eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ungár Péter, az LMP (b) és Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd parlamenti képviselője beszélget, mellette frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó az Országgyűlés alakuló ülésének kezdete előtt 2018. május 8-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Karácsony Gergely elárulta, miről nincs vita a kormánnyal

A zöldpolitikáról, a koronavírus-járvány hosszú távú hatásairól és a pártjaik közötti együttműködés lehetőségeiről is beszélgetett Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke és Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő az Ökopolisz Alapítvány online nyári akadémiáján.

Karácsony Gergely kiemelte: a koronavírus-járvány okozta helyzet a turizmus szabályozásának újragondolására és a városok élhetőbbé tételéért a zöldpolitika érvényre juttatásának megvitatására, kipróbálására is történelmi lehetőséget ad. Nyugat-Európa több városában választottak bátor stratégiát a vezetők ebben az időszakban, és Budapest is e mellett döntött - mondta. Megjegyezte: érzékeli, hogy e lépések nem feltétlenül népszerűek, de lépni kell, mert most egy "csendes időszakban" próbálhatók ki.

Ungár Péter egyetért a radikális változások szükségességével, de - mint mondta - fel kell tenni a kérdést: a változások kiket érintsenek elsőként. Hangsúlyozta:

ne azok fizessék meg a változtatások árát, akik a legkevésbé használták ki a korábbi lehetőségeket, vagyis a kevésbé tehetős emberek.

A turizmusról azt mondta: annak szervezésében - egy társulást létrehozva - a visegrádi együttműködésnek is lehetne szerepe.

Karácsony Gergely a részletekről szólva közölte: például a szállodahajókkal vagy a rövid távú lakáskiadással kapcsolatban lehetne új szabályokat alkotni. Megjegyezte: a turizmus újraszabályozásának szükségességéről nincs nagy vita a kormánnyal.

A főváros élhetőbbé tételével kapcsolatban a főpolgármester szólt a kis távolságok városa koncepcióról, amelyek lényege, hogy Budapest városközpontok szövete lenne, ahol minden kerületnek saját identitása van, és a mobilitási kényszer is csökken, hiszen helyben elérhető csaknem minden.

Ungár Péter Szombathely példáját vetette fel azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon a legtöbben a megyei jogú városokat tartják a legélhetőbbnek. Elmondta: ezek a települések politikailag, kulturálisan élhetőbbek lennének, ha több döntést hozhatnának meg helyben, jelenleg azonban éppen ezzel ellentétes folyamat érzékelhető.

A zöldpolitika hazai eredményeit értékelve mindkét politikus úgy ítélte meg, hogy Magyarország jól áll a térség országaihoz képest.

Karácsony Gergely a továbblépés lehetőségét a közösségszervezésben látta,

mint mondta, elsősorban a kistelepüléseken lenne erre szükség, ahol napjainkban kevesebb élmény éri az embereket, és nagyobb az elmagányosodás lehetősége.

Ungár Péter azt mondta: a nyugat-európai zöldpolitika nem másolható teljes egészében Magyarországon, mert elitista jellege lesz és kisebbségben marad. Sorolta azokat a kérdéseket, amelyekben szerinte hibát követtek el a nyugati zöldek, a többi között a migrációs politikát említve.

A beszélgetésen szóba került a zöldszervezetek és a zöldpártok együttműködése, illetve az LMP és a Párbeszéd közeledése egymáshoz. Karácsony Gergely úgy fogalmazott: az ellenzékieknek közösen kell indulniuk a választáson, és ha eközben a zöldek közelebb kerülnek egymáshoz, idővel fenntartható szervezeti működés is kialakítható közöttük. Szerinte hosszú távon az lenne a fenntartható, ha egyetlen szervezeti egységet alkotnának, de ennek valószínűleg a 2022-es választás után lesz itt az ideje.

Ungár Péter úgy fogalmazott: az ellenzéki pártok struktúrája jelenleg mindenki számára használhatatlan, ideológiai alapon pedig a Párbeszéd és az LMP egy közösséghez tartozik. Úgy folytatta:

bár valóban közösen kell indulni a választáson, ez sokszor csak közös jelölteket jelent.

A beszélgetést úgy zárta: a következő évek feladatának azt tartja, hogy a fiatalabb választókkal megismertessék a zöld- és a liberális politika közötti különbséget.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×