A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslatot tárgyalja és fogadhatja el kedden az Országgyűlés, amely dönthet a 2023-as költségvetés főszámairól, valamint politikai nyilatkozatban utasíthatja el a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlást. Sürgősséggel tárgyalják a vármegye és főispán elnevezéseket visszahozó javaslatot.
A katáról szóló törvényjavaslatot hétfőn nyújtotta be Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentnek, amely a kormány kérésére hozzá is járult az előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalásához. A képviselők kedden már dönthetnek is a kata-szabályok szeptember 1-jétől történő módosításáról.
Ennek értelmében már évi 18 millió forint bevételi értékhatárig lehet ezt az adózást választani. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint, a magasabb és az alacsonyabb sáv megszűnik. Az új katásoknak már kizárólag magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt csupán a taxis személyszállítást végzők képeznek. (A döntés kizárná a katások kétharmadát ebből az adónemből - a részletekről itt írtunk.)
Két párt is módosító javaslatot nyújtott be a katával kapcsolatban. Kedd tízre tüntetés szervezőik a Parlament elé - e két témáról itt írtunk.
Döntés lesz a 2023-as költségvetés főösszegeiről. Az összegző módosító javaslat, az eredeti előterjesztéshez képest,
némileg több bevétellel és kiadással számol, de a hiányt változatlan mértékben határozza meg.
A gazdasági bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés politikai nyilatkozatban utasíthatja el a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlást, vagyis az Európai Parlament múlt heti állásfoglalását a globális minimumadóval kapcsolatban. (Az Országgyűlés június végén elutasította a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó uniós irányelvet.)
A képviselők újraválaszthatják a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjává Kardkovács Kolost, aki 2016 óta tagja a testületnek.
A határozathozatalokat követően tárgyalják azt a törvényjavaslatot, amely alapján az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek nyolcadik konferenciáját szeptember 26-30. között rendezhetik meg Budapesten. A tanácskozást a koronavírus-járvány miatt halasztották el 2021 októberéről erre az időpontra.
Megvitatják a Magyarország és Szerbia közötti, a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodást.
Szerepel a napirenden a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat is. A sürgősséggel tárgyalt javaslat értelmében a megyei kormányhivatalok a jövőben vármegyei kormányhivatalok lesznek.
Elfogadta az Országgyűlés kedden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, ami létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot.
A jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat, ezért a csúcstalálkozón az lehet az egyik fő cél, hogy az euórpaiak „megpróbálják lelassítani az USA kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott” – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.