eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő férfi halad el egy falfestmény előtt, amely Leonardo da Vinci olasz festő Mona Lisáját ábrázolja védőmaszkkal az arcán az indiai Mumbaiban 2021. március 17-én. Indiában az elmúlt két napban regisztrálták a legtöbb új fertőzöttet ebben az évben.
Nyitókép: MTI/EPA/Divjakant Szolanki

A járvány után is maradhat a maszk, ha így folytatjuk

Ha nem lépünk fel a légszennyezés ellen, a koronavírus-járvány után is maszkban kell majd járnunk – figyelmeztet a Levegő Munkacsoport. Egy magyar–román közös kutatás szerint a lakossági fűtés 5 százaléka hulladék elégetésével jár, így mérgező vegyületek kerülnek a levegőbe.

A háztartási hulladékégetés akár több százszor komolyabb egészségkárosító kockázatot jelent annál, mint amit eddig feltételeztek a témával foglalkozó szakértők. Ezt állapította meg egy új, nemzetközi kutatás.

Magyar és román kutatók az általuk vizsgált települések mindegyikén – Budapesten és Bukarestben csakúgy, mint kisebb vidéki helyszíneken – ki tudták mutatni a kizárólag a szilárd hulladékfajták égetéséből származó ártalmas vegyületeket. Méréseik szerint a hulladékégetés hozzájárulása a légszennyezéshez átlagosan 5 százalék.

A Levegő Munkacsoport projektvezetője hangsúlyozta: bár az 5 százalékos arány alacsonynak tűnik, figyelembe kell venni, hogy ennek

az egészségkárosító hatása akár több százszor akkora lehet, mint a fennmaradó 95 százaléknak.

Szegő Judit környezetkutató kiemelte, évente 13 ezer ember korai haláláról van szó csak Magyarországon, de még több ember haláláért lehet felelős a légszennyezés, ugyanis ezek az anyagok több százszor-ezerszer mérgezőbbek, mint egy átlagos fatüzelésű kályha kibocsátása.

A szakember az InfoRádióban arról is beszélt, hogy

az emberek sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy amit elégetnek, az egészségkárosító anyag.

Például egy ablakkeret, amely alapvetően fa, de kezelt, tehát lakkozva, festve van, és így már hulladéknak számít, tehát tilos lenne elégetni, és 300 ezer forintig terjedő bírsággal is sújtható az, aki ezt mégis megteszi – hívta föl a figyelmet a Levegő Munkacsoport projektvezetője.

Szegő Judit azt is hozzátette: a kormánynak és az önkormányzatoknak hatalmas a felsősségük abban, hogy leegyszerűsítsék a lakossági hulladék elszállítását és kezelését. Bár jelenleg is biztosított ez a hulladékudvarok révén, ahol akár bizonyos mennyiségig ingyenesen is leadható a szemét, mégis – jelek szerint – sokkal egyszerűbb egy lomtalanításra várni, ami viszont óriási esélyt biztosít arra, hogy ezeket valaki fűtés céljából hazavigye, ami

rettentő mérgező hatásokkal jár.

A Levegő Munkacsoport azt is hangsúlyozza, hogy a szabálysértőkkel szemben eljáró hatóságok megerősítésére is szükség lenne. Mert mindezen intézkedések töredékébe kerülnek annak, mint amekkora kárt a lakossági hulladékégetés és az ebből származó megbetegedések, idő előtti halálesetek okoznak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×