Infostart.hu
eur:
382.23
usd:
323.96
bux:
125061.81
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
Tűzoltók a teljes kényszerhelyzeti gyakorlaton a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren 2020. december 21-én. A nemzetközi repülőterek tűzoltó-mentő szolgálatainak megfelelő, rendszeres képzése elengedhetetlen annak érdekében, hogy maximálisan fel legyenek készülve egy esetlegesen bekövetkezett légijármű esemény, katasztrófa felszámolására. A teljes kényszerhelyzeti gyakorlatok megtartását a repülőtér-üzemeltetők részére nemzetközi jogszabály írja elő, mely alapján kétévente, a különböző beavatkozásban aktívan részt vevő hatóságok bevonásával egy valós kényszerhelyzet bekövetkezését kell szimulálni.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Sok rendvédelmis kényszerül másodállásra

A rendvédelmi szerveknél dolgozók szabadidejükben is dolgozni kényszerülnek, de nem egyformák a lehetőségeik.

Mivel nem javult jelentősen a katasztrófavédelem, a rendőrség és a büntetés-végrehajtás hivatásos és adminisztratív alkalmazottainak anyagi megbecsülése, ma is sokan kénytelenek másodállásokat vállalni – írja a Népszava. A lap érdeklődésére a Belügyminisztérium azt közölte, hogy a katasztrófavédelemben dolgozók közül idén június 1-jén 4573 fő rendelkezett érvényes engedéllyel, hogy külső helyen is munkát végezhessen, emellett 3519 rendőrről és 518 büntetés-végrehajtásban tevékenykedő alkalmazottról mondható el ugyanez.

A teljes állományokat nézve kiderül, hogy a tűzoltóknál a legtöbb maszekoló.

Az Egységes Tűzoltó Szakszervezet szerint a katasztrófavédelem területén 12 ezren dolgoznak, de leginkább a nagyjából 8 ezer vonuló tűzoltó körében népszerű a másodállás vállalása. Vagyis itt a 4573 külső munkavégzési engedély azt jelenti: legalább minden második tűzoltónak van mellékállása.

Más terület érdekvédői ehhez hozzátették azt is, hogy a 24-48 órás beosztás a tűzoltóknál lehetőséget is ad a külső munkák tervezésére, míg a rendőrségen és a börtönökben nincs ilyen kiszámítható munkarend. Ez egyúttal magyarázatot is ad arra, hogy ezekben a szakmákban jóval kevesebben kérnek engedélyt másodállásra.

A tűzoltó szakszervezet másik vezetője, Antalfi Zsolt szerint

a maszek munkák aránya valójában magasabb lehet, mert nem mindenki kér engedélyt,

ha elmegy néhány alkalommal egy építkezésre, fát vágni vagy gyümölcsöt szedni – és ilyen egynapos mellékeseket alighanem más rendvédelmisek is be-bevállalnak.

Januártól annyiban lesz nehezebb a helyzet az engedélyt kérők számára, hogy aki korábban az eredeti szakmája művelésére betéti társaságot vagy kft.-t alapított, az ezeknek a gazdasági társaságoknak nem lehet a vezetője, csak alkalmazottja. Ha át tudja adni a vezető tisztséget egy családtagnak vagy barátnak, akkor szerencsés, de elképzelhető, hogy egyéni vállalkozóként kell folytatnia, vagy kilép az egyenruhás szervezetektől – latolgatták a lehetőségeket az érdekvédők.

Címlapról ajánljuk
A cég, amely nem volt eladó, avagy hogyan védte meg magát a Mol, és vált regionális energiahatalommá

A cég, amely nem volt eladó, avagy hogyan védte meg magát a Mol, és vált regionális energiahatalommá

A Mol történetét gyakran sikersztoriként mesélik el. Növekedés, terjeszkedés, regionális jelenlét. De ez csak az egyik dimenzió. A mélyben egy sokkal izgalmasabb történet húzódik meg. Annak a krónikája, hogy hogyan tanulta meg egy posztszocialista olajvállalat megvédeni saját magát. Ez a cikk nemcsak azt mutatja meg, hogy kiket vásárolt fel a MOL, hanem azt is, miért nem tudták őt megvenni.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×