Infostart.hu
eur:
364.81
usd:
331.4
bux:
146684.87
2026. november 16. hétfő Ödön
Nyitókép: Pexels

Nincs szakmai egyetértés a köznevelési stratégiában

Hamis kép alapján több pontban is kétséges vagy hibás célokat fogalmaz meg az új köznevelési stratégia a Pedagógusok Szakszervezete szerint. A célokat 2030-ig meghatározó dokumentum foglalkozik a pedagógusbérekkel, a pedagógushiánnyal, az infrastrukturális háttérrel és szakmai irányokkal is, és összesen 14 beavatkozási irányt jelöl ki.

Az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára való felkészülés jegyében az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette a 2021 és 2030 közötti időszakra szóló köznevelési stratégiát. A dokumentum 14 beavatkozási irányt határoz meg az előttünk álló időszakra, egyebek mellett tovább javítaná a pedagógusok felkészültségét és megbecsültségét, kiterjesztené az óvodáztatást, javítaná a gyerekek idegennyelv-tudását, a digitális kompetenciákat, a rászorulók hozzáférését, emellett tovább csökkentené a korai iskolaelhagyók arányát is – írja összegzésképp a Magyar Nemzet.

A dokumentum szerint a köznevelés 2030-ban a nevelés és oktatás egyensúlyát megteremtő, méltányos közszolgálat lesz, amely a felkészült és megbecsült pedagógusok közreműködésével, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával teszi lehetővé a magyar gyermekeknek, hogy felkészüljenek a XXI. század társadalmi, munkaerőpiaci, technológiai kihívásaira, megteremtve ezzel a nemzet hosszú távú fejlődésének alapját.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azonban az InfoRádióban arra emlékeztetett, a köznevelési stratégia abból a célból íródott, hogy az Európai Uniótól kapott pénzeket miként tudja a közoktatás rendszere felhasználni, de szerinte

néhány esetben már hibás az alapfelvetés is,

így a lemorzsálódás kérdésében is. A PISA-felmérés emelkedő tendenciát (12,8 százalékos) mutat, de a kormányzat csak az iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulókra tér ki a dokumentumban, „amit egy egyszerű adminisztratív eszközzel csökkentett, így hamis képet kapunk az egész rendszerről” – fogalmazott a szakember.

A pedagógusok megbecsülése is szerepel a stratégiában, de a PSZ meglátása szerint a 50 százalékos béremelés teljes mértékben elveszítette az értékét, és a diplomás átlagbéreknek a 60 százaléka felett van valamivel,

ami olvasatukban nem azt jelenti, hogy a pedagóguspályát megbecsülték volna.

A koncepció azt is rögzíti: rendszerszintű pedagógushiány nincs, ugyanakkor a tanárok munkáját támogató szakemberek, segítők nincsenek elegen, emiatt a tanároknak sok olyan feladatot kell elvégezniük, amely nem pedagógiai munka. Az alelnök mindezt helyes célkitűzésnek tartja, mindazonáltal, hogy a jogszabályban is az szerepel, hogy 200 diákra egy pedagógusasszisztens jár, így az is változtatásra szorulna.

Totyik Tamás megjegyezte: természetesen nézőpont kérdése a pedagógushiány, ugyanakkor az, hogy az Európai Unióban a tanítással lekötött munkaidő Magyarországon a legmagasabb, rendszerszintű problémáról árulkodik, amit a PSZ szerint azzal próbálnak palástolni, hogy emelnék a tanárasszisztensek számát. „Ami nagyon fontos lenne – hangsúlyozta ismételten –, de elsősorban abban, hogy a problémás diákok esetében segítsék a tanárok munkáját a tanórákon.”

Az Emmi a tanulók fejlesztése kapcsán kiemeli, hogy a korábbinál jobban kell összpontosítani a kreativitás, a problémamegoldás, a mérlegelési képesség javítására. Javítani szükséges továbbá az idegennyelv-oktatást, az etika, illetve a hit- és erkölcstan oktatását, emellett az iskolából tartós gyógykezelés miatt kieső gyerekek köznevelési ellátását.

Totyik Tamás szerint a célkitűzéseket egyére szabott oktatási móddal lehetne megvalósítani, de mivel nincs elegendő pedagógiai asszisztens, ráadásul annyira túlszabályozott a Nat – alig 10 százalékban van szabad mozgásterük a tanároknak –, hogy ez teljesen lehetetlen.

A dokumentum újabb infrastrukturális fejlesztéseket is előrevetít. A PSZ alelnök felmérésekre hivatkozva azt mondta, az intézmények 75 százaléka nem felel meg a XXI. századi elvárásoknak, tehát a kormányzatnak nagy elmaradása van ezen a téren. Megjegyezte, a költségvetési kiadásokban szerepel egy olyan tétel, hogy beruházásokra fordított érték, ami momentán 2,2 százalék feletti valamivel, míg a 2000 évek elején még meghaladta az 5 százalékot. Vagyis a közoktatás GDP-arányos része csökkenő értéket mutat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

A Fidesz látványosan összezavarodott a Seszták-ügy és az elásott pénz kapcsán – fogalmazott Nagy Attila Tibor politikai elemző az InfoRádióban. Szerinte a korábbi kormányzópárt válságban van ettől függetlenül is, a párt nem újult meg a választási vereség óta, és nem tud szabadulni a korrupció gyanújától. A szakértő úgy véli, Orbán Viktorral kapcsolatban a Fideszben kialakult egy „se vele, se nélküle” állapot.

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×