INFORÁDIÓ
2021. szeptember 24. péntek
Gellért, Mercédesz

országgyűlés

parlament

szavazás

Az alkotmánybíróvá megválasztott Márki Zoltán, a Kúria büntető kollégiumának vezetője (k) leteszi esküjét az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. június 15-én. Márki Zoltán június 22-i hatállyal tölti be az alkotmánybírói posztot. Mögötte jobbról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, balról Kövér László házelnök.

Alkotmánybírót is választott az Országgyűlés

Infostart / MTI

Nagyüzem volt a keddi ülésnapon, összesen 28 ügyben szavaztak. Egyebek mellett átalakul a jogi személyek új nyilvántartása, automatizált döntéshozatalt vezetnek be egyes kérelmeknél, változtattak a kft.-kre, bt-kre vonatkozó szabályozáson, megszűnik a szakképzési hozzájárulás, bővül a diákigazolványra jogosultak köre, változtattak a játékosügynökökre vonatkozó szabályokon.

Amint korábban megírtuk, a képviselők döntöttek a költségvetésről és az önkormányzati bérlakások megvásárlásának lehetőségéről, valamint kezdődhet a Fudan Egyetem előkészítése. Ezek mellett még számos területet érintettek a sporttörvény változtatásától a kisgyermekes anyák szövetkezeteinek létrehozásáig - összeszedtük a legfontosabbakat.

Új alkotmánybírót választottak

Az Országgyűlés titkos szavazáson 136 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás és 15 érvénytelen szavazat leadása mellett alkotmánybíróvá választotta Márki Zoltánt, a Kúria büntető kollégiuma vezetőjét.

Azért kellett új tagot választani az Alkotmánybíróságra, mert Varga Zsolt András korábbi alkotmánybírót a Kúria elnökének választották.

Márki Zoltán június 22-i hatállyal tölti be az alkotmánybírói posztot.

A Kúria honlapján közzétett életrajza szerint Márki Zoltán 1990 decemberétől lett a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető ügyszakos bírája, 1996 és 2002 között az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróként dolgozott. 2002 júliusától a Legfelsőbb Bíróságra jogegységi határozatok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására, határozatlan időre beosztott bíró, 2005 szeptemberétől legfelsőbb bírósági bíró, 2012 májusától kúriai tanácselnök, 2015 szeptembere 2017 áprilisa között a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának megbízott vezetője. 2021. január 12-től Kúria büntető kollégiuma működésével összefüggő igazgatási feladatokkal megbízott tanácselnök, március 15-től pedig annak vezetője lett.

Márki Zoltán letette az esküt a Ház előtt.

A jogi személyek új nyilvántartása, automatizált döntéshozatal

Az Országgyűlés 140 igen és 1 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvényt, amely 2023. július 1-jén lép hatályba.

Az új szabályok szerint a jövőben egységes lesz a cégek és civil szervezetek nyilvántartása,

létrejön a jogi személyek nyilvántartási portálja és internetes felületen lesz elérhető a cégközlöny is.

A nyilvántartásba fokozatosan integrálják majd be az egyes jogiszemély-típusokat, a cégek és a civil szervezetek mellett ide kerülnek a törzskönyvi jogi személyek, az ügyvédi irodák, a civil nyilvántartásban nem szereplő köztestületek, a felsőoktatási és köznevelési jogi személyek, a befektetési alapok és az európai területi társulások, valamint a törvény által létrehozott jogi személyek. Egységes bírósági nyilvántartási rend alá kerülnek civil és a cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok, valamint a társasházak.

A jövőben a sematizálható bejegyzési kérelmeket automata végzi majd. Az automatizált döntéshozatalban hiánypótlási eljárás nem lesz, ha a kérelem megfelelő, akkor a bejegyzés egy órán belül megtörténik. Amennyiben a rendszer egy órán belül nem tud dönteni, akkor humán elbírálási szakba kerül az ügy, elutasítás esetén pedig fellebbezést lehet benyújtani, aminek elbírálása szintén nem automatizált eljárásban történik majd.

Megszűnik a szakképzési hozzájárulás, bővül a diákigazolványra jogosultak köre

Az Országgyűlés 140 igen és 3 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül jóváhagyta a szakképzésről és felnőttképzésről szóló törvény módosítását. A változtatások nyomán a szakképzési hozzájárulás rendszerét 2022. július 1-jével kivezetik, de a duális képzést vállaló szervezetek az eddigi kedvezményeket változatlan mértékben továbbra is igénybe vehetik majd. A módosítással pontosították a szakképzési alapfeladat-ellátás fogalmát és egyértelművé tették, hogy annak mindenkor része a szakmai oktatáshoz kapcsolódó előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése is. Emellett részletesebben meghatározták a szakképzési intézmények gazdálkodását és költségvetését érintő szabályokat.

A változtatások lehetővé teszik a köznevelési rendszertől elkülönülő, önálló szakképzési tankönyvjegyzék létrehozását is.

A jövőben diákigazolványra jogosultak lesznek a szakképző intézményekben tanuló felnőttek is, valamint felnőttképzésben is lehetővé válik a képzési hitel felvétele, amely - hasonlóan a felsőoktatási hallgatói hitelhez - szabad, illetve kötött felhasználásra vehető igénybe.

Szövetkezetet alakíthatnak a kisgyermekkel otthon lévők

Önkéntes alapon szövetkezetet alakíthatnak július 1-jétől a kisgyermekkel otthon lévő szülők - döntött az Országgyűlés 129 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 16 tartózkodás mellett.

A fideszes és KDNP-s képviselők javaslatára elfogadott előterjesztés szerint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amely

  • az érintetteknek rugalmas foglalkoztatást, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít védett keretek között,
  • és közösséget teremt.
  • A szövetkezet célja az is, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, a tapasztalatcserét.

Az elfogadott szabályok szerint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete esetében - az iskolaszövetkezethez és a közérdekű nyugdíjas szövetkezethez hasonlóan - a szolgáltatás igénybevevője fizeti az általános forgalmi adót. Az új típusú szövetkezetnek nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie, valamint mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól is.

Az indoklás szerint az új típusú szövetkezet segítheti a többgyermekes anyák részvételét a foglalkoztatásban.

Változott a Ptk. jogi személyekre vonatkozó része

Az Országgyűlés 143 igen és 1 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítását, amelyet az igazságügyi miniszter terjesztett elő. A Ptk. jogi személyekről szóló harmadik könyvének új szabályai 2022. január 1-jei, egyes változtatások 2023. július 1-jei hatállyal lépnek életbe. Az indokolás szerint a korrekció tovább erősítheti a társasági jog koherenciáját, stabilitását, versenyképességét.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a javaslat vitájában a módosítások közül azt emelte ki: a Ptk. hatályba lépése óta probléma, hogy a korlátolt felelősségű társaságok esetében a taggyűlés, a részvénytársaságok, társaságok esetében a közgyűlés eredménytelensége miatt megismételt taggyűlés és közgyűlés közötti időtartamra vonatkozó előírás jelenleg kógens, és ez fölösleges terheket ró a társaságokra.

A javaslat értelmében nem lesz akadálya annak, hogy a létesítő okirat úgy rendelkezzen, hogy a taggyűlés, a közgyűlés és a megismételt közgyűlés azonos napon is megtartható legyen.

Továbbá az új szabályok értelmében nem fog hat hónap után megszűnni a betéti társaság, ha nem marad legalább egy bel és egy kültagja. Ugyanakkor, amennyiben a társaságnak nem marad beltagja, a kültag a beltagra vonatkozó szabályok szerint, vagyis korlátlanul felel a társaság működésével kapcsolatos döntésekért.

Vagyoni elégtétel fizethető elhúzódó polgári peres eljárás esetén

A jövőben a polgári peres eljárásokban vagyoni elégtétel jár a félnek, ha sérül a bírósági eljárás észszerű határidőn belüli befejezéséhez fűződő alapvető joga. A képviselők 143 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el az igazságügyi miniszternek a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló előterjesztését.

A jogszabály a polgári jogi eljárás befejezésére általánosan öt éves (hatvan hónapos) időtartamot tart elégségesnek, ugyanakkor egyes esetekben - így személyi állapotot érintő, gyermektartási, sajtó-helyreigazítási, valamint munkaügyi pereknél - ennél rövidebb, hároméves időtartamot határoz meg.

A törvény vagyoni elégtétel néven új jogkövetkezményt határoz meg az alapjogi sérelem kompenzálására, ezzel elhatárolja ezt a vagyoni kompenzációt a kártalanítás, kártérítés, sérelemdíj jogintézményeitől.

A vagyoni elégtételre kizárólag a bírósági eljárásban félként részt vett személy lesz jogosult és az elsőfokon eljáró bírósággal szemben érvényesítheti igényét polgári nemperes eljárásban. Ezeket az eljárásokat a Debreceni és a Pécsi Törvényszék bírálja majd el.

A jogszabály 2022. január 1-jén lép hatályba, az új szabályokat a hatálybalépéskor folyamatban lévő, valamint az azt követően indult bírósági eljárásokkal kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igényekre kell alkalmazni.

Könnyítettek a magáncsőd eljárás feltételein

Könnyebbé válik a belépés a magáncsőd intézményébe idén július 1-jétől - döntött az Országgyűlés. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015-ös törvény módosítását - amelyet KDNP-s képviselők nyújtottak be - a Ház 127 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, és 16 tartózkodás mellett fogadta el.

  • Az új szabályok szerint egyszerűsödik az eljárás, így a jövőben az adósnál környezettanulmányt nem kell végezni sem a bíróságon kívüli, sem pedig a bírósági adósságrendezési eljárásban.
  • Eddig az adós vagyonának 100 százalékát kellett elérnie a tartozásnak ahhoz, hogy magáncsőd intézménye alkalmazható legyen, ezt a változtatás 80 százalékra csökkenti.
  • A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás esetén csökken az adós által a főhitelező részére fizetendő költségátalány összege.
  • Szintén csökken az eljárás időszaka alatt fizetendő minimális törlesztő részlet, ugyanakkor növekszik az adós mindennapi megélhetési költségeire fordítható összeg.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az előterjesztés vitájában elmondta: jogszabály 2015-ös elfogadása óta több mint kétezer csődvédelmi eljárás indult.

Adatvagyonról szóló törvényt fogadtak el

Az Országgyűlés 123 igen, 1 nem, 19 tartózkodó szavazattal elfogadta a nemzeti adatvagyonról szóló új jogszabályt. A törvény a nemzeti adatvagyon hasznosításának ösztönzése, elősegítése érdekében létrehozza az ezt támogató szervezetrendszert: a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, és a Nemzeti Adatvagyon Tanácsot, továbbá megállapítja ezek főbb feladatait.

Emellett a jogszabály egységes szerkezetbe foglalja a nemzeti adatvagyon gazdálkodásával és védelmével kapcsolatos szervezeti szabályokat is.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018