Pontosan 5459 ember töltötte ki azt az online kérdőívet, amely két héten át volt elérhető szeptemberben az ujdunahid.hu weboldalon, és az új, a Rákóczi hídtól délre, az M0-s déli hídjától északra létrejövő Galvani hídnak és a hozzá kapcsolódó útszakaszoknak a terveiről szólt.

Vitézy Dávid emlékeztetett, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa – Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyetértésével – idén februárban döntött arról, hogy egy kormányzati beruházás keretében új Duna-híd épüljön Budapesten, ami

a budai Andor utca–Galvani utca tengelyét kötné át, Észak-Csepel érintésével a pesti oldalon a Soroksári út–Illatos út csomópontját.

Az embereket arról kérdezték, hogy mit szólnak a koncepcióhoz, részletesen ismertetve a forgalomtechnikai, köztük a híd és a kapcsolódó utak terveit. Vitézy Dávid tájékoztatása szerint, alapvetően azzal az elképzeléssel, hogy Budapestnek azért van szüksége új dunai keresztezésre, külső városrészi körúti elemekre, mert ezáltal jelentősen lecsökkenthetők azon autós utazások, amelyeket a szomszédos hidakig kitérőt jelentenek, illetve azzal, hogy a belvárost forgalmát csillapítsák, messzemenőkig egyetértettek a kitöltők, mind a környéken élők, mind a belvárosban lakók támogatták.

Az autóval közlekedők mintegy 82 százaléka értett azzal egyet, hogy a híd kapcsán lehetséges, egyben szükséges a belváros forgalomcsillapítása, míg a közösségi közlekedést és kerékpárt használók ennél is nagyobb, 85 illetve 92 százalékban.

Amikor a konkrét forgalomkialakítást kérdezték, tehát hogy hogyan nézzen ki az új híd és körút, nem is a dizájnt illetően, mert azt egy nemzetközi építészeti tervpályázaton választották ki, ami értelmében a világhírű holland UNStudio építészeti iroda tervezheti meg, hanem konkrétan a forgalmi rend, 86 százalékos támogatást nyert, hogy az út mentén széles zöld felületek kerüljenek kialakításra, 90 százalék pártolta azt, hogy irányonként két méter széles kerékpárutak vezessen a híd mindkét oldalán, valamint a körúton és 84 százalék értett egyet azzal, hogy létesüljön egy új villamosvonal a hídon. Ezáltal visszaigazolni látják az új Duna-híd és a kapcsolódó utak terveinek megfelelőségét, és folytatódnak az előszületek, hogy jövő év első felében építési engedélyt kapjanak, és év végén, de legkésőbb 2022 elején a kivitelezésről szóló közbeszerzési eljárását a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő ki tudja írni – tette hozzá Vitézy Dávid.

A Budapest Fejlesztési Központ vezetője arra is kitért, igyekeznek érzékenyen hozzáállni és nagy figyelemmel lenni a 19. és a 20 kerület határán élők érdekeire és véleményére. Felidézte, a Közfejlesztések Tanácsának februári döntése értelmében összesen hatféle nyomvonalat kellett megvizsgálni a beruházást illetően, amelyek hatástanulmányait még az ősz folyamán közzétették. Ezzel kapcsolatban is volt egy kérdőív, és a beérkezett válaszok értékelését követően rövidesen ezek is nyilvánosak lesznek. Ugyanakkor több alkalommal egyeztettek a kerületekkel, a fővárossal, a BKK-val és civilszervezetekkel is, akik a környékben élőket képviselik.

Azon a helyen, ahol az új körút a legközelebb haladna a lakóterületekhez, a Határ út térségében,

olyan verziókat is felvetettek, hogy az utat a föld alatt vezessék,

hogy maximálisan megkíméljék az ott élőket, mintegy mutatva, hogy milyen mérvű érzékenység van a tervezők és beruházók, illetve a Budapest Fejlesztési Központ részéről – jegyezte meg Vitézy Dávid, hozzátéve, hogy a legrosszabb megoldás az lenne, ha megépülne a híd és a kapcsolódó utak, ellenben a körút nem, mert ekkor kapnák a legnagyobb terhelést a lakóterületek, hiszen a meglévő úthálózatra zúdulna rá az autós forgalom, amely megérkezik Pestre.

Összességében pedig nem érzi helytállónak azokat a vádakat, hogy az új híd jelenősen növelné Budapest teljes forgalmát, annak ellenére, hogy azzal a feltételezéssel, miszerint egy új út képes új autóforgalmat generálni, természetesen egyetért. Két fontos körülmény van, amire azonban tekintettel lenni, ami „módosít a képleten”: egyrészt, nem sugár irányú útról van szó, ami a külvárosból a belváros irányába nyitna új kapacitásokat, hanem körgyűrű módon olyan városrészeket kötne össze, amik között ma éppen a túlterhelt sugár- és kerülőutak igénybevételével lehet csak közlekedni – magyarázta Vitézy Dávid. Vagyis a forgalmi modellek alapján 2025-re 100 ezer minden nap megtett járműkilométert lehetne megspórolni, ha megépül az új Duna-híd és a külső kerületeket jobban össze lesznek kapcsolva. A másik szempont, hogy a Közfejlesztések Tanácsa azzal a megközelítéssel támogatta a beruházást, hogy annak együtt kell járnia a belvárosban forgalomcsillapító intézkedésekkel, több hely legyen a gyalogosaknak és kerékpárosoknak, vagy fákat lehessen ültetni.