Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Irodájának vezetője sajtótájékoztatót tart a Regionális miniszteri onkológiai együttműködési és partnerségi konferencián Budapesten, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Tükörtermében 2019. június 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A lezárások miatti mentális veszélyekre figyelmeztet a WHO

Nemcsak a vírus terjedését, de a járványügyi korlátozások okozta lelki stresszt sem tudja kezelni a kormányok többsége, véli az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője.

Leida Lazeri szerint Európában Magyarországot később érte el a vírus, és az első hullámban a kormány ezt ki is tudta használni. Ennek köszönhetően tavasszal sikerült jelentősen mérsékelnie a fertőzést.

A második hullám miatt azonban a WHO már a kezdetektől aggódott, és közegészségügyi és szociális intézkedésekre vonatkozó ajánlást fogalmazott meg.

A korlátozások feloldásával a világon, így Magyarországon is lazult a fegyelem, a most látható statisztikákban ez tükröződik.

A tanulság az, hogy komolyan kell venni a felkészülést a megelőzés érdekében, ha hatékonyak akarunk lenni. Az őszi-téli időszakban azzal is kell számolni, hogy több ember tartózkodik zárt helyiségekben, így a vírus is gyorsabban terjed – fogalmazott a szakember az Indexnek.

A WHO álláspontja szerint a lezárások az utolsó védvonalat alkotják. A drasztikus intézkedésre akkor van szükség, amikor az egészségügyi ellátórendszer a teljesítőképességének határaihoz ér. Amikor azonban egy kormány lezárásokról dönt, számolnia kell a járulékos következményekkel, mint amilyen a lakosság mentális egészségének romlása – jegyezte meg a WHO magyarországi irodájának vezetője, kiemelve azt is, hogy hátrányt szenvednek a gyerekek is.

A vírus még nem unt meg minket

Leida Lazeri arra is kitért, hogy mostanra sokkal többet tudni a vírusról, mint az első hullám idején, ami a statisztikában is meglátszik: bár megugrott a fertőzések száma, a halálozási ráta alacsonyabb a tavaszi számoknál. Ugyanakkor a betegség a mai napig okoz meglepetéseket. Az emberek pedig unják már a járványt, egyre többen kérdőjelezik meg az óvintézkedések szükségességét. Sajnos azonban a vírus még nem unt meg minket. Ezért

nagyon fontos, hogy szabálykövetően járjunk el.

A WHO felmérése alapján a lezárások miatt elszenvedett lelki problémákkal az emberek többsége magára marad. A stressz és a szorongás jellemző kísérő tünete a lezárásoknak, jelentősen csökken a lakosság pszichés ellenálló képessége. Számos nemzetközi tanulmány vizsgálja az intézkedések tinédzserekre gyakorolt hatását, erről Magyarországgal kapcsolatban is lesznek friss statisztikák.

Szintén kísérő jelensége a járványnak az ételrendelés, az ingerszegénnyé vált környezetben nagyon sokan az evésben keresnek örömet. Ezek a mellékhatások hosszú távon fejtik ki a hatásukat, megérteni is csak később tudjuk majd – tette hozzá Leida Lazeri, aki egyebek mellett beszélt még a különféle óvintézkedésekről, az egyéni felelősségről, a kontaktkutatásról és a biztató vakcinahírekről is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×