Szlávik János szerint azt nem lehet kijelenteni, hogy a Covid most terjedő variánsa által okozott megbetegedések egyértelműen enyhébb lefolyásúak lennének, de a nagyobb átoltottság miatt ezekben az esetekben a tünetek enyhébbek. Megjegezte, ő maga már nem nagyon találkozik olyan oltatlan beteggel, akinél az újabb fajta változatok súlyos tüdőgyulladást okoznának.

„Természetesen előfordul, nyilvánvalóan, de úgy tűnik, pláne az oltottak, néhány nap láz, torokfájás és gyengeség után általában öt-hét napon belül teljesen meggyógyulnak” – fogalmazott.

A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője egyetértett azzal, hogy a mostani megbetegedések tünetei – jellemzően a torokkaparás, torokfájás, láz, ízületi fájdalmak, gyengeség, illetve fejfájás –,

szinte megegyeznek az influenza tüneteivel, de allergiás szimptómákkal is összekeverhetők.

Tehát azt tanácsolja, hogy ha valakinél az említett tünetek jelentkeznek, az tesztelje magát, és akkor tudni fogja, hogy egy hétig otthon kell maradnia, vagy nyugodtan élheti tovább a megszokott hétköznapjait.

A kereskedelmi forgalomban kapható Covid-tesztek szerinte megfelelőek, és nagy biztonsággal kimutatható velük, hogy az illető fertőzött-e, vagy sem. Ezek még az újabb vírusváltozatok esetében is jól működnek.

"Persze a gyorsteszteknek vannak korlátai, de ha pozitivitást mutatnak, szinte bizonyos, hogy koronavírus-fertőzöttek vagyunk" – tette hozzá.

Szlávik János megerősítette, a koronavírus továbbra is leginkább a nyálcseppekkel terjed a levegőben. Emellett viszont az is tény, hogy egy erősebb terjedés is megfigyelhető, vagyis az egyik ember nagyobb valószínűséggel fertőzi meg a másikat. Kiemelte: minden egyes újabb változat egy kicsit jobban képes terjedni, mint a korábbiak, ami a vírus tüskefehérjéken kialakuló mutációknak köszönhető. „A vírus így próbál menekülni, így próbál még több embert megfertőzni. Egyelőre hál’ istennek, annak nincs jele, hogy súlyosabb megbetegedést okozna” – fogalmazott.

Honna jött a kórokozó?

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, van-e arról tudományos konszenzus arról, hogy az eredeti koronavírus hogyan és honnan szabadult el?

Szlávik János ezzel kapcsolatban elsőként is megjegyezte: az összeesküvéselmélet-hívők úgy gondolják, nem lehet véletlen az, hogy pont egy vuhani laboratóriumban kutattak olyan koronavírusokat, amelyeknek a mutálódott változata okozta a világjárványt. Igen ám, de nem szabad elfelejteni, hogy Kínában 2004-2005-ben már volt egy (távol-keleti) koronavírus-járvány – hívta fel a figyelmet a főorvos. Ez nagyon izgatta a kutatók fantáziáját, így aztán megpróbálták megtalálni ezt a vírus Vuhanban, és ezért kisérletezek.

A legújabb teóriák alapján viszont mégiscsak a vuhani piacról terjedhetett el a vírus, miután kimutatták, hogy egy vadállatokkal foglalkozó piaci dolgozó volt a járvány első áldozata. Hozzá további esetek is köthetők, olyan emberek, akik szintén a piacon dolgoztak, illetve éltek – ismertette Szlávik János. Hozzátette: a legújabb konszenzus tehát, hogy erről a bizonyos állatpiacról terjedt el a járvány – ami önmagában persze nem zárja ki, hogy esetleg ne egy laborból szabadult volna ki.

„Nem tudom, hogy erre meglesz-e valaha a válasz.

Mindazonáltal a világon nagyon sok laborban foglalkoznak vírusokkal, és borzasztóan ritka az, hogy egy új, esetleg mesterségesen kialakított vírus elszabaduljon” – hívta fel a figyelmet az infektológus, megjegyezve: nagyon reméli, hogy nem erről van szó.

Végül arra is kitért, hogy az elmúlt három járványos év rengeteget hozott a gyógyítás tudományának. Már maga az mRNS vakcinák megalkotása is egy óriási technológiai haladás, hiszen számtalan más betegség, például a rák ellen is próbálkoznak már vele – hangsúlyozta. „Úgyhogy óriási előrelépés történt az emberiség történetében pont ennek a járványnak a kapcsán. Az egy más kérdés, hogy elég nagy ára volt ennek” – zárta gondolatait Szlávik János.