Kedd éjjel derült, ki, hogy a kormány egy rendelettel megtiltotta új adók kivetését vagy a jelenlegiek megemelését 2021 február 8-ig, a veszélyhelyzet jelenlegi végeztéig (a részletekről itt írtunk).

A lakosság örülhet, az önkormányzati vezetők nem örülhetnek annak, hogy befagyasztották az adókat – összegzett az InfoRádióban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségnek elnöke. Emlékeztetett: az önkormányzati szektorból már jelentős forráskivonás történt, ezért a mostani lépés komoly fejtörést okozhat elsősorban a fővárosban és a kerületeiben, valamint a megyei jogú városokban, de összességében mintegy 300 városban volt eddig egyáltalán lehetőség arra, hogy adót emeljenek. A kisebb településeken ez nem reális megoldás, hiszen egyszerűen "nincs hova emelni".

November 30-ig minden önkormányzatnak meg kellett alkotnia a helyi adórendeletét, ezért Schmidt Jenő szerint az intézkedés elég későn érkezett. Emlékeztetett még a stabilitási törvényre, amelynek előírásai szerint

az önkormányzatok csak úgy készíthetnek költségvetést a következő évre, hogy abban nem lehet hiány.

"Más útja tehát nem lesz azoknak a városoknak, amelyeknek jelentős adóbevétel-kiesésük van, mint hogy lefaragjanak a belső költségeikből, megnyirbálják a közszolgáltatásokat és a saját működésüket. Ez azonban valószínűleg nem mindenhol lesz elég arra, hogy bepótolják a kieső veszteségeket, amelyek még 2021-ben is jelentkezni fognak. Így csak az marad, hogy az önkormányzatok pályázzanak a belügyminiszterhez különleges forrásokért. Ha nem kapnak, akkor rövid, egy éven belüli hitelt vehetnek fel, vagy pedig, spirálozva, elkezdhetnek egy számlafizetési átütemezési folyamatot" – sorolta a várható forgatókönyveket a Somogy megyei Tab kisvárosának fideszes polgármestere.

Hangsúlyozta: a teljes képhez hozzá tartozik az is, hogy "egyes önkormányzatok erősen elrugaszkodtak a napi valóságtól", és ilyen szempontból érthetőnek tartja a kormányzati szándékot.

Úgy véli, az adóstop-rendelet februári "lejárta" után sem lesz lehetőségük 2021 további részében adót emelni, vagyis csak a költségcsökkentés marad az önkormányzatoknak.

A parkolási díjhoz nyúlnak

A szegedi parkolási díjemelést nem érinti a kedd este megjelent, önkormányzati adókat befagyasztó kormányrendelet, a csongrád-csanádi megyeszékhelyen jövőre nőni fognak a parkolási díjak. Mivel 2013 óta nem változtak az összegek a zöld zónában, ezért döntöttek a 7 százalékos emelés mellett. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester az InfoRádiónak azt is elmondta: az adóbefagyasztással szegedi szinten a multinacionális cégeket támogatja a kormány a helyi kis és középvállalkozásokkal szemben.

Emlékeztetett: a kormány több, közlekedéshez kapcsolódó bevételt is elvett az önkormányzatoktól, így a gépjárműadót és a közösségi közlekedés üzemeltetése után járó normatív támogatást is – utóbbit úgy tűnik, jövőre sem kapják meg. További nehézség, hogy a 65 éven felüliek utazását csak "nagyon részlegesen" téríti meg a kormányzat, valamint hogy évtizedek óta változatlan a nyugdíjas bérletek után kapott árkiegészítés is. Ugyanígy elmaradó bevételt okoz a parkolás központi ingyenessé tétele.

Szeged egyébként jövőre a nagy adózóknál (jellemzően a multiknál) adót emelt volna, aminek révén a kkv-knak kedvezményt biztosítottak volna – ez viszont most nem valósulhat meg.

A költségvetés harmada veszett el

Megszorításokra készül a ferencvárosi önkormányzat, mert csak a kormány intézkedései miatt ha költségvetésük harmadának megfelelő összegtől elesnek – mondta Baranyi Krisztina polgármester. Korábban építmény- és a telekadót emeltek volna a koronavírus-válság miatti bevételkiesés ellensúlyozására, de az adóemelés nem érintette volna a magánszemélyeket, tette hozzá a kerületvezető. Megjegyezte, hogy alkotmányos joguk az adókivetés, ezt vették el most tőlük.

A rendelkezésre álló fennmaradt kereten belül "onnan szerzünk pénzt, ahonnan tudunk" - mondta a kilátástalanságukat illusztrálva Baranyi Krisztina. A beruházásokat és a fejlesztéseket már rég elfelejtették, most pedig a költségcsökkentésben sorra kerül rengeteg terület, "fűnyíró-elv" szerint, mert nem tudnak mást tenni. Hitelt nem terveznek felvenni, e megoldáshoz inkább csak fejlesztések esetén nyúlnának.

Örülnek, hogy az IPA-elengedést megúszták, de pénzt gyűjtenek

Székesfehérvár polgármestere a Facebookon azt írta, jó hír a székesfehérvári vállalkozásoknak, hogy 2021-ben nem lesz adóemelés és 400 millió forinttal több marad a fehérvári cégeknél. Az önkormányzat szerint a helyi adókról elsősorban helyben kell dönteni, de Székesfehérvár Önkormányzata erre a mostani, rendkívüli kihívásokat jelentő helyzetre tekintettel tudomásul veszi és elfogadja a kormány döntését.

A település nem kívánt adót kivetni 2021-ben, mert a befolyó iparűzési adó ad elegendő mozgásteret. Cser-Palkovics András azt írta, "örülünk annak, hogy a most bejelentett kormányzati döntések semmilyen formában nem érintik a városunk legnagyobb bevételét jelentő helyi iparűzési adó rendszerét. A helyi gazdaság teljesítménye pedig még ebben a nehéz évben is lehetővé teszi, hogy a fehérvári embereknek továbbra se kelljen helyi adót fizetniük."

Ugyanakkor szüksége van forrásokra az önkormányzatnak, ezért azt kérik, hogy

amely gazdasági szektoroknak erre lehetőségük van, növeljék meg a társadalmi felelősségvállalásuk mértékét Székesfehérváron. "Erre két alapot hozunk majd létre 2021-ben.

Külső befizetések számára is megnyitjuk a klímavédelmi célokat szolgáló Környezetvédelmi Alapot, valamint létrehozzuk a szociális, egészségügyi, oktatási célokat szolgáló Közösségi Alapot" – írta a városvezető.

Gémesi György Pintér Sándorhoz fordult

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a belügyminiszterhez fordult az önkormányzatok gazdálkodási helyzete miatt. Gémesi György gödöllői polgármester szerint a kormányrendelet három ok miatt is kifogásolható.

• Egyrészt korlátozza az önkormányzatok alkotmányban biztosított jogát, és erre még a veszélyhelyzet sem indok, ugyanis nincs hatásuk a veszélyhelyzetre a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos adószabály-döntéseknek.
• Másrészt elveszi a rendelet az önkormányzatoktól azt a lehetőséget, hogy arányos közteherviselést tudjanak a helyi gazdaságban "szétteríteni".
• Harmadrészt pedig azért tartják "több mint barátságtalannak" a lépést, mert épp novemberben döntenek az adókról a települések.

A 2021-es esztendő ezzel bizonytalanná vált, ami miatt kezdeményezte Pintér Sándor belügyminiszternél az Önkormányzatok Nemzeti Egyeztető Tanácsának azonnali összehívását, hogy segítséget kapjanak a települések az újratervezéshez.

Már ma is kiegészítő állami támogatásra szorul 1500 település, mert a bevételeik nem elegendők a kötelező feladataik finanszírozására – hívta fel a figyelmet Gémesi György. A többi önkormányzat is érintett, hiszen ott az állami elvonások és a csökkenő bevételek miatt állhat elő ez az állapot.

Gödöllőn a keddi rendelet megjelenése előtt több százmillió forintos nagyságrendben terveztek adóreformot, ami a helyi gazdasági szereplőket érintette volna. Ebben szerepeltek a kkv-k segítésére szánt kedvezmények, például az építményadó elengedése, e kiesést terhelte volna rá a város a bevásárlóközpontokra - mondta a polgármester.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!