Az Országgyűlés titkos szavazással dönt az új államfő személyéről, a megválasztott köztársasági elnök ünnepélyes esküt tesz. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg.

Az új köztársasági elnök megválasztásának folyamata az államfőjelöltek 15-15 perces felszólalásaival kezdődött délelőtt háromnegyed tízkor. A két beszéd teljes terjedelmében itt hallgatható meg, alább tudósításunkat olvashatják.

Novák Katalin szerint joga van a képviselőknek tudni, kire szavazhatnak, milyen mondanivalója van a jelöltnek a magyarok számára. Ezzel kezdené, ha nem "rúgta volna ránk az ajtót" a háború. Már épp kilábalóban voltunk a koronavírus-járványból, de most 14. napja háború van Ukrajnában, ahol magyarok is aggódnak a jövőjükért. Felidézte minapi kárpátaljai útját, ahol kifejezte: azok a magyarok is fontosak, akik ott maradtak, ahogy azok is, akik eljöttek, ahogy a többi ukrajnai menekült is fontos.

Beszélt az összefogásról, amire meglátása szerint békeidőben is szükség lenne. Megköszönte minden, a menekültek ellátásában közreműködőnek a segítséget.

Nemzeti hitvallásunk kimondja, múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásában. Így van ez a mostani megrendítő események után. A magyarok békét akarnak - jelentette ki. "Mi nők nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét, mert akkor lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni. Ahogy Teréz anya mondta, a béke egy mosollyal kezdődik."

Beszélt férjéről, három gyermekéről - fontos, életre szóló döntések voltak ezek. Közgazdasági pályára lépése is életre szóló döntés volt. Hálás azért, hogy a családok ügyeivel foglalkozhatott tárca nélküli miniszterként. "Ha túltekintünk a határokon, egymilló magyar gyermek születésének örülhettünk tíz év alatt."

Felidézte, hogy szegedi, bár 11 éves kora óta Budapesten él. Nagymamája történetei nélkül nem lenne az, aki, háborús történetei vele élnek. Szüleitől tanulták testvéreivel a talpra állás képességét, és a tisztességet, becsületet. Mindehhez szorgalom is társult.

"Amíg van kezünk és szabad akaratunk, nem tudnak leigázni, ez szuverenitásunk alapja, annak bölcsője pedig a család. A szuverenitásról nemzeti vonatkozásban sosem leszek képes lemondani. A családban is csak részben, a férjem javára."

Nem annak ellenére, hanem azzal együtt kívánok jó köztársasági elnöke lenni Magyarországnak, hogy nő vagyok. Tettekre készülök - jelentette ki.

"Anyaként és feleségként békességre, megértésre törekszem. Elnökként is a békesség embere akarok lenni."

Nem fogjuk megengedni, hogy a szabadságunkkal bárki orosz rulettet játsszon - szögezte le.

"Nekünk, a mi generációnknak már nem kellett megtanulni, milyen orosz megszállás alatt élni, de volt lehetőségünk megtapasztalni, milyen Európához tartozni. Jártunk, éltünk, dolgoztunk ott. Nem majmolni akarjuk a Nyugatot, de vannak ott dolgok, amiket érdemes eltanulni."

Európához tartozunk és Európa hozzánk. Ezen változtatni nem tudunk és ezért nem is akarunk - jelentette ki.

Megköszönte Áder Jánosnak és Hercegh Anitának, hogy megosztották vele tapasztalataikat.

"Az én dolgom lesz, hogy olyan magasságba emeljem a magyarokat, ahol az összetartozás van. Tudom, nekem kell elsősorban megjeleníteni ezt az összetartozást. Elsősorban, de nem egyedül. Nekem minden magyart képviselnem kell. De hogyan lehetnék mindenki? Én magam fogok maradni. Nem akkor tudom azokat is képviselni, akiknek más a hite, ha leveszem a keresztet, hanem ha a szívemhez szorítom és a hitemből merítek erőt."

Részt vesz a magyarországi nemzetiségek életében, ott lesz a cigánysorokon, a városokban és a falvakban. "Azokkal leszek, akikhez tartozom, a magyarokkal" - ígérte.

Első útja haza vezet majd, és mielőbb szeretne eljutni Varsóba, "lengyel barátainkhoz".

Megválasztása esetén azon a fundamentumon fog állni, amit az Alaptörvény jelent.

"Legyen béke, szabadság és egyetértés" - zárta szavait Novák Katalin.

Róna Péter megköszönte a hat párt jelölését arra a tisztségre, amely most messze nagyobb felelősséggel jár a szokásosnál. Mint mondta, az Alaptörvényben lefektetett elv, hogy a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, helyes. De most, hogy az országot egy olyan elnök vezeti, akinek saját bevallása szerint jó kapcsolata van az agresszor ország vezetőjével, hol az egység?

"Félünk, mi lesz velünk és szorongunk, mert tudjuk, közünk van a szomszédban történtekhez."

A nemzetet ért történelmi tragédiákat sorolta, majd feltette a kérdést: "Melyik tragédia áldozatait kellene mellőznünk ahhoz, hogy létrejöjjön az a kifejezhető egység, amit az Alaptörvény megkövetel a köztársasági elnöktől? Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazat a hazugságtól? Szinte hihetetlen, miért nem látják közülünk oly sokan, hogy a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál? Olyanokat, akik a hatalom mámorában elfordulnak korábbi önmaguktól? Hiszem, hogy nem ez a magyar út, még akkor sem, ha 1848-ban vagy 1956-ban elbukott a jóért való harcunk."

A gyógyulás útja szerinte világos. "Magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik embert lásson" - kérte Romsics Ignác szavaival a jelölt a magyarokat.

A sokféleség pusztulása a környezet leépülésének oka - a társadalmi sokféleség a sikeres ország kulcsa. Ennek elnyomása pedig biztosan a katasztrófához vezet.

A sokból egy - ez a mottó fejezi ki a gondolatot, hogy a sokféleség megőrzése és nem "a magunkfajta uralma a magukfajta fölött" kovácsolja az egységet.

Jó lenne, ha az Alaptörvény megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány ismérveinek - mondta. Egy demokráciában nem a kormány vagy a törvényhozás mondja meg, hogy önmaga mire jogosult, hanem a nemzet mondja meg, hogy e kettő mire jogosult. Most az Alkotmány minden hatalmat az Országgyűlésre bíz, de ezzel "ezzel kecskére bízza a káposztát". A bebetonozott hatalom a korrupció melegágya - jelentette ki. Az Alkotmány tehát nem a hatalom működési szabályzata, hanem egy megállapodás, amiben a nemzet felhatalmazza a kormányt az ország működtetésére az Alkotmányban kijelölt korlátok között.

Sok szó esett az elmúlt években a fékekről és egyensúlyokról is, de nem ez a kulcs szerinte. "Ha nem tudunk kijönni egymással, nincs az a fék és ellensúly, ami megmentene minket. Amikor az egész világot eluralja az erőszak, amikor járvány söpör végig, amikor a háborúk és a természet rombolása milliókat tesz földönfutóvá, akkor hol és miben találunk enyhületet? Abban, hogy lemondunk emberségünkről? A szeretetről? Az igazságról? Hogy aztán utat adjunk a gyűlöletnek? Biztos, hogy nem."

A kihívásra az egyik válasz álláspontja szerint az, hogy a hatalmat felruházzuk, döntsön arról, mi legyen, és mi engedelmeskedünk. Ez az illiberális válasz, de ez a legrosszabb, mert szembeszáll azzal a sokféleséggel, ami a természet és az emberiség lényege.

A jó válasz először is az, hogy ne csorbítsuk, amiben a közös megegyezés már régen létrejött. "Szent István óta közmegegyezés van abban, hogy mi magyarok a Nyugathoz kívánunk tartozni. Nem Oroszország és nem Törökország a mi világunk, ahol a saját ellenzék fellépéseit is brutálisan, gyilkossággal és börtönnel torolja meg a hatalom, hanem a keresztény és felvilágosult Nyugat a lételemünk."

Anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk. "Miért kellene mindezt félredobni egy orosz diktátor barátságáért?"

Másodszor: méltányosság nélkül nem lesz megbékélés és anélkül nem lesznek demokratikus intézmények - jelentette ki a megoldásokat sorolva.

"Az nem lehet, hogy minden kormánypárti szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét jelenti. Az nem lehet, hogy az egyik eljut szavazni, a másik nem. Az nem lehet, hogy az egyik részesül kórházi ellátásban, a másik csak hetek-hónapok múlva vagy egyáltalán nem. És az végképp nem lehet, hogy 30 felfegyverzett kommandós betörjön egy szegényeket ápoló jótékonysági szervezet munkahelyére. De az sem lehet, hogy olyan sokan napi 1750 forintból vagy annál is kevesebből kénytelenek élni. Hogy honfitársaink 74 százaléka jóval az uniós szegénységi küszöb alatt él, miközben mások luxushajón napoznak örömlányokkal. Hogy családokat lakoltat ki és tesz hajléktalanná egy korrupt hatalom a devizahiteles konstrukciók alapján, de az sem lehet, hogy tanárok ezreinek kell a sztrájkot és a polgári engedetlenséget választania, hogy megkapja, ami jár" - sorolta.

A méltányosság és az igazságosság, az emberi méltóság feladata erkölcsi feladat, ami nélkül a nemzet egysége nem jöhet létre - válaszolt arra a maga által felvetett kérdésre, hogy a fentiek a politika vagy a köztársasági elnök "hatáskörébe" tartoznak-e.

"Hiszem, hogy mindaz, amiben '56-ban és '89-ben bíztunk és hittünk, még a mienk lehet: hogy demokratikus államként megbecsült tagjai lehetünk az európai közösségnek. Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat" - fejezte be beszédét Róna Péter.

Kövér László házelnök megköszönte a köztársaságielnök-jelöltek beszédét és ismertette a választás szabályait.

• A képviselők kétharmadának szavazata szükséges az első szavazáson.
• Ha ez eredménytelen, második szavazás szükséges.
• A másodikon a legtöbb érvényes szavazatot kapó jelölt győzött.
• Ha ez is érvénytelen, új szavazást kell tartani.

Most, hogy a felszólalások lezajlottak, a képviselők a felszólalások, egy külön teremben vehetik át a szavazólapokat, az átvételt aláírásukkal igazolják, majd a jelölt neve melletti négyzetbe helyezett X segítségével szavazhatnak. Érvénytelen a szavazat, ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy melyik jelöltre szavaztak. Érvénytelen az urnába be nem dobott szavazat. A szavazatszámláló bizottság adhat ki új lapot az elrontott szavazólap helyett.

A szavazatok leadására 40 perc áll rendelkezésre, vagyis 10.59 percig lehetséges. A szavazás eredményét várhatóan 11.39 perckor ismertetik. Ennek eredményét külön cikkben írtuk meg. Köszönjük, hogy frissülő cikkünkben velünk tartottak!