9 °C
Egy hazai kutatókból álló csapat 2021 májusa végén, amikor már a legtöbb oltásra várakozónak jutott az első dózisból, országos reprezentatív felmérést végzett a 18 éven felüliek körében. Arra kérték a válaszadókat, hogy minden vakcinát értékeljenek egy 1-től 5-ig terjedő skálán. Emellett a válaszadóktól megkérdezték, hogy milyen vakcinát vettek fel, és előtte utasítottak-e vissza másik vakcinát, ha igen, melyiket – számolt be Lengyel Balázs, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa.
A válaszadóknak a 18 százaléka úgy oltatta be magát, hogy először visszautasított egy másik vakcinát. Ez az arány viszonylag magasnak tekinthető, hiszen azt jelenti, hogy minden ötödik ember, aki beoltatta magát, inkább egy másik vakcinát választott a felajánlott helyett – ismertette a szakember. Lengyel Balázs nagyon meglepőnek nevezte, hogy az első felajánlott vakcinát visszautasítók mindenféle referenciával rendelkeztek. A legtöbben Pfizerre vártak, azonban olyanok is akadtak, akik épp ezt a vakcinatípust utasították vissza, hogy Szputnyikot, Sinopharmot vagy AstraZenecát kaphassanak.
A fentiek arra utalnak, hogy
nagy különbözőek az egyéni preferenciák
– tette hozzá.
Mint kiderült, a járványtagadók elsősorban az mRNS-vakcinákat utasították el Magyarországon. A kutatás arra is rámutatott, hogy azok, akik a politikusok véleményét elfogadják, azok a kevésbé népszerű vakcinákat is elfogadhatónak tartják. Tehát, Magyarországon a legjobban elfogadott vakcina a Pfizer volt, de a kevésbé népszerű Sinopharmot, Szputnyikot vagy AstraZenecát is hajlandóak voltak felvenni az említett csoport tagjai.
A koronavírus-járvány harmadik hullámában Magyarország világvezető volt az elérhető vakcinák sokszínűségében – tette hozzá Lengyel Balázs. 2021 májusában ugyanis hat típusú vakcina volt elérhető, amire sehol máshol a világon nem volt példa.
A szakember megjegyezte, arról nincs tudomásuk, hogy más országokban a lakosok elutasították volna a felajánlott vakcinákat, de arról sem, hogy szabadon választhattak volna. Sokkalta gyakoribb volt az a példa, hogy az egyének az oltópontokon tudták meg, hogy milyen vakcinát fognak kapni.
Mindkét tényező, tehát az,
hogy sokfajta vakcina volt elérhető, és az, hogy az egyének szabadon dönthettek arról, hogy melyik vakcinát vegyék föl, javíthatta az oltakozási hajlandóságot.
Ez pedig még mindig kiemelkedik a kelet-közép-európai országok közül – tette hozzá az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat KRTK, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa.
