A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslatot tárgyalja és fogadhatja el kedden az Országgyűlés, amely dönthet a 2023-as költségvetés főszámairól, valamint politikai nyilatkozatban utasíthatja el a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlást. Sürgősséggel tárgyalják a vármegye és főispán elnevezéseket visszahozó javaslatot.
A katáról szóló törvényjavaslatot hétfőn nyújtotta be Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentnek, amely a kormány kérésére hozzá is járult az előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalásához. A képviselők kedden már dönthetnek is a kata-szabályok szeptember 1-jétől történő módosításáról.
Ennek értelmében már évi 18 millió forint bevételi értékhatárig lehet ezt az adózást választani. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint, a magasabb és az alacsonyabb sáv megszűnik. Az új katásoknak már kizárólag magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt csupán a taxis személyszállítást végzők képeznek. (A döntés kizárná a katások kétharmadát ebből az adónemből - a részletekről itt írtunk.)
Két párt is módosító javaslatot nyújtott be a katával kapcsolatban. Kedd tízre tüntetés szervezőik a Parlament elé - e két témáról itt írtunk.
Döntés lesz a 2023-as költségvetés főösszegeiről. Az összegző módosító javaslat, az eredeti előterjesztéshez képest,
némileg több bevétellel és kiadással számol, de a hiányt változatlan mértékben határozza meg.
A gazdasági bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés politikai nyilatkozatban utasíthatja el a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlást, vagyis az Európai Parlament múlt heti állásfoglalását a globális minimumadóval kapcsolatban. (Az Országgyűlés június végén elutasította a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó uniós irányelvet.)
A képviselők újraválaszthatják a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjává Kardkovács Kolost, aki 2016 óta tagja a testületnek.
A határozathozatalokat követően tárgyalják azt a törvényjavaslatot, amely alapján az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek nyolcadik konferenciáját szeptember 26-30. között rendezhetik meg Budapesten. A tanácskozást a koronavírus-járvány miatt halasztották el 2021 októberéről erre az időpontra.
Megvitatják a Magyarország és Szerbia közötti, a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodást.
Szerepel a napirenden a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat is. A sürgősséggel tárgyalt javaslat értelmében a megyei kormányhivatalok a jövőben vármegyei kormányhivatalok lesznek.
Franciaországban elkezdődött a világ legfejlettebb demokratikus ipari államait tömörítő, úgynevezett G7-csoport csúcstalálkozója. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban elmondta:
Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott, Magyar Péter miniszterelnök szerint az ellenzék nem akarja, hogy Magyarország hozzájusson a 6000 milliárd forintos uniós forrásokhoz. Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket
A magyar gazdaság eddigi, a foglalkoztatás bővülésére épülő növekedési modellje elérte a határait, így a jövőbeli fejlődés kulcsa a termelékenység radikális javítása. Ebben történelmi lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia, amely 2030-ig 15 milliárd eurós, a GDP 6-7 százalékát kitevő automatizációs potenciált jelenthet. A gazdasági felzárkózás sikere azon múlik, hogy a hazai vállalatok – különösen a lemaradásban lévő kkv-szektor –, valamint az állami rendszerek milyen gyorsan és átfogóan képesek beépíteni az új technológiát a mindennapi működésükbe - vélik a McKinsey szakértői a ma kiadott "Prompt Magyarország" c. tanulmányban.
Bár a luxusipar évtizedekig sérthetetlen befektetésnek tűnt, a geopolitikai feszültségek, a kínai kereslet gyengülése és a fogyasztói szokások átalakulása mára szétszakította a szektort.
26 °C
