"Senki nem örül annak, hogy bővültek a lehetőségek az erdőkitermelés fokozására. Az erdő nem pusztán faanyag, hanem értékes élőközösségek helye, azonban mindenkinek tudomásul kell venni, hogy most egy háborús veszélyhelyzet van, és a gazdaság háborús üzemmódban működik" – mondta Toldi Ottó.

A gazdasági oldal

Az intézkedés már a 2023-as fűtési szezont célozza, mivel a földgáztárolóink jelenlegi feltöltöttségi szintje már hatvan százalék környékén jár, és ha minden így marad, októberre gond nélkül el fogjuk érni a 80-90 százalékos feltöltöttségi szintet.

"Ez egy jó alap a fűtési szezonra, tehát biztonsággal túlélhető" – mondta a szakértő.

A kutatásvezető elmondta: Magyarországon a tűzifa kereskedelmi ára mindig is spekulatív volt.

"Bármikor igyekezett a kormány a zöldítést vagy a földgázfelhasználás csökkentését célozva igazi alternatívát felmutatni a tűzifa irányába való elmozdulással, a tűzifa ára elkezdett fölfelé kúszni a földgáz árához hasonlóan. Így a végén energiatartalomra vetítve alig volt olcsóbb a földgáznál" – mondta.

Szerinte a kormány ezzel az intézkedéssel azt szerette volna elérni, hogy az emberek ne kerüljenek "csöbörből vödörbe," azaz a tűzifa valóban egy olcsóbb alternatíva legyen a földgázhoz képest. Egyrészt azzal, hogy a megfelelő mennyiség rendelkezésre áll, másrészt hogy az árak ne szálljanak el. A szakértő szerint a kiviteli helyzet ellenőrzése is nagyban hozzájárul ehhez amellett, hogy az egyéb szilárd tüzelőanyagok elérhetőségét is fokozza a kormány. Így a lakossági lignit és szénkitermelés is várhatóan fokozódni fog.

Magyarországon négymillió embert érint a szilárd tüzelőanyagokkal való fűtés, ami még mindig a második legnagyobb arány a földgázhoz viszonyítva.

Az erdészeti oldal

Az országban körülbelül kétmillió hektár erdőnk van, aminek az összes faanyagát körülbelül négyszáz millió köbméterre becsülik a szakértők. Ez a faanyagmennyiség évi tizenhárommillió köbméter fával gyarapodik. A fenntartható erdőgazdálkodás alapelve szerint többet nem termelhetünk ki, mint amennyi a növekmény. Az elmúlt tíz évben ennek felét, tehát 7-7,5 millió köbméter tűzifát termeltünk ki minden évben a lehetséges 13 helyett.

Bőven maradt minden évben legalább ötmilliárd köbméter faanyag az erdőinkben, amit a fokozódó kitermelés esetén igénybe tudnánk venni. Ilyen szempontból a helyzet megnyugtató.

"Kérdés, miként fog ez a gyakorlatban megvalósulni" – folytatta Toldi Ottó.

A szakértő kijelentette: minél több az erdőnk, annál jobb. A kormány célja, hogy a jelenlegi 20-21 százalékos erdősültségi arányt 27 százalékra emelje pár évtizeden belül.

"Viszonylag nagy arányú erdősítési programok indultak el, évi húszezer hektár új erdőtelepítést is elértük már az elmúlt években" – mondta.

Az erdők sokat segítenek a szén-dioxid megkötésben, a fűtésben a párásításban, a klímaváltozás megelőzésében, de

a vészhelyzeti intézkedések kifejezetten olyan erdőkre vonatkoznak, amik önerőből újulni képesek.

Az "önerőből újulni képes erdő" azt jelenti, hogy az erdő esetleges véghasználat után, lényeges emberi beavatkozás nélkül is nagyon gyorsan képes újratelepülni.

A Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője elmondta, nagyon bíznak abban, hogy fennmarad Magyarország földgázimport lehetősége, és nem vezetik be a veszélyhelyzeti intézkedéseket. Ez egy olyan szcenárióban nagyon kérdéses pont, amikor a szankciók már elérik a földgázt is, és a lakossági földgáz ellátás is veszélybe kerül. "Az erdőink nem fognak maradandó kárt szenvedni. Ugyanakkor bízunk benne, hogy mindazok a ökoszisztéma szolgáltatások, amiért szeretjük az erdőt, megmaradnak, és valójában ez az intézkedés csak egy papírtigris marad" – mondta.

A védett erdők jövője

A szakértő szerint a védett erdők letermelése a legrosszabb megoldás lenne.

"Nagyon-nagyon nagy bajnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a védett területre sor kerüljön.

Remélem, hogy ez nem következik be, tehát ez persze természetesen csak remény" – mondta.

A kormány szakértői gárdájának kötelező megvizsgálni a legrosszabb végkimeneteleket is, de a szakértő szerint "egy felelős politikus sem legyinthet". A lehetőséget fenn kell tartani, meg kell vizsgálni, mi következik be, ha Magyarországon a földgázszállítást szankcionálják, és nem fogunk földgáz kapni. Ez 2022-re már nem probléma, de 2023-tól nem tudjuk, mi fog következni.

A Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője azt is elmondta, a hibás politikai felfogás mentén Európa egyre jobban belesodródik a szankciókba, az energiakrízisbe, a "politikai szkanderezésbe", ami rossz irányba vezet. Megjegyezte: ugyanazok a felelős erdészeti szakemberek és erdőgazdálkodók fogják az erdőkkel kapcsolatos munkát végezni, mint eddig. "Reméljük, ez az egész intézkedés csak egy be nem következett a legrosszabb forgatókönyvként vonul be a történelembe" – tette hozzá.