A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslatot tárgyalja és fogadhatja el kedden az Országgyűlés, amely dönthet a 2023-as költségvetés főszámairól, valamint politikai nyilatkozatban utasíthatja el a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlást. Sürgősséggel tárgyalják a vármegye és főispán elnevezéseket visszahozó javaslatot.
A katáról szóló törvényjavaslatot hétfőn nyújtotta be Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentnek, amely a kormány kérésére hozzá is járult az előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalásához. A képviselők kedden már dönthetnek is a kata-szabályok szeptember 1-jétől történő módosításáról.
Ennek értelmében már évi 18 millió forint bevételi értékhatárig lehet ezt az adózást választani. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint, a magasabb és az alacsonyabb sáv megszűnik. Az új katásoknak már kizárólag magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt csupán a taxis személyszállítást végzők képeznek. (A döntés kizárná a katások kétharmadát ebből az adónemből - a részletekről itt írtunk.)
Két párt is módosító javaslatot nyújtott be a katával kapcsolatban. Kedd tízre tüntetés szervezőik a Parlament elé - e két témáról itt írtunk.
Döntés lesz a 2023-as költségvetés főösszegeiről. Az összegző módosító javaslat, az eredeti előterjesztéshez képest,
némileg több bevétellel és kiadással számol, de a hiányt változatlan mértékben határozza meg.
A gazdasági bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés politikai nyilatkozatban utasíthatja el a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlást, vagyis az Európai Parlament múlt heti állásfoglalását a globális minimumadóval kapcsolatban. (Az Országgyűlés június végén elutasította a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó uniós irányelvet.)
A képviselők újraválaszthatják a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjává Kardkovács Kolost, aki 2016 óta tagja a testületnek.
A határozathozatalokat követően tárgyalják azt a törvényjavaslatot, amely alapján az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek nyolcadik konferenciáját szeptember 26-30. között rendezhetik meg Budapesten. A tanácskozást a koronavírus-járvány miatt halasztották el 2021 októberéről erre az időpontra.
Megvitatják a Magyarország és Szerbia közötti, a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodást.
Szerepel a napirenden a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat is. A sürgősséggel tárgyalt javaslat értelmében a megyei kormányhivatalok a jövőben vármegyei kormányhivatalok lesznek.
KezdőlapBelföldNagy horderejű ügyekről döntenek kedden az Országgyűlésben
Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.
A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.
1 °C
