az épületet zárva találták.
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország ki tudjon maradni a gázt és az atomenergiát érintő európai uniós szankciókból, ezért fontos, hogy minél többen kitöltsék a nemzeti konzultációt akár írásos, akár online formában. - közölte a Fidesz kommunikációs igazgatója videó-nyilatkozatában. Hollik István szerint Brüsszel kétségbeesetten próbálja bizonygatni, hogy a szankciók működnek, miközben éppen ennek az ellenkezője igaz. Szerinte Brüsszel nem hajlandó bevallani az európaiaknak, hogy hibát követtek el a szankciós politika meghirdetésével és főként azzal, hogy a szankciós rendszerbe az energiát is bevették.
Arra kéri az MSZP társelnöke a kormányt, gondolja át, kivonul-e az állami szolgáltatásokból. Kunhalmi Ágnes a postabezárásokról szóló, más szocialista politikusokkal közösen tartott online tájékoztatón arról beszélt: tartanak attól, a Fidesz a válságot kihasználva egyre több olyan állami szolgáltatásból vonul vissza, amelyek fontosak lennének abban, hogy a magyarok túl tudják élni a válságot. Kunhalmi Ágnes a posta figyelmébe ajánlotta Őrsi Gergely II. kerületi szocialista polgármester javaslatát, hogy az önkormányzatok, ahol szerződésben állnak a postával, a bérleti díj elengedésével, a rezsiköltség részbeni átvállalásával járulhassanak hozzá a bezárás elkerüléséhez.
A klímaváltozás veszélyezteti a gyermekeket és fiatalokat is - hívja fel a figyelmet az UNICEF Magyarország a gyermekjogok vasárnapi világnapja alkalmából. Az ENSZ Gyermekalapjának magyar bizottsága közleményben azt írta: gyerekek millióinak az élete és boldogulása van veszélyben világszerte a súlyos aszályok, áradások, hurrikánok, erdőtüzek és más klímaváltozáshoz köthető természeti katasztrófák következtében. Az UNICEF Magyarország idén nyáron végzett reprezentatív kutatása szerint a magyar fiatalok kilencven százaléka szorong a klímaváltozás miatt.
Újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára, előre be nem jelentett kijevi látogatásán a brit kormányfő. Rishi Sunak közölte, hogy Nagy-Britannia 50 millió font, vagyis mintegy 23 milliárd forint értékben légvédelmi eszközökkel látja el Ukrajnát. Az új brit légvédelmi csomag részét képezik légvédelmi fegyverek, radarok, illetve drónok ellen bevethető eszközök. Nagy-Britannia a humanitárius célú támogatást is fokozza, tekintettel a közeledő télre. A brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott. Látogatásának célja az volt, hogy megerősítse, az Egyesült Királyság továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszország ellen vívott háborúban.
Elítélte Oroszország ukrajnai háborúját az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés tagországainak többsége, de a thaiföldi csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban helyet kapott a tagok egy részének ettől eltérő véleménye is. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az APEC leginkább a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszik, nem arra jött létre, hogy megoldást keressen az ilyen és hasonló konfliktusokra. Kína, akárcsak Oroszország, tagja az APEC-nek, Hszi Csin-ping kínai elnök pedig ezúttal is tartózkodott attól, hogy bírálja orosz hivatali kollégáját, Vlagyimir Putyint az Ukrajna ellen indított háború miatt. A nyilatkozat aláírói mindazonáltal egyhangúlag elismerték, hogy a biztonságpolitikai kérdések jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra.
Példátlannak nevezte az orosz külügyminisztérium Varsó döntését, amiért elutasítja Szergej Lavrov külügyminiszter részvételét az EBESZ külügyminiszteri tanácsának december elsején kezdődő lengyelországi ülésén. A moszkvai külügyminisztérium arra hívja fel a figyelmet, hogy az EBESZ-ben 57 tagállam vesz részt szuverén és független államként, a teljes egyenlőség alapján. Varsó döntése miatt az orosz küldöttséget az ülésen Alekszandr Lukasevics, Oroszország állandó EBESZ-képviselője vezeti majd.
A kétszeres olimpiai és világbajnok Madaras Norbert lett a Magyar Vízilabda Szövetség új elnöke. A rendkívüli közgyűlésen a 42 éves Madaras Norbertet egyetlen jelöltként nyílt szavazással, egy tartózkodás mellett 2024. október 22-ig bízta meg a tagság a szövetség vezetésével. Madaras Norbert fő céljának a vízilabda eredményességének megtartása mellett a szövetség hosszú távú stratégiájának megalkotását nevezte. Vári Attila eddigi elnök október 14-én egyéb feladataira hivatkozva jelentette be, hogy lemond tisztségéről.