Infostart.hu
eur:
364.72
usd:
325.44
bux:
145498.59
2026. november 2. hétfő Achilles
Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Nem támogatta a bírói tanács Varga Zsolt András kúriai elnökké választását

Nem támogatta az Országos Bírói Tanács (OBT) Varga Zsolt András kúriai elnökké választását, mert nincs tárgyalótermi tapasztalata, továbbá megválasztását csak két, közelmúltban elfogadott törvénymódosítás teszi lehetővé - közölte az OBT a honlapján pénteken.

Darák Péter jelenlegi kúriai elnök megbízatása 2021. január 1-jén jár le, Áder János köztársasági elnök hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy Varga Zsolt András alkotmánybírót jelöli a posztra. Csütörtökön a parlament igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége támogatta a jelöltet, pénteken pedig az OBT hallgatta meg.

A testület honlapján olvasható tájékoztatás szerint a tanács elismeri a jelölt tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét.

"Meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt, nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott" - olvasható az OBT honlapján.

Ugyanakkor a testület arra is felhívta a figyelmet: nem lehet "elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy

a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs.

A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott".

Az OBT emlékeztetett arra is, hogy Varga Zsolt András jelöltté válását két, közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem felel meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.

Az OBT tagjai pénteken meghallgatták a jelöltet, kérdéseket intéztek hozzá, majd véleménynyilvánító szavazást tartottak, mely szerint 1 igen és 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a jelölt Kúria elnökévé történő megválasztását nem támogatták - olvasható a testület honlapján.

Az OBT a bírói önigazgatást testesíti meg, felügyeli a bíróságok központi igazgatását ellátó Országos Bírósági Hivatalt, az önálló - a törvényhozástól és végrehajtó hatalomtól független - bírói hatalmi ág legmagasabb szintű közjogi testülete, tagja hivatalból a Kúria elnöke, további 14 tagját pedig az ország bírái választják maguk közül.

Varga Zsolt András bírói szolgálati jogviszonya jelölésekor szünetel, de vállalta, hogy elnökké választását megelőzően változtat ezen. A Kúria elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára kilenc évre, titkos szavazással.

Címlapról ajánljuk
Két lépcsőben nyílnak az ügynökakták – Magyar Péter napirend előtti bejelentései
cikkünk frissül

Két lépcsőben nyílnak az ügynökakták – Magyar Péter napirend előtti bejelentései

A miniszterelnök napirend előtti felszólalása indítja a parlament hétfői plenáris ülését és négynapos munkahetét. A szónoklatot, a frakciók válaszát és a kormányfői viszonválaszt kövesse az Infostarton, cikkünk frissül!

Két másfél tonnás páncélszekrényre bukkantak Seszták Miklós otthonában

A Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő, volt nemzeti fejlesztési miniszter kisvárdai házában tartott októberi házkutatás során talált páncélszekrényeket jellemzően nem magánszemélyek, hanem pénzügyi szolgáltatók és zálogházak alkalmazzák – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.
Megbukott a kormány, de aztán mégsem – lehetetlen helyzet alakul Brüsszelben

Megbukott a kormány, de aztán mégsem – lehetetlen helyzet alakul Brüsszelben

Felajánlotta lemondását hétfőn Bart De Wever belga miniszterelnök, miután megállapodás nélkül zárultak az ötpárti Arizona-koalíció költségvetési tárgyalásai. Fülöp király egyelőre nem fogadta el a lemondást, kedden egyeztetést kezd a kormánypártok vezetőivel, és kompromisszumot sürget, mert szerinte Belgium nem engedhet meg magának elhúzódó politikai válságot. A vita középpontjában az adóemelések és a kiadáscsökkentések aránya áll, ugyanis a liberális MR elutasította az áfa emelését, a Vooruit és a Les Engagés pedig a szociális kiadások megnyirbálását ellenzi. De Wever arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás elmaradása az ország hitelbesorolásának rontásához és komoly pénzügyi kockázatokhoz vezethet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×