eur:
408.11
usd:
375.12
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
A Fidesz-KDNP pártszövetség eredményvárójának helyszíne Budapesten, a Millenárison az európai parlamenti választás napján, 2014. május 25-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Beliczay László

Nézőpont: az ellenzéki közös lista a kormánypártoknak kedvezne

A Fidesz–KDNP népszerűsége a járványveszély enyhülésével visszaállt a 2020 év elején mért szintre – derül ki a Nézőpont Intézet országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Hibahatáron belüli elmozdulások történtek júniusról júliusra a pártpreferenciák tekintetében. A Fidesz–KDNP népszerűsége a koronavírus első hullámának levonulásával visszaállt a 2020 év elején tapasztalt szintre, jelenleg 51 százalékon állnak a kormánypártok az aktív szavazók körében.

Tisztulnak emellett az erőviszonyok az ellenzéki oldalon, a Momentum Mozgalom az ellenzéki oldal vezető erejévé vált, 16 százalékot érnének el egy most vasárnap tartandó választáson, a DK 11, a Jobbik pedig 9 százalékon áll. A múlt heti kutatás alapján csak ez a három párt érné el önállóan indulva „most vasárnap” a bejutási küszöböt. Továbbra is 5 százalék alatt van ugyanis az MSZP-Párbeszéd szövetség, s szintén 4 százalékon áll a Kétfarkú Kutyapárt is. Az LMP minimálisan erősödve 3, a Mi Hazánk pedig 1 százalékot szerezne – derült ki a Népzőpont Intézet legfrisebb felméréséből.

Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzati választáson közös jelölteket állító ellenzéki pártok (Momentum, DK, Jobbik, MSZP-P, LMP) összességében 43 százalékon állnak. Egy olyan elképzelt szituációban azonban,

amikor csak a Fidesz–KDNP és az ellenzéki „közös lista” közül lehetne választani, a mostani kormánypártra az aktív szavazók 56 százaléka voksolna,

míg az ellenzékre bevallottan 30, beazonosíthatóan további 11 százaléka. A fennmaradó három százalékos tábor ebben az esetben otthon maradna.

A Gyurcsány Ferenctől Jakab Péteren át Fekete-Győr Andrásig tartó „koalíció” lemorzsolódása relatív előnyt jelentene a Fidesznek, amely ellen legfeljebb eddig inaktív szavazók mobilizálásával védekezhetne az ellenzéki tábor – teszik hozzá. A nyári hőségben fellángoló viták a „közös listáról” azonban más okból is veszélyesek az ellenzéknek, a lemorzsolódók megszólítására ugyanis új pólus is alakulhat, ahogy az 2002-ben a Centrum Párttal, vagy 2006-ban az MDF-fel történt, s ezzel a közös lista közösségének teljessége is megkérdőjeleződne.

Végül a „közös lista” ellen szól az is, hogy az arra felkerülő pártok kockáztatják saját identitásukat, pártjuk jövőjét is. Mivel közös indulás esetén nem alakíthatnak saját frakciót a parlamentben, ezért feleslegessé is válhatnak 2022 után – olvasható a Nézőpont tájékoztatásában.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×