Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Simonka György orosházi jelölt a Fidesz-KDNP Békés megyei országgyűlési képviselőjelöltjeit bemutató sajtótájékoztatón, Békéscsabán 2014. március 4-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Újrakezdik Simonka György büntetőperét

A volt politikust bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Az újrakezdett perben akár újbóli meghallgatások is történhetnek.

A tárgyalást eddig vezető bíró, Metzing Márton pályázata sikeres lett, így immár a Kúria büntetőbírájaként folytatja, ezért új bírót jelöltek ki a tanács élére. Neki azonban el kell mélyednie az ügy részleteiben, ezért a már így is hosszú tárgyalási szünet után október közepére írták ki az újabb tárgyalási napot. Ez egyben a per újrakezdése is lesz. „Nem szerencsés, végképp nem optimális, de szakmailag és szervezetileg elkerülhetetlen ez a lépés, hiszen kollégánk távozott a Fővárosi Törvényszéktől” – mondta a Magyar Narancsnak Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője.

A büntetőeljárásól szóló törvény lehetővé teszi, hogy az eddig a büntetőperben keletkezett anyagot rövidebben és a lényeget érintően olvassa fel és tekintse át a tanács az új eljárásban, így nem kell mindent felolvasni, ami az elmúlt közel 25 tárgyalási napon elhangzott.

A folyamat során akár újbóli meghallgatások is történhetnek.

„Elismerem, ez is napokat vesz igénybe, ahogy sok múlik a per szereplőin, a vádat képviselő ügyészségen, a vádlottakon és védőiken, hogy ők az eddigi tárgyalások mely részeit kívánják szó szerint visszahallgatni. Egyben arra is lehetőségük lesz, hogy kezdeményezzék: a per során eddig meghallgatottak közül egyeseket vagy néhányakat újra meghallgasson a bíróság” – mondta a szóvivő.

  • Simonka György és 32 vádlott-társának ügyében 2019 augusztusában emeltek vádat.
  • A per 2020 januárjában kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, majd a pandémia miatt néhány jókora szünettel folyt egészen 2022 januárjáig.
  • A meglehetősen szövevényes történetsor egészen 2008-2013-ig vezet vissza, amit a közel 150 oldalas vádirat foglal össze.
  • Ebben két cégnek megítélt uniós és hazai pályázati és támogatási források állítólagos eltüntetése szerepel. A szabadlábon védekező Simonka György tagadja a vádakat.

Érdekes momentumként említi a Magyar Narancs, hogy a perben most került volna sorra a két koronatanú meghallgatására, akiknek a korábbi vallomásaira számottevő részben épül a vád.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×