Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Kerékpáros az Eger-Egerszalók-Hőforrás között megépült 5 kilométeres kerékpárúton Eger közelében, az út átadásának napján 2020. június 26-án.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Révész Máriusz: 2020 meghozta az igazi áttörést

Robbanásszerű változást hozott 2020 az aktív turizmus területén Magyarországon – derült ki a tavalyi aktív turisztikai fejlesztések összefoglalójából.

Révész Máriusz felidézte, 2016-os kormánybiztosi kinevezésekor rendelkezésre álltak ugyan források, de tervek hiányában sok mindent még nem tudtak megvalósítani, ezért sok-sok előkészítő munka vette kezdetét. Ezeknek köszönhetően 2019-ben vált láthatóvá, hogy a következő év jelentheti az igazi áttörést az aktív turizmus területén, miután számos turistaház felújítása vette kezdetét, valamint nagyon sok kerékpárút terve készült el.

A koronavírus-járvány sok mindent elsodort – tette hozzá az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, köztük például a Giro d’Italia magyarországi rajtját. Ugyanakkor a pandémiának is köszönhetőn soha nem látott érdeklődés bontakozott ki Magyarországon az aktív turisztikai fejlesztések lehetőségei iránt.

Révész Máriusz a kerékpárutak tekintetében külön kiemelte a Tiszafüred–Poroszló szakaszt, ahol négy hidat is felhúztak, és így bezárult a Tisza-tavi kör. A kerékpárszámláló tanulsága szerint júniustól az év végéig mintegy százezer kerékpáros vette igénybe, így Magyarország leglátványosabb kerékpáros infrastruktúrája lett. Szót érdemel továbbá, hogy megvalósult a Budapest–Szentendre kerékpárút, és, hogy 60 kilométeren keresztül megújult a balatoni bringakör, valamint kezdetét vette a Budapestet és Dunakeszit, valamint a Budapestet és a Balatont összekapcsoló szakaszok építése is.

A kerékpárutakon túl 26 teljesen vagy részlegesen megújult turistaház átadására is sor került, de teljesen új is épült a tavalyi évben. Új lendületet kaptak a futókörök, de városi bringapark- és kisvasútfejlesztések is történtek – sorolta Révész Máriusz, annak a reményének is hangot adva, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően egyre többen köteleződnek majd el az aktív élet mellett, ami az egészség és a mentális állapot szempontjából sem elhanyagolható, különösen a mostani időszakban. Megjegyezte, egy tanulmány szerint, ha az ember – rendszeresen – két és fél órát mozog egy héten, akkor az egészségben töltött várható élettartama 4,2 évvel növekedhet, és ehhez szeretnék a lehetőségeket bővíteni.

A politikus végezetül azt is közölte, hogy az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Irodánál fontosnak tartják az átláthatóságot, ezért valamennyi támogatott projekt feltüntetésre került – összeggel együtt – a Lendületben címmel megjelent kiadványban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×