A köznevelésért felelős államtitkár elégedett az eddigi járványintézkedésekkel – derül ki a Népszavának adott interjújából.
Maruzsa Zoltán arra a felvetésre, hogy a kormány korábban nem tartotta fontosnak sem a tanárok széles körú tesztelését, sem az iskolai hőmérőzést, úgy felelt, hogy „minden járványügyi intézkedésnél fontos az indokoltság, a célszerűség és a megfelelő ütemezés. Amikor augusztusban felmerült a mindenkire kiterjedő, kötelező hőmérőzés, ez még nem volt indokolt, amikor azonban ráfordultunk az őszre, akkor indokolttá vált. A járványügyi intézkedések során minden tüneteket mutató személyt teszteltek, az iskolai célzott tesztelést azonban a járvány dinamikája most tette indokolttá.”
Az intézkedések időzítésével kapcsolatban azt mondta, hogy a különböző szervezetek minden hírekben hallható intézkedésre javaslatot tettek, „így aztán biztosan van mire visszamutatni, hogy ők ezt már kérték. Kérték azt is, hogy ne legyen érettségi, aztán kiderült, hogy a kormány helyesen döntött és ők tévedtek, egyetlen megbetegedés nélkül meg tudtuk szervezni a vizsgákat. Mi minden javaslatra nyitottak vagyunk, de az indokoltság, a célszerűség és a megfelelő ütemezés itt is kulcskérdés. Akkor léptünk, amikor az indokolt volt.”
A széles körű teszteléssel kapcsolatban elmondta, hogy
„a vártnál kevesebb pedagógus vett részt:
az óvodapedagógusok 74, az iskolai dolgozók 73 százaléka. A tesztelésen részt vevők mindössze 2,3 százaléka, 811 óvodai és 2170 iskolai dolgozó bizonyult fertőzöttnek, miközben ezeknek az intézményeknek mintegy 200 ezer alkalmazottja van. Mindez azt jelenti, hogy a fertőzöttség mértéke elmarad a várakozásoktól, és ennek alapján a járványhelyzet stabilizálódása látszik. (...) Az intézményekben dolgozóknak volt lehetőségük a tesztelésre, az országos adatok – például a kórházban ápoltak száma – stabilizálódni látszanak, én nagyon bizakodó vagyok, hogy a védelmi intézkedések eredményesek.”
A köznevelésért felelős államtitkár szavaiból kiderült, hogy
az összes köznevelési intézményben teszteltek, összesen 9198 helyszínen folyt a tesztelés, és a helyek egyharmadában volt szükség intézkedésre.
Maruzsa az oktatási intézményekben bevezetett járványintézkedésekről a következőket mondta: „Az életkorral együtt valóban nő a digitális oktatás befogadásának képessége, de azt a felső tagozat esetében sem állíthatjuk, hogy hatékonyabb és eredményesebb lenne a jelenléti oktatásnál. Ezért ahol nincs jelen a fertőzés, ott jelenléti oktatás van, ahol megjelenik, ott átállunk. A középiskolákat sem azért állítottuk át, mert ők már képesek a tantermen kívüli, digitális munkarendre, hanem azért, mert abban a korosztályban négyszer gyakoribb volt a fertőződés mint az alsó tagozaton.”
A kormány két hullám között az iskolák digitális fejlesztésében tett lépéseiről azt mondta, hogy „a tavasszal mintegy nyolcezer számítógépet biztosítottunk a gyengébben felszerelt helyszíneken, további 12 ezer informatikai eszköz kiszállítása jelenleg zajlik. Nyitva tartottuk és bővítettük a tanodák felszereltségét, az iskolák pedig a meglévő 350 ezer informatikai eszközből adtak ki otthoni használatra. Elindítottuk és azóta bővítettük is a Nemzeti Köznevelési Portálon elérhető okostankönyvek körét, kifejlesztettük a KRÉTA Kollaborációs Terét, ami nemcsak jól működik, de nullára redukálja az online oktatással járó adminisztratív feladatokat. A kormány pedig ingyenessé tette az internetet a digitális munkarendben tanuló középiskolások számára.”
Maruzsa Zoltán úgy látja, hogy a pedagógusoknál helyenként beálló létszámhiány terén nem az az általános gyakorlat, hogy összevonják az osztályokat. Szerinte nem lenne hatékony a Pedagógusok Szakszervezetének az a javaslata, hogy pedagógus hallgatókat is bevonjanak a kieső tanárok pótlására: „Az oktatás-nevelés egy folyamat, fel van építve, a pedagógus ismeri az osztályt, tud differenciálni, tudja, hol tartanak az anyagban és mi következik másnap. Egy, csupán néhány napra kirendelt hallgatótól ez nem várható el. Az egészségügyben más a helyzet, ha egy hallgató egy napot segít az adott betegnek, az is hatékony, ott nem várjuk el, hogy ugyanaz a nővér jöjjön oda hozzánk másnap is. Ha az iskolába minden nap kivezénylünk egy hallgatót, aki nem ismeri a gyerekeket, nem tudja, hol tartanak, miből kell felelniük, azzal nem vagyunk előrébb.”