Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Nem támogatta a bírói tanács Varga Zsolt András kúriai elnökké választását

Nem támogatta az Országos Bírói Tanács (OBT) Varga Zsolt András kúriai elnökké választását, mert nincs tárgyalótermi tapasztalata, továbbá megválasztását csak két, közelmúltban elfogadott törvénymódosítás teszi lehetővé - közölte az OBT a honlapján pénteken.

Darák Péter jelenlegi kúriai elnök megbízatása 2021. január 1-jén jár le, Áder János köztársasági elnök hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy Varga Zsolt András alkotmánybírót jelöli a posztra. Csütörtökön a parlament igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége támogatta a jelöltet, pénteken pedig az OBT hallgatta meg.

A testület honlapján olvasható tájékoztatás szerint a tanács elismeri a jelölt tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét.

"Meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt, nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott" - olvasható az OBT honlapján.

Ugyanakkor a testület arra is felhívta a figyelmet: nem lehet "elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy

a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs.

A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott".

Az OBT emlékeztetett arra is, hogy Varga Zsolt András jelöltté válását két, közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem felel meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.

Az OBT tagjai pénteken meghallgatták a jelöltet, kérdéseket intéztek hozzá, majd véleménynyilvánító szavazást tartottak, mely szerint 1 igen és 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a jelölt Kúria elnökévé történő megválasztását nem támogatták - olvasható a testület honlapján.

Az OBT a bírói önigazgatást testesíti meg, felügyeli a bíróságok központi igazgatását ellátó Országos Bírósági Hivatalt, az önálló - a törvényhozástól és végrehajtó hatalomtól független - bírói hatalmi ág legmagasabb szintű közjogi testülete, tagja hivatalból a Kúria elnöke, további 14 tagját pedig az ország bírái választják maguk közül.

Varga Zsolt András bírói szolgálati jogviszonya jelölésekor szünetel, de vállalta, hogy elnökké választását megelőzően változtat ezen. A Kúria elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára kilenc évre, titkos szavazással.

Címlapról ajánljuk

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×