Orbán Viktor parlamenti idénynyitó szónoklatára az ellenzéki pártok is reagáltak.

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a miniszterelnök egyrészt semmi újat nem mondott, miközben ugyanazt a kettős beszédet folytatja, mint korábban, itthon harcias retorikát folytat, Brüsszelben viszont teljesen más hangnemet üt meg. Javasolta, hogy a háború minden következménye és kötelezettsége alól mentesítse a kormány Magyarországot. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy ha a kormány segíteni szeretné az embereket, akkor ne emeljék a rendszerhasználati díjat, az áfát pedig törjék le. Visszautalt rá, hogy a Mi Hazánk javasolta a digitális adót az óriáscégeknek, illetve vagyonadót a leggazdagabb embereknek, de a kormány szerinte nem hajlandó meghallani az ellenzék javaslatait. "Nagyon sok pénz lenne még, amivel a magyar embereket lehetne segíteni" – foglalta össze gondolatait.

Ungár Péter (LMP) azt tudakolta Orbán Viktortól, hogy mit tett az elmúlt 10 évben a kormány azért, hogy függetlenebb legyen az orosz gáztól, és utalt Angela Merkelre, aki viszont tényleg tett lépéseket e tárgyban. Szót emelt a napelemek adómentesítéséért, és emlékeztetett arra, hogy a kormány "egy nappal a háború előtt azon hahotázott, hogy nem lesz itt semmiféle háború".

"Mit lehet tenni azért, hogy Oroszország abbahagyja a háborút?" – tette fel újabb kérdésként. "Ha rosszak a szankciók, akkor mi a jó?" – fűzte hozzá. Szerinte a tűzszünetért a felelősség Oroszországot terheli, "békét az tud teremteni, aki támadott, az alternatívakínálás elmarad önöktől".

El kell dőlnie szerinte, hogy "mindenki hülye-e Vilniustól Szófiáig", vagy valami másról van-e szó. "A miniszterelnök mondjon alternatívát!" – ismételte meg.

A Jobbik szónoka, Lukács László György arra emlékeztette Orbán Viktort, hogy valamennyi szankciós csomagot megszavazta, hiába kritizálja most azokat. Szembesítette a miniszterelnököt korábbi mondataival, melyek szerint

• a háborúnak nincs valós veszélye (február)
• május 9-re befejeződik (Rómában a pápánál tavasszal)
• Ukrajna területe harmadát is elveszítheti a háborúban.

"Óvatosabban a jóslatokkal" – figyelmeztette a kormányfőt, hozzátéve, hogy nem csak a kormány dühös, az emberek is. Kérte, hogy ne az energiaárakon nyerészkedjen az állam.

A párbeszédes Szabó Tímea arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor nem mondott igazat akkor, amikor azt mondta, hogy Magyarország a szankciók ellen van, és akkor sem, amikor azt mondta, hogy Ukrajna szomszédai közül kinél mekkora az infláció.

Felidézte, hogy Orbán Viktor három ígéretét is megszegte a választások óta:

• adóemelés lett (katások 20-ról 38 százalékra emelkedett adója)
• nem lesz adóáthárítás
• nem lesznek megszorítások: 100 százalékkal nőtt a kenyér és a burgonya ára rövid idő alatt, miközben a nyugdíjak 9 százalékkal emelkedtek csak, a gázár pedig a 7-szeresére.

"Érdekes, hogy az ön fizetését fel lehetett emelni nyáron a duplájára" – tette hozzá.

Ő is követelte, hogy csökkentsék a rendszerhasználati díjat is, és jelezte, már most várólista van tűzifára, mint az egészségügyben.

Gurmai Zita (MSZP) szerint a helyzet és a helyzetértékelés igen nagy távolságban volt Orbán Viktor esetében. Hosszan sorolta a "brutális drágulás" elemeit, és hangsúlyozta, a drágulás egyáltalán nem a háború kirobbanásakor kezdődött, hanem korábban, ezért az áremelkedés az elhibázott kormányzás következménye. Úgy látja, rezsire is azért kell többet fizetniük az embereknek, mert a kormány nem törődött a házak energetikai korszerűsítésével korábban. Sürgette, hogy Orbán Viktor "legyen bátor", csökkentse az energiaáfát 5 százalékra. Azt is tudakolta, miért adják 70 forintért a 12 forintos paksi áramot.

Gelencsér Ferenc (Momentum) is arra emlékeztette Orbán Viktort, hogy megszavazták az Oroszországgal szembeni szankciókat, tehát tisztáznia kellene, hogy támogatja-e őket vagy sem. Azzal vádolta a kormányt, hogy épp bedönti a középosztályt, tanárokat és fiatal családosokat nyomnak be a szegénységbe. Úgy látja, Orbán Viktor nem kormányoz, hanem uralkodik, és ő is úgy emlékszik, hogy a drágulás már jóval a háború előtt elkezdődött, csak épp akkoriban a kormány "elosztogatta a fél államkasszát".

Simicskó István (KDNP) megköszönte Orbán Viktor tájékoztatását, világos és egyértelmű helyzetképnek nevezve azt. Szerinte nem feltétlenül igaz, hogy aki támad, az tud véget vetni a háborúnak, ez volt a tanulsága az első és a második világháborúnak is. Szerinte a kormány az elmúlt 12 évben minden problémát időben felismert és reagálni tudott rá. Úgy látja, helytelen szankciók felelőse Brüsszel.

Kocsis Máté (Fidesz) szerint sok minden érdekes dolog elhangzott a szónoklatok során, majd kérdezz-felelekre hívta az ellenzéki politikusokat, az áremelkedések ütemét tudakolva. Azt is kérdezte, hogy miért nem hagy fel az ellenzék a Magyarország-ellenes politikával. Megerősítette, az érkező uniós pénzből erősödhetne a magyar gazdaság, megkaphatnák a pénzüket a tanárok és az egészségügyi dolgozók.

Gratulált továbbá a DK-nak a "harmadik Gyurcsány-kormány" megalakításához, megjegyezve, az ellenzékben olyanok ülnek, akik vagy tagjai az árnyékkormánynak, vagy szeretnének azok lenni.

Gyurcsány Ferenc (DK) azért kritizálta Orbán Viktort, hogy kormánya tagjai "undorító módon" kezet fognak a gyilkosokkal. "A világ Ukrajna népével van, önök meg Putyinnal. A háború végén önök a rongy emberek közé fognak tartozni" – szögezte le.

Szerinte amit a kormányfő tesz, az nemcsak erkölcstelen, hanem észszerűtlen is, "fogják a fiút, egyszer majd ki fog derülni, mivel". Azt is kijelentette, hogy Magyarország közel van a technikai államcsődhöz.

Abszurdumnak nevezte azt, hogy előbb Orbán Viktor megszavazta a szankciókat, utóbb pedig konzultál az emberekkel ezek ellen.