Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
331.75
bux:
120336.33
2026. január 14. szerda Bódog
A Dél-pesti Centrumkórház egyik dolgozója megkapja a koronavírus elleni oltóanyagot 2020. december 27-én. Ezen a napon az Európai Unió (EU) tagállamaiban megkezdődött a lakosság koronavírus elleni összehangolt beoltása. Magyarországon elsőként az egészségügyi dolgozók kapják meg a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett vakcinát.
Nyitókép: A Dél-pesti Centrumkórház egyik dolgozója megkapja a koronavírus elleni oltóanyagot 2020. december 27-én. MTI/Balogh Zoltán

Kiszivárgott az EU menetrendje: még hónapokig hiány lesz a vakcinából

A Euronews megszerezte és nyilvánosságra hozta az Európai Unió oltóanyagszállítási menetrendjét. A most rendelkezésre álló adatok alapján még három hónapig biztosan hiány lesz a koronavírus elleni vakcinából Európában. Mivel a természetes nyájimmunitás kialakulására nem számíthatunk, most azon múlik a korlátozások feloldása, hogy bírják-e a vállalt tempót az oltógyárak.

Az Európai Unió tagállamaiba januárban összesen 18 millió koronavírus elleni vakcina érkezett.

Februárban 35 millió, márciusban 55 millió, a második negyedévben pedig 300 millió adag várható – értesült a Euronews.

Áprilisig tehát mindenképpen hiány lesz az oltóanyagból Európában,

hiszen az addig rendelkezésre álló mennyiség a 447 milliós uniós polgárból csak 108 millió beoltására lesz elegendő, írja a portál, hozzátéve, hogy a helyzet csak akkor javulhat, ha a Janssen egydózisú készítményét is engedélyezik, és lesz belőle elég.

Az úgynevezett nyájimmunitás eléréséhez a felnőtt lakosság legalább 70 százalékának beoltására, 313 millió európai védetté tételére volna szükség,

amit az Európai Bizottság nyár végére szeretne elérni. Ehhez persze az is kell, hogy az emberek hajlandóak legyenek beoltatni magukat. Ebben a tekintetben most már Magyarországon is javul a helyzet, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb kutatásából.

Javuló tendencia

Míg a november 30-val kezdődő héten csak a válaszadók közel 15 százaléka volt biztos benne, hogy beoltatná magát, addig a mérés nyolcadik hetében, vagyis a január 18-val kezdődő héten már a megkérdezettek 34 százaléka – mondta az InfoRádiónak a KSH szóvivője. Eközben a válaszadóknak már csak a negyede volt elutasító az oltással kapcsolatban, szemben az első héten mért 36 százalékkal.

Bognár Gergely hozzátette, az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolta: a 65 és a 74 év közöttiek több mint fele, egész pontosan 54 százaléka tervezte, hogy beoltatja magát, míg 14 százaléka nem fontolgatta. A felsőfokú végzettséggel bírók majdnem 51 százaléka tervezte, hogy beadatja az oltást, és 13 százaléka nem.

Az oltásra már csak azért is nagy szükség van, mert

a vírus ellen természetes módon nem fog kialakulni a nyájimmunitás

– mindezt Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára már tavaly májusban kijelentette az InfoRádió Aréna című műsorában. „Ahhoz, hogy a nyájimmunitást természetes úton elérjük, brutális körülményeknek kellene lennie, és teljesen el kellene szabadítani a vírust, de még akkor sem biztos a siker.”

A legnagyobb kérdés most az, hogy a gyártók tudják-e teljesíteni a szerződésben foglalt vállalásaikat. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis egyértelművé tette, hogy az egyre elviselhetetlenebb gazdasági és mentális terhet jelentő korlátozások feloldása csak a tömeges beoltottság után várható.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×