Mint arról az Infostart is beszámolt, Varga Judit tárcavezető összehívta az Igazságügyi Minisztérium által életre hívott Digitális Szabadság Bizottság rendkívüli ülését a techcégek „rendszerszintű visszaélései” miatt, jelezve, hogy egyeztetésre hívja a Gazdasági Versenyhivatal elnökét a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálási lehetőségeiről.

A sorra került megbeszélésen Rigó Csaba egyfelől ismertette a digitális önrendelkezési jog erősítésére vonatkozó szabályozási javaslatát az igazságügyi miniszterrel, valamint szorgalmazta az online platformok általi moderálás szabályozását is. A GVH-elnök az InfoRádiónak nyilatkozva emlékeztetett, nemcsak Magyarországon, hanem

más uniós tagállamokban is gondolkodnak digitális közműtörvényekben, így biztosítva azon fogyasztói jogokat és az egyenlő versenyfeltételeket, amelyek jelenleg nem feltétlen biztosítottak a digitális platformok szolgáltatásai részéről.

Rigó Csaba egyetértett, a legnagyobb problémát az óriási méretű digitális szolgáltatók jelentik, neveket azonban szándékosan nem említett. Ugyanis a technológiai óriások (mint a Facebook, Google, vagy a Twitter – szerk. megj.)

az ingyenesség látszatára épített üzleti modelleket működtetnek,

és ennek köszönhetik határtalan sikerüket, miközben a fogyasztók nem is tudnak arról, hogy mire használják föl az adataikat.

A szakember megjegyezte, kutatások alapján az európai felhasználók több mint kétharmada ugyan elfogadja azt, hogy személyes adatait kvázi fizetési eszközül használják, ugyanakkor több mint felüknek az már nem tetszik, ahogyan az a gyakorlatban megvalósul, ahogy azt egy harmadik személynek a digitális nagy cégek reklámozási céllal értékesítik.

Kétharmaduk pedig nem bízik meg a felhasználóktól személyes adatokat gyűjtő és tároló internetes cégekben,

legyenek ezek keresőmotorok, közösségi oldalak, online közösségi hálózatok, vagy e-mail-szolgáltatások.

Nem véletlen az sem, hogy az Európai Bizottság is foglalkozik a kérdéssel, de nem igazán támadja, ezért Rigó Csaba úgy véli, tagállami szinten, törvényileg kell a kérdést rendezni. A szakember konkrét példaként említette, amikor a versenyhivatal 1,2 milliárd forintra bírságolta a Facebookot, mert arra a megállapításra jutott, hogy az ügyfelek számára nem világos az említett üzleti modell és hogy voltaképp a személyes adataikkal fizetnek, ezáltal pedig sérülnek a jogaik.

A GVH elnöke szerint elenyésző azon felhasználók száma, akik átrágják magukat az apró betűs általános szerződési feltételeken, ezért nem árt a tisztánlátás az olyan kérdésekben, hogy ha valakit sérelem ér, hová fordulhat panasszal, tudják-e kezelni azt, vagy például van-e a „vonal másik végén” olyan, aki magyar nyelven segíthet.

A digitális terület „megregulázásában” a Gazdasági Versenyhivatalnak a jövőben komolyabb szerep is juthat, hiszen ha felmerül a gyanúja, hogy valaki sérti a kereskedelmi gyakorlatot, a GVH-nak is el kell járnia. A klasszikus kartellfelderítés és az erőfölények felderítése mellett jelentős erőforrást fordít a hivatal a fogyasztóvédelmi ügyek felderítésére is, alapvetően azt vizsgálva, hogy a hirdetési gyakorlat sérti-e a kereskedelmi törvényt, tekintve, hogy

2020-ban mintegy 33 százalékkal emelkedtek az ilyen jellegű panaszok a korábbi évhez képest

– tette hozzá Rigó Csaba.

Az említett Digitális Szabadság Bizottság (amelyben egyébként a techcégek képviselői nincsenek jelen) rendkívüli ülésén azzal a kérdéssel foglalkoznak majd, hogy a vállalatok és a magyar emberek is megfelelő védelmet kapjanak a digitális károkozással szemben.