Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Kézi digitális hőmérővel ellenőrzik az iskolába érkező diákok testhőmérsékletét az újbudai Gárdonyi Géza Általános Iskolában 2020. szeptember 30-án. A koronavírus-járvány második hulláma miatt október 1-jétől valamennyi köznevelési intézményben a belépéskor megmérik a diákok és a dolgozók testhőmérsékletét, hogy kiszűrjék a betegeket és ezzel csökkentsék a fertőzés kockázatát.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Maruzsa Zoltán: a vártnál kevesebb pedagógus vett részt a tesztelésben

Nem tartja jó ötletnek Maruzsa Zoltán, hogy pedagógusnak készülő egyetemi hallgatókat is bevonjanak a karanténba került tanárok pótlására.

A köznevelésért felelős államtitkár elégedett az eddigi járványintézkedésekkel – derül ki a Népszavának adott interjújából.

Maruzsa Zoltán arra a felvetésre, hogy a kormány korábban nem tartotta fontosnak sem a tanárok széles körú tesztelését, sem az iskolai hőmérőzést, úgy felelt, hogy „minden járványügyi intézkedésnél fontos az indokoltság, a célszerűség és a megfelelő ütemezés. Amikor augusztusban felmerült a mindenkire kiterjedő, kötelező hőmérőzés, ez még nem volt indokolt, amikor azonban ráfordultunk az őszre, akkor indokolttá vált. A járványügyi intézkedések során minden tüneteket mutató személyt teszteltek, az iskolai célzott tesztelést azonban a járvány dinamikája most tette indokolttá.”

Az intézkedések időzítésével kapcsolatban azt mondta, hogy a különböző szervezetek minden hírekben hallható intézkedésre javaslatot tettek, „így aztán biztosan van mire visszamutatni, hogy ők ezt már kérték. Kérték azt is, hogy ne legyen érettségi, aztán kiderült, hogy a kormány helyesen döntött és ők tévedtek, egyetlen megbetegedés nélkül meg tudtuk szervezni a vizsgákat. Mi minden javaslatra nyitottak vagyunk, de az indokoltság, a célszerűség és a megfelelő ütemezés itt is kulcskérdés. Akkor léptünk, amikor az indokolt volt.”

A széles körű teszteléssel kapcsolatban elmondta, hogy

„a vártnál kevesebb pedagógus vett részt:

az óvodapedagógusok 74, az iskolai dolgozók 73 százaléka. A tesztelésen részt vevők mindössze 2,3 százaléka, 811 óvodai és 2170 iskolai dolgozó bizonyult fertőzöttnek, miközben ezeknek az intézményeknek mintegy 200 ezer alkalmazottja van. Mindez azt jelenti, hogy a fertőzöttség mértéke elmarad a várakozásoktól, és ennek alapján a járványhelyzet stabilizálódása látszik. (...) Az intézményekben dolgozóknak volt lehetőségük a tesztelésre, az országos adatok – például a kórházban ápoltak száma – stabilizálódni látszanak, én nagyon bizakodó vagyok, hogy a védelmi intézkedések eredményesek.”

A köznevelésért felelős államtitkár szavaiból kiderült, hogy

az összes köznevelési intézményben teszteltek, összesen 9198 helyszínen folyt a tesztelés, és a helyek egyharmadában volt szükség intézkedésre.

Maruzsa az oktatási intézményekben bevezetett járványintézkedésekről a következőket mondta: „Az életkorral együtt valóban nő a digitális oktatás befogadásának képessége, de azt a felső tagozat esetében sem állíthatjuk, hogy hatékonyabb és eredményesebb lenne a jelenléti oktatásnál. Ezért ahol nincs jelen a fertőzés, ott jelenléti oktatás van, ahol megjelenik, ott átállunk. A középiskolákat sem azért állítottuk át, mert ők már képesek a tantermen kívüli, digitális munkarendre, hanem azért, mert abban a korosztályban négyszer gyakoribb volt a fertőződés mint az alsó tagozaton.”

A kormány két hullám között az iskolák digitális fejlesztésében tett lépéseiről azt mondta, hogy „a tavasszal mintegy nyolcezer számítógépet biztosítottunk a gyengébben felszerelt helyszíneken, további 12 ezer informatikai eszköz kiszállítása jelenleg zajlik. Nyitva tartottuk és bővítettük a tanodák felszereltségét, az iskolák pedig a meglévő 350 ezer informatikai eszközből adtak ki otthoni használatra. Elindítottuk és azóta bővítettük is a Nemzeti Köznevelési Portálon elérhető okostankönyvek körét, kifejlesztettük a KRÉTA Kollaborációs Terét, ami nemcsak jól működik, de nullára redukálja az online oktatással járó adminisztratív feladatokat. A kormány pedig ingyenessé tette az internetet a digitális munkarendben tanuló középiskolások számára.”

Maruzsa Zoltán úgy látja, hogy a pedagógusoknál helyenként beálló létszámhiány terén nem az az általános gyakorlat, hogy összevonják az osztályokat. Szerinte nem lenne hatékony a Pedagógusok Szakszervezetének az a javaslata, hogy pedagógus hallgatókat is bevonjanak a kieső tanárok pótlására: „Az oktatás-nevelés egy folyamat, fel van építve, a pedagógus ismeri az osztályt, tud differenciálni, tudja, hol tartanak az anyagban és mi következik másnap. Egy, csupán néhány napra kirendelt hallgatótól ez nem várható el. Az egészségügyben más a helyzet, ha egy hallgató egy napot segít az adott betegnek, az is hatékony, ott nem várjuk el, hogy ugyanaz a nővér jöjjön oda hozzánk másnap is. Ha az iskolába minden nap kivezénylünk egy hallgatót, aki nem ismeri a gyerekeket, nem tudja, hol tartanak, miből kell felelniük, azzal nem vagyunk előrébb.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×