Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Rácz Zsófia: nem hobbiból járok jogi egyetemre - hetilapszemle

A Mandinerben a fiatalokért felelős helyettes államtitkár beszél kinevezése körülményeiről, a Figyelő a német prémiumgyártókról, a HVG pedig a Hormuzi-szorosról készített összeállítást. Az InfoRádió hetilapszeméje.

A Mandiner interjút közöl az Emmi fiatalokért felelős helyettes államtitkárával. Rácz Zsófia kiemeli, hogy

a kinevezése előtt történt törvénymódosítás nem miatta, hanem a fiatalokért történt,

és így lehetőség nyílt arra, hogy egy fiatal képviselje a fiatalokat, akkor is, ha a szakmai tapasztalata mellett még nincs diplomája. Hangsúlyozta, hogy nem hobbiból jár három éve jogi egyetemre, nem tenne így, ha úgy gondolná, hogy nem szükséges és fontos a felsőfokú végzettség. Rácz Zsófia úgy látja, hogy több kormánypárti politikus is jól használja a közösségi médiát, persze nem mindenkire igaz ez egyik politikai közösségben sem - tette hozzá.

Arra is kitért, hogy nem kell feltalálnuk a spanyolviaszt, egyszerűen azokat a csatornákat kell megtalálniuk, amelyeket a fiatalok használnak, és olyan nyelven kell szólni hozzájuk, amelyet értenek is. Rácz Zsófia hangsúlyozta, a fiatalok nem akarnak asztalt borogatni, egyszerűen csak azt kérik, hogy adjanak még több széket az asztalnál.

A Figyelőben arról lehet olvasni, hogy tövig nyomták a gázpedált a német prémiumgyártók. Miközben a Daimler és a BMW még azon vitatkozik, hogy melyikük gyártotta tavaly a legtöbb robbanómotoros kocsit, a színfalak mögött már a klímabarát gépjárművek piacára készülnek a vezető német márkák is. A hetilap hangsúlyozza, hogy az elmúlt időszakban arról lehetett hallani, eljárt az idő Európa legfontosabb autóipari központja felett, a vevők már nem a Daimler, a BMW és a Volkswagen autóit keresik. Aztán a pár napja megjelent eladási statisztikák némileg megváltoztatták ezt a képet. Igaz, hogy tavaly a három meghatározó német konszern hazai gyáraiban

2018-hoz mérten 9 százalékkal több mint 20 éves mélypontra, 4,6 millióra csökkent a gyártás,

sőt még jobban, 13 százalékkal esett a Németországból kiinduló autóexport is. Eközben azonban az elmúlt évben a németek összesen - tehát nemcsak a saját márkáikból - mintegy 3,6 millió autót vásároltak, ami tízéves csúcsot jelent.

A HVG a Hormuzi-szorosról készített összeállítást. A hetilap kiemeli, hogy az olajcégek egy része nem küldi be tankereit a háborús övezetté vált szorosba, mások csak cirkálók kíséretében merészkednek oda. A világ többi jelentős vízi útvonalán is komoly átalakulások zajlanak. Irán már tavaly is okozott fejfájást, amikor a szorosban megtámadott egy olajat, majd vegyianyagokat szállító hajót. A Perzsa- és Ománi-öblöt összekötő vízi út ugyanis az a hely, ahol a perzsa állam viszonylag kis erőfeszítéssel tud komoly károkat okozni ellenfeleinek. Akadnak olyan vállalatok, amelyeknek

már a fenyegetettség jelenlegi szintje is elég ahhoz, hogy elkerüljék a térséget.

A brit és amerikai teherhajókat brit cirkálók kísérik, ám a kapitányoknak így is igencsak figyelniük kell.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×