Sorra tiltják le a közösségimédia-szolgáltatók a platformjaikról a még hivatalban lévő amerikai elnök fiókjait. Donald Trump Twitter- és Facebook-oldalainak a felfüggesztése miatt került középpontba ez a kérdés, de a megalapításuk óta irányelvek, biztonsági szabályok, alapelvek mentén működnek ezek a platformok, és azt szavatolják, hogy a felhasználók biztonságosan tudják használni ezeket a felületeket – mondta az InfoRádió érdeklődésére Baracsi Katalin internetjogász.

"A biztonságot szavatoló irányelveket és közösségi alapelveket a regisztrációkor a felhasználó mint egy magatartási kódexet fogadja el, és vállalja, hogy például nem fog feltenni erőszakos vagy uszító tartalmat" – mondta a szakember, és Donald Trump esetével kapcsolatban hozzátette: a Twitter szabályozása szerint ha úgy tűnik, hogy a felhasználó veszélyezteti a többi embert vagy szervezetet, akkor

érvényesen felfüggeszthetik akár az amerikai elnök fiókját is.

Bárkivel megtörténhet, hogy egy időre valamelyik közösségimédia-felületét felfüggesztik, korlátozzák. A szolgáltatók ezt megtehetik, hiszen ez az ő felületük, és amikor szerződtünk velük, ráutaló magatartással elfogadjuk a feltételeiket. Ezeket az irányelveket és biztonsági szabályokat nem feltétlenül olvassuk el, csak akkor szembesülünk velük, ha tényleg történik valami a közösségi oldalunkkal – figyelmeztetett az internetjogász.

Korlátozást egyébként akkor is bevezethetnek a szolgáltatók, ha azt érzékelik, hogy a felhasználón kívül valaki más is használja és koordinálja az adott közösségi oldalt, tehát van ennek egy biztonsági funkciója is.

"Ami viszont homályos, hogy ha megtörténik a felfüggesztés, és az ember utánajár, hogy miért történt, akkor esetek nagyon kis hányadában kap reális visszajelzést, hogy melyik közösségi irányelvet vagy alapelvet sértette meg az oldalon. Emiatt nagyon nehéz a helyzet. Megértem, ha felháborodnak az emberek, ha hirtelen nem tudnak hozzáférni a közösségi oldalukhoz.

A szolgáltatók ezen a területen nem az átláthatóságra törekednek, holott ez mindegyikük működési szabályzatában benne van"

– hívta fel a legnagyobb problémára a figyelmet Baracsi Katalin.

Az internetjogász szerint ráadásul mára a közösségi média nagy mértékben közszolgáltatássá vált. Az emberek nagy része úgy kezeli, mint egy nyilvános fényképalbumot, egy olyan felületet, ahol mindenről mindenkinek elmondhatják a véleményüket. Úgy véli, mára teljesen közfeladatot látnak el ezek a platformok, nélkülözhetetlen felületek, ma már ott keresik az információkat, tartják a kapcsolatokat az emberek.

"Nagyon fontos, hogy minél inkább törekedjenek ezért a szolgáltatók az átláthatóságra és a felhasználói biztonságra. A felhasználók pedig a tudatosságra, mert például büntetőjogi szempontból nincs különbség abban, hogy online vagy a valóságban követ el valaki valami törvénybe ütközőt" – mondta a szakértő.