eur:
411.35
usd:
392.57
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 16-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Orbán Viktor: az ország felkészült, védekezik

A járvány elleni védekezésről, az abortusztörvényről és a pálinkáról is beszélt a kormányfő az Országgyűlésben az azonnali kérdésekre adott válaszaiban.

Jobbik: nagyotmondás, semmittevés jellemzi a kormány válságkezelését

Jakab Péter (Jobbik) felszólalását azzal kezdte, a miniszterelnök "megőrült", erre azonban Kövér László házelnök azonnal félbeszakította, és közölte vele: időben figyelmezteti minden későbbi konfliktus elkerülése érdekében. "Próbáljon meg egyszer az életben úgy fogalmazni, ahogy ebben a Házban ez illendő" - szólította fel a frakcióvezetőt, arra kérve őt, hogy vegye elő a legjobb modorát.

Jakab Péter ezután úgy folytatta: magyarok ezrei halnak meg a koronavírus-járvány miatt, százezrek maradnak megélhetés nélkül, az egészségügy összeomlóban van. "Alaptörvényben rögzíteni a lopást, na, ahhoz van esze. (...) Válságot kezelni, életet és munkahelyet menteni, na, az már nem megy" - mondta a kormányfőnek. Tény - folytatta -, hogy a gazdaságvédelmi alapban ott voltak a szükséges milliárdok, de ennek egy jó részét Mészáros Lőrincnek adta, és jutott belőle stadionépítésre, űrkutatásra, "épp munkahelyvédelemre semmi". Nagyotmondás, semmittevés jellemzi a kormány válságkezelését - jelentette ki.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált: a kormány a nyári hónapokban felkészítette az országot védekezésre, így ma koronavírusos betegek ellátására eddig 78 kórházat vontak be, 14 785 orvos, valamint 28 847 mentőtiszt és szakápoló dolgozik. Intenzív ágyon jelenleg 582 beteg fekszik, ezen kívül még rendelkezésre áll 1634 intenzív ágy. 7236 koronavírus-megbetegedett fekszik kórházban, 1946-an pedig koronavírus-gyanúsak - tájékoztatott. Beszámolt arról is, hogy ebben a pillanatban 200 műegyetemista dolgozik gépjárművezetőként, 400 diákot mozgósítottak a tesztelés érdekében. Ötöd- és hatodévfolyamos medikusok 2157-en vannak, szükség esetén őket is mozgósítják, ahogy a további 5549 harmad- és negyedévfolyamost is.

A gazdaságról azt mondta: a kormány megígérte, hogy ahány munkahelyet tönkretesz a vírus, annyit létrehoz.

Jakab Péter viszonválaszában úgy fogalmazott: jachtozással és propagandával nem lehet felkészülni egy járványra. Szerinte egyebek mellett ingyenes és tömeges tesztelésre, érdemi munkahelyvédelemre, a bajbajutott dolgozók bérének minimum 80 százalékos állami átvállalására, valamint az álláskeresési járadék idejének és összegének megemelésére lenne szükség.

A kormányfő úgy reagált: Magyarországon az összes koronavírus-fertőzött egymillió emberre vetítve 14 429, az európai átlag 20 777. Az összes elhunyt egymillió emberre vetítve Magyarországon 317, Európában 481.

A kormány ezután is mindent megtesz a védekezés érdekében

- jelentette ki.

"Nekünk, akik itt ülünk ezen az oldalon, minden élet számít, úgy látom, önnek viszont semmi sem drága" - mondta Jakab Péternek.

Az MSZP az abortusztörvényről

Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, hogy Magyarország kezdeményezője volt egy abortuszellenes koalíciónak, amelyet olyan államok írtak még alá, mint például Szaúd-Arábia, Bahrein, Irak, Szudán, Líbia, Európából pedig Lengyelország és Fehéroroszország. Szavai szerint a Fidesz-KDNP-ben időről időre felmerül az abortusz betiltása, "pont úgy, ahogy most ezt Lengyelországban is megkísérelték". Arra kérte a kormányfőt, nyugtassa meg őt, hogy a Fidesz-kormány nem készül abortusztörvény-szigorításra.

Orbán Viktor erre válaszul kijelentette:

a kormány nem készül az abortusztörvény szigorítására.

DK: meddig veszélyezteti még a magyarok életét a "pánikkormányzás"?

Vadai Ágnes (DK) szerint a koronavírus-járvány elleni védekezés ügyében Orbán Viktor "a csillagokat is lehazudta az égről", miközben kiderült, a kormány nem készítette fel az országot, sem az egészségügyet, sem az iskolákat, és nem kezdtek ingyenes és tömeges tesztelésbe sem. Majd amikor "a tehetetlenségük már mindenkit és mindent veszélyeztetett" - folytatta -, "megnyomták a pánikgombot", és leállították az országot. "Meddig veszélyezteti még a magyarok életét az ön alkalmatlan pánikkormányzása?" - kérdezte.

Orbán Viktor azt válaszolta: van abban valami magabiztosan pikáns, hogy egy olyan párt képviselője beszél hazugságról, amelyiknek elnöke kormányfőként azt mondta, hazudtak reggel, éjjel meg este. Hazugságügyben ez az a mérce, amelyiket aligha sikerül majd meghaladnia bármely kormánynak - tette hozzá.

De "a hazugság bajnokai továbbra is önök"

- mondta a képviselőnek. "Önök azok, akik álápolónőket állítanak elő, kamuvideókat készítenek, és ezzel belehazudnak az emberek szemébe. Ha ma Magyarországon valaki meg akarja téveszteni az embereket, az a baloldal" - fogalmazott.

A miniszterelnök kijelentette: az ország felkészült, védekezik, és ez nemcsak a kormány tettrekészségének, hanem a kórházigazgatók, a vezető orvosok és a vezető ápolók felkészültségének köszönhető. "Amikor önök kétségbe vonják az ország felkészültségét, akkor valójában az ő munkájuk minőségét vonják kétségbe" - válaszolt a DK-s politikusnak.

A védekezésre való felkészülésben például a lélegeztetőkészülékeket, védőeszközöket tekintve nyilvánvalónak nevezte a különbséget a mostani és a tavaszi felkészültség között.

Vadai Ágnes viszonválaszában azt kérdezte, kit érdekel, mi volt 14 éve. Mindenkit az érdekel, mi van most, mi lesz holnap - mondta, úgy értékelve: Orbán Viktornak nincs bátorsága elmondani, hogy fél éven keresztül nem csináltak semmit.

Orbán Viktor úgy reagált: amikor a baloldal kormányon volt, személy szerint Vadai Ágnes is megszavazta egyhavi bér elvételét az orvosoktól és az ápolóktól. A baloldali kormány tönkretette az egészségügyet, és hatezer orvost bocsátott el - fűzte hozzá.

LMP: az alapvető élelmiszerek vagy a pálinka fontosabb?

Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy szerinte az embereknek alapvető élelmiszerek kellenek vagy pálinka. Felvetette azt is, hogy megfelel-e a társadalmi igazságosság elvének és az emberek szükségletének, hogy az alapvető élelmiszerek túlnyomó többségének 27 százalék az áfája, az éttermi szolgáltatásoké viszont 5 százalék.

Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette:

a pálinka is a 27 százalékos áfakategóriába tartozik, bár szerinte alapvető élelmiszernek minősül.

Emlékeztetett: a kormány 27-ről 5 százalékra csökkentette az élősertés, a baromfihús, a tojás, a hal és a tej áfáját, és lehetne több termékét is, de ennek összefüggésben kell állnia az ország gazdasági teljesítményével.

Megjegyezte: ha azt akarják, hogy a jövedelmeken alacsony adó legyen, a fogyasztásnak magasabbnak kell lennie, olyan nincs, hogy az áfa és a jövedelemadó is alacsony.

Úgy vélte, az éttermi szolgáltatások áfájának csökkentésében nem az étteremben étkezés luxusát kell látni, hanem onnan kell megközelíteni, hogy ezzel munkahelyeket akarnak megmenteni.

Csárdi Antal azt mondta: ötletszerűen, lobbiérdekektől vezérelve csökkentik az élelmiszerfajták áfáját.

A kormányfő közölte: most olyan adórendszer van, amely egyértelműen azt támogatja, hogy az emberek dolgozhassanak és a vállalkozók munkát adhassanak az embereknek, és ez a jó irány.

Párbeszéd: be kell vezetni az alapjövedelmet

Tordai Bence (Párbeszéd) kiemelte: a magyaroknak jövedelembiztonságot kell teremteni, ezért be kell vezetni az alapjövedelmet. Kifejtette: a kormány járvány- és válságkezelése gyenge, kapkodó és kaotikus, de voltak felelős lépései is. Ezeket azonban mind az ellenzék javasolta, így például a tömegrendezvények felfüggesztését, az ingyenes internetet, az egészségügyi béremelést vagy az antigén gyorstesztek bevetését - sorolta.

Azt kérik, az alapjövedelemre vonatkozó javaslatukat is fogadja meg a kormány, mert a családok már felélték a tartalékaikat, és egyre többeknek okoz gondot a megélhetés - mondta.

Orbán Viktor közölte: az alapjövedelem arról szól, hogy vannak, akik dolgoznak, tőlük vegyük el a pénzt és adják oda azoknak, akik nem dolgoznak és nem is akarnak. "Hát én ilyet nem fogok támogatni" - jelentette ki.

Tordai Bence továbbra is azt kérte, hogy fontolják meg az alapjövedelem bevezetését ebben a súlyos társadalmi és gazdasági válságban, és azt mondta, átnyújtja a programot a kormányfőnek.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar társadalom- és gazdaságfilozófia azon alapul, hogy megpróbálnak mindenkinek munkát adni, még a legnehezebb helyzetben lévőknek is, nemcsak azért, hogy jövedelmük legyen, hanem azért, hogy a közösség teljes jogú tagjának érezhessék magát.

Úgy látja,

az alapjövedelem a segélyalapú társadalom beköszöntését hozná el, ez korábban már tönkretette Magyarországot,

és ma azért teljesít jobban sok európai országnál Magyarország, mert itt nem segélyalapú, hanem munkaalapú gazdaság van.

Az uniós tagságról

Dúró Dóra (független) az ország uniós csatlakozásáról vont mérleget. Szerinte az unió birodalmi törekvései egyre erősebbek, miközben az árak lényegében kiegyenlítődtek, a bérek nem, és a multicégeken keresztül több profit megy ki Magyarországról Nyugatra, mint amennyi uniós támogatás érkezik az országba. Hozzátette: az EU 2006-ban nem aggódott a jogállamiságért, most viszont az országra akarja kényszeríteni a tömeges migrációt és az LMBTQ-lobbi követeléseit is.

Közölte, az unión kívül is van élet és annak megszűnése után is lesz, Magyarországnak készen kell állnia erre.

Orbán Viktor miniszterelnök az EU értelmét a társult nemzetek megmaradásában látta. Úgy fogalmazott, az uniónak is csak addig van értelme, amíg a tagállamok nemzeti megmaradását elősegíti.

Szerinte Magyarországnak uniós tagnak kell lennie, meg kell vívnia a belső csatákat, hogy az EU olyan közösség legyen, amelyben a magyarok tudják élni a saját életüket, ahogy az történelmükből, a hagyományaikból, a felfogásukból, a szívükből, a filozófiájukból következik.

Jó helyen vagyunk az Európai Unióban

- összegzett.

Közölte azt is, ha van igazán nettó győztese az uniós költségvetési rendszernek, akkor az Németország, amely az egész európai gazdaság legnagyobb nyertese, pedig első látásra az a benyomás, mintha nettó befizető lenne. Németország nettó haszonélvezője a rendszernek - hangoztatta.

Dúró Dóra reagálásában azt kérdezte, lehetővé teszik-e azt, amit most tilt az alaptörvény, hogy Magyarország ismételten népszavazáson dönthessen a tagságáról.

Orbán Viktor viszonválaszában közölte, azt támogatja, hogy az uniós kérdésekről a parlament döntsön.

Beszélt arról, hogy 2028-2030-ra Magyarország nettó befizető lesz az unióban, akkorra kiegyenlítődik az a különbség, amelyet Magyarország a kommunista múlt miatt versenyhátrányként elszenvedett.

2017-es adatokat idézve azt mondta, éves szinten átlagosan 5,7 milliárd euró ment uniós tagállamokban működő vállalatokhoz Magyarországról. Az unió költségvetéséből az ország 4,2 milliárd eurót kap - tette hozzá. Elmondta, az unió kompenzálja a támogatásnak látszó pénzekkel egy részét annak a pénznek, amit a verseny miatt ki tud vinni.

2030-ra ez megváltozik, erősek leszünk, nagyok, érdekeinket érvényesíteni tudjuk, fejlődni fogunk és az fog történni, hogy Magyarország a legjobban fejlett országok közé tartozva nem nettó pénzkivevő, hanem nettó befizető lesz - mondta.

Jobbik: ki fogja a politikai felelősséget vállalni a járvány miatt?

Stummer János (Jobbik) a kormányzati nyilatkozatokból azt a következtetést vonta le, hogy lassan már mindenki felelős az országban a járvány terjedéséért, csak a kormánytagok nem. Ki lesz majd a felelős azért, hogy a kormány azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a balhátvéd és a cserekapus bérkompenzációt kapjon, azok helyett az emberek helyett, akik az utóbbi időszakban veszítették el a megélhetésüket - firtatta.

Ki fogja a politikai felelősséget vállalni azért, hogy a kormány egészségügyi és a gazdasági válságkezelés csődöt mondott? - kérdezte. Szerinte a felelősséget a miniszterelnöknek kellene vállalnia; az országnak erős és bátor vezetőre van szüksége, aki vállalja a felelősséget és nem egy gyenge emberre, aki elbújik az elől.

Orbán Viktor közölte, örömmel áll mindenki rendelkezésére, amikor a koronavírus elleni vakcina segítségével a járványt megállították és a vírust elpusztították, akkor mérleget lehet vonni, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarország hogyan teljesített.

Kitért arra, 2019-ben 41 282 orvos dolgozott az országban, ez 2010-hez képest hétezerrel több. Szólt az ápolók 72 százalékos béremeléséről és a 100 százalékhoz közeli orvosbéremelésről is.

Igenis védekeztek, igenis felkészültek, erőforrásokat mozgósítottak és le is győzik a vírust, noha jól láthatóan nem mindenki szurkol az embereknek - hangoztatta.

Stummer János kifogásolta azt is, hogy a kormányfő azt ígérte, mindenkit meggyógyítanak, majd azt kérte, néma felállással emlékezzen a parlament a vírus miatt elhunytakra.

Orbán Viktor elmondta,

ma is tartja, mindenkit meg fognak gyógyítani, aki emberi számítás szerint meggyógyítható.

A menthetetlen betegek meggyógyítására értelemszerűen senki sem vállalkozhat - jelezte.

Elmondta, a magyar statisztikákban nemcsak a koronavírus-fertőzésben meghaltak szerepelnek, hanem azok is, akik elkapták a vírust, de haláluk közvetlen oka nem a koronavírus volt.

Azt kérte, támogassák a kormány védekezését, hogy minél kevesebb áldozatot szedjen a vírus.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Mráz Ágoston Sámuel a német-magyar kapcsolatokról: nem lélekemelő a helyzet, de megvan az újrakezdés esélye

Mráz Ágoston Sámuel a német-magyar kapcsolatokról: nem lélekemelő a helyzet, de megvan az újrakezdés esélye

Idén is elkészítették a Német-Magyar Barométer elnevezésű tanulmányt. A hazai felmérést végző Nézőpont Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: az elmúlt években sokat romlottak a kétoldalú kapcsolatok, társadalmi szinten azonban megmaradt az egymás iránti tisztelet. Mráz Ágoston Sámuel szerint új helyzetet teremthet, ha a várakozások szerinti eredmény születik a februári előre hozott német választáson.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×