Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: MKIK

Így nyithatnak ki az iskolák áprilisban

Az dönt az április 12-ei és 19-ei nyitási időpont mellett, hogy be van-e oltva 2,5 millió ember Magyarországon legalább egyszer.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bejelentésével összhangban a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaiból is kiderült csütörtökön, hogy biztosan jelenléti oktatással fejeződik be a tanév, sőt a húsvét utáni csonka hetet követően már mehetnek is vissza a gyerekek az óvódába, iskolába - legfeljebb egy héttel később.

Ennek feltétele viszont, hogy

a nyitásig be legyenek oltva legalább egyszer a tanárok és az óvónők

- még a bölcsődei dolgozók is - akiket Gulyás Gergely vakcinaregisztrációra kért, hisz az oltás önkéntes marad. A technikai részletekről az operatív törzs dönt.

A bejelentés szó szerint úgy hangzott, hogy "ha a 2,5 milliót eléri az oltottak száma, akkor egy héten belül kinyitnak az iskolák, a döntés vonatkozik a középiskolákra, óvodákra is".

Mire alapozhat a kormány? Gulyás Gergely csütörtöki szavai szerint "okkal lehet bízni abban", hogy a korábbiaknál több vakcina jön, és kiszámíthatóbb módon érkezik.

A gimnazisták tavaly november eleje óta ülnek otthon,

az általános iskolások "csak" két hete.

Az egyetemi élet visszaállásáról a tájékoztatón nem esett szó.

A köznevelés és felsőoktatás képzésein 1,8 millióan tanulnak összesen. Ebből az általános iskolában tanulók száma jelenleg 720,3 ezer fő. Középiskolában 410,8 ezren tanulnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×