A pedagógushiány az egyházi fenntartású iskolákat ugyanúgy érinti, mint az államiakat - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának oktatási irodavezetője.

"Nem általános pedagógushiányról lehet beszélni, hanem különböző szakterületen mutatkozik ez a hiány.

Most az óvodapedagógusok hiánya talán a legnehezebb;

3 éves kortól kötelező az óvodáztatás, egyre több a csoport, az óvodapedagógusok száma viszont nem követi ezt a változást."

Tanítóból is egyre kevesebb van, de hittanoktatóból is kevesebb van, mint amennyire igény lenne.

"Régi történet, hogy a természettudományos tantárgyakat oktatók száma egyre alacsonyabb. Kémia-, fizikatanárt keresni akár több évbe is belekerül. Az egyházi oktatási intézményeknek nagy hátrányt jelent, hogy a Közigállás portálon nem hirdethetnek, így

aki állást keres, sokkal nehezebben talál egyházi intézményt"

- folytatta.

A Klebelsberg-ösztöndíjat közben nem terjesztették ki egyházi intézményekre, tehát az ösztöndíjasok csak akkor mehetnek egyházi iskolákba dolgozni, ha leendő munkaadójuk "kiváltja" őket.

Papp Kornél beszélt arról is, hogy a bérpótlékokkal előrelépnek ugyan a pedagógusok, de ez gyökeresen nem oldja meg a problémát, "az elmúlt évek gazdasági sikerei pedagóguselhelyezkedés szempontjából nagyon sok bajt okoztak, nem lehet versenyezni a fizetésekkel". A béralapot kell megváltoztatni szerinte, és

olyan bérfelzárkóztatási programot kell bevezetni, mint volt 2013 és 2017 között.

A legsúlyosabb a pályakezdők kereseti helyzete, van, hogy kevesebbet keresnek, mint az iskolai karbantartók vagy az iskolatitkárok.

Közben viszont szerinte jelentősen javult a pedagóguspálya társadalmi megítélése.

Finanszírozás

Szót ejtett arról is, hogy az egyházi iskolák ugyanolyan állami támogatási rendszerben működnek, mint az államiak.

"Ennek az a gyakorlata, hogy a költségvetési törvényben előlegként meghatároznak egy bizonyos támogatást, és egy évvel később a zárszámadási törvényben azt is megvizsgálják, hogy az állami-önkormányzati fenntartók egy tanuló után mennyit költöttek ki. És amennyiben az egyházi intézményfenntartók kevesebbet kaptak, decemberben sor kerül egy kiegészítésre" - ismertette Papp Kornél, hozzátéve,

1998 óta minden évben lennie kellett ilyen kiegészítésnek; az előfinanszírozás ugyanis rendszeresen alulfinanszírozás".

A fejlesztésekre az egyházi iskoláknak is pályázniuk kell.

"Kialakult egy egyenlőtlen helyzet, nevezetesen, hogy az állam kiemelt projektek keretében tudja végrehajtani saját intézményeiben a fejlesztéseit, míg ezek a források arányosan nem jelennek meg az egyházi fenntartóknál."

Hit- és erkölcstan

Az iskolai hittan bevezetésével szélesebb kapu nyílt az egyház és a tanulók között - tette hozzá.

"Azáltal, hogy választható a református hit- és erkölcstan, olyanok is választják, akik nem tartoztak református egyházi közösséghez. Ha ezzel a lehetőséggel élni tud a helyi egyházi közösség, akkor ez egy nagyon pozitív dolog számunkra."

A Magyarországi Református Egyház 1700 hittanoktatót foglalkoztat, akik közül 320-330 fő munkavállaló, több mint 400-an megbízottak, a többiek lelkipásztorok, akiket tehermentesíteni kellene.

Az új NAT

Papp Kornél örülne, ha az egyháziakat is bevonnák az új Nemzeti Alaptanterv készítésének folyamatába.

"A tananyagcsökkentés, a gyakorlati ismeretek növelése egybevágó cél az oktatáspolitikáéval, de ugyanakkor szükséges a nemzeti minimum, a nemzeti kánon megtartása. Az a NAT, amelyik ezt feladja, nem felel meg számunkra. Nyilván alkalmazkodunk hozzá, de ahol mozgásterünk van, a nemzeti minimumot mi be fogjuk építeni" - szögezte le a református egyház oktatási irodavezetője. Szerinte

"ha például a kerettantervek kihagyják Bocskai Istvánt, első, alkotmányos és vallási szabadságunkért küzdő hősünket, a református iskolákban akkor is tanítani fogjuk".

Azzal egyetért, hogy a mai diákok túlterheltek, egyre több a választási lehetőség a tantárgyak között, egyre nehezebb az órarend elkészítése, a csengetési rend még a nyolcadik, kilencedik, tizedik órát is tartalmazza. Megszaporodott a lyukas órák száma is, de ilyenkor a gyerekek nem tudnak regenerálódni.

Kiemelte: mértéktartóan kell nemzeti kánonról, új, mondern tananyagról beszélni, és a taneszközök közé egyre nagyobb mértékben be kell vonni a rugalmasabb, digitális tananyagot. A pedagógusoknak egyre nagyobb mértékben kell tervezni a tanulók otthoni foglalkoztatását is, mondta Papp Kornél, hozzátéve: a NAT-ra ezért is van szükség, hogy mindenki tudja, meddig mehet el.

A teljes interjút alább megtekintheti, meghallgathatja.