Hármas funkciója van a Mátrafüreden frissen átadott, 323 millió forintos beruházással létrehozott Kapu a Mátra kincseihez - Látogató és Oktatási Központnak. "Az egyik a természetvédelmi kezelői, amelynél az őrszolgálati feladatok ellátása kerül fókuszba, a másik látogatóközpont" - ismertette az InfoRádióban Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője. Szavai szerint aki betér a központba, az egy komoly információs blokkot kap a Mátra kincseiről, élő- és élettelen, valamint kulturális örökségeiről. A harmadik funkció pedig az oktatás, a környezeti nevelés. Úgy fogalmazott,

a térségben található egyedülálló, változatos fajokat kötelességünk fenntartani és megőrizni, mert ezek adják a Mátra biológiai sokféleségét.

"Ez kezdődhet a kiállítással, és folytatódhat a foglalkoztató teremben különféle információk mélyebb átadásával, valamint kiegészülhet egy laboratóriumi bemutatóval is" - közölte Rónai Kálmánné. A kiállítótérben makettek, terepasztalok, diorámák és modellek várják az érdeklődőket, akik feladatlapok, kreatív installációk, multimédiás tartalmak és érintőképernyős terminálok segítségével is bővíthetik ismereteiket.

A BNPI már korábban is rendelkezett Mátrafüreden tájegységirodával, ami egy kisebb iskola épületben volt kialakítva, azonban ez az épület látogató- és oktatási funkciók betöltésére nem volt alkalmas.

A fejlesztés eredményeképp kialakított, és a Mátra jellegzetes Natura 2000 jelölő madárfajai után Harkály Háznak nevezett látogató- és oktatóközpont feladata a tájegység természeti értékeinek, védett és Natura 2000 területeinek, élőhelyeinek, növény- és állatfajainak bemutatása. A létesítményben kialakított állandó tárlat a vulkanikus felépítésű hegység kialakulását, a földtörténetét, a vulkanizmust. A második blokk a Mátra tájtörténetével foglalkozik: a tájhasználat változásával, az őskori erődített szerepekkel, várakkal, üveghutákkal, ércbányákkal" - ismertette a látnivalókat Rónai Kálmánné.

Az élővilág bemutatása ugyancsak kiemelt figyelmet kap.

"Nagy hangsúlyt helyeztünk a holtfa kincseinek bemutatására,

van egy olyan holtfa szigetünk, amelynek segítségével megmutatjuk a látogatóknak, hogy ha az erdőben látnak egy kidőlt fát, az nem eltakarítandó részlet, hanem nagyon sok élőlény otthona, ezért a különféle fák törzsein az ott lakó erdei állatokat is bemutatjuk" - mondta Rónai Kálmánné.

Az aktív természetvédelem bemutatását is fontosnak tartják, többek között a természetvédelmi őrök vadterületkezelési, fészeképítési munkái mellett a védett természeti területek kiterjedését interaktív formában - a látogatók virtuálisan repülhetnek a Mátra bércei fölött, az egyes helyszínek kiválasztásával pedig az területet lehet sokkal részletesebben megismerni.

Egy úgynevezett denevérharang alá állva meghallgatható lesz a denevérek éneke - legalábbis az a része, amelyet a szakértők emberi fül számára hallhatóvá tudtak konvertálni

- mondta Rónai Kálmánné.

Beszámolt arról is, hogy az egyik elsötétített teremben megismerhetőek az éjszakai erdő hangjai: tíz jellegzetes állat hangját és holdvilágnál felbukkanó képét tanulhatják meg az érdeklődők. A Föld alatti élet termében pedig azokat a talajlakó állatokat természetes közegükben figyelhetik meg, amelyeket egyébként a felszínről soha nem látnánk.

A 332 millió forintból megvalósított projekt részeként a látogatóközponton kívül megépült az új épület udvaráról a Sás-tó irányába vezető 3,5 kilométeres Cincér tanösvény is. A már korábban létrehozott sár-hegyi Mandula tanösvényt pedig felújították és meghosszabbították. "A két tanösvényen 23 tájékoztató táblát helyeztünk ki az ott látható érdekességekkel és aktualitásokkal feltöltve" - tette hozzá Rónai Kálmánné.