Az OECD-tagországokban 2005 és 2019 között egy 15 éves gyakorlattal és a legfontosabb minősítésekkel rendelkező tanár fizetése 5–7 százalékkal emelkedett. Magyarországon a pedagógus-életpálya bevezetése előtti évhez viszonyítva a növekedés reálértéken is 37 százalék volt, ellensúlyozva a szocialista kormányzás alatti jelentős csökkenést – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint azonban az eddigi fizetésemelések nem rendezték ténylegesen a tanárok bérhelyzetét. „Valóban emelkedett 2010 óta 78 százalékkal a bére, de ez

a garantált bérminimum emelése következtében teljesen elveszítette a reálértékét

– fogalmazott. – Ott tartunk, hogy egy pályakezdő fiatalnak a bérét ki kell egészíteni, hogy a garantált bérminimumot elérje.”

A szaktárca közleménye szerint a jelentés arra is kitér, hogy Magyarországon 12 gyerek jut egy pedagógusra, míg OECD-átlagban 14 gyerek. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint ez nem teljesen igaz. „Ha nem számoljuk a napköziben és tanulószobákban, valamint az egész napos iskolákban alkalmazott pedagógusokat, és csak a tanítással lekötött óraszámokat nézzük, akkor egy pedagógusra 14,2 gyermek jut, ami viszont már magasabb, mint az OECD-átlag” – tette hozzá Totyik Tamás.

A minisztérium közlése szerint a tanárok kötelező óraszáma OECD-átlagban évente 680 óra, míg Magyarországon – elsősorban a rövidebb tanév miatt – csak 648 óra. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint egy másik felmérés más eredményt mutat: „A TALIS-jelentésben szerepel, hogy Magyarországon a második legmagasabb az európai országok között a tanítással lekötött idő, egész órákba számolva – mondta a PSZ alelnöke. – Ennél csak Oroszországban magasabb.”

Az elemzés a koronavírus-járvány hatásaira is kitér. Az iskolák újranyitása az OECD szerint jelentős mértékben függ az osztálylétszámoktól: Magyarországon az átlagos osztálylétszám az általános iskola alsó tagozatán 22 tanuló, a felső tagozaton 21 tanuló, így a szaktárca szerint adottak az eredményes védekezés lehetőségei.

A PSZ alelnöke szerint viszont az adatok nem a valós viszonyokat mutatják, mert már nem óraszámok szerinti, hanem feladatellátás szerinti oktatásfinanszírozás működik Magyarországon. Totyik Tamás azt mondta: emiatt hátrányba kerültek azok a települések, ahol a pedagógusok kis létszámú osztályokkal dolgoznak.