A Nézőpont Csoport vezetője szerint a választási kampány utolsó hetének eseményei változtatták meg a politikai erőviszonyokat a fővárosban. Mráz Ágoston Sámuel azt mondta: a Borkai-botrány kirobbanásáig még az ellenzéki szavazók – a velük szimpatizáló kutatók és értelmiség – is arra számított, hogy Tarlós István nyeri meg a főpolgármester-választást, és ennek jelentős visszatartó ereje volt. A Borkai-ügy azonban mozgósította az ellenzéki pártokkal szimpatizáló szavazókat – tette hozzá az elemző.

"A kérdés az az volt, hogy pártpolitikai szavazást lehet-e belőle csinálni. Hogy egy személyiségről, egy mindenki által egyébként elfogadott, alkalmasnak gondolt, még az ellenzékiek számára is rendes fideszesnek vélelmezett Tarlós Istvánról szól-e a küzdelem, vagy pedig pártpolitikai szavazásról. És ez a »game change«,

az utolsó hét eseménye pártpolitikai szavazást csinált a főpolgármester-választásból

– fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel. – Olyan embereket mozgósított, akik nem Tarlós Istvánról és Karácsony Gergelyről döntöttek, hanem a Fidesz ellenében akartak szavazni. A kutatások magyarázatánál mindig a részeltekre érdemes figyelni – folytatta a szakértő –, a legtöbb szám, ami napvilágot látott, az az aktív választok körében mért adatokat mutatta. Az én magyarázatom pedig a félreértésekre és a kutatások felelősségére az, hogy nem mondtuk el azt, hogy ez mekkora részvétel melletti adat. A magasabb részvétel, a Fidesz-ellenes szavazók aktivizálódása a botrányok hatására meg tudta változtatni ezt a történetet."

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója szerint nem a Borkai-ügy hozott jelentős fordulatot a főpolgármester-jelölti versenyben.

"Azzal egyáltalán nem értek egyet, hogy ez mindent felborított, mert a felméréseik szerint a Borkai-ügy 200-250 ezer embert mozgatott meg országosan, ami Budapesten 2-3 százalékpontnyi eltérést magyaráz. A Publicus Intézet relatív sok kutatást végzett, az utolsó egy évben körülbelül 7-8-at, amiből az utolsó negyedévben négyet – ismertette Puali András –, amikből az látszódott, hogy

az igazi »game change« Karácsony Gergely számára a második előválasztás volt.

Amikor Kerpel-Fronius Gáborral, illetve Kálmán Olgával mérkőzött meg, akkor vált a választók szemében alkalmas vezetőjévé a fővárosnak, és dolgozta le az alkalmassági hátrányát. Ezt követően csak kozmetikázódtak ezek az eredmények."

Pulai András szerint a Borkai-botrány nélkül is Karácsony Gergely lett volna Budapest főpolgármestere.

"Az egy más kérdés, hogy lett volna-e fővárosi többsége, amiben egyáltalán nem vagyok biztos. […] Van három olyan kerület, ahol 1 százalékpontnál kevesebb, vagy ahhoz közeli arányban nyert a polgármester, az I.-ben, a III.-ban és a VIII.-ban, ezek valószínűleg nem lettek volna meg, tehát ezek a Borkainak köszönhetők – fogalmazott. – Ahogyan még körülbelül olyan 10 vidék nagy és közepes városi ellenzéki győzelem."

A két elemző egyetértett abban, hogy a Borkai-ügy mindaddig napirendben lesz, ameddig nem lesz következménye, és nem derül ki, hogy igazak-e a Győr újraválasztott polgármesterét ért korrupciós vádak.

Surlódások igen, összecsapások nem?

A megváltozott összetételű Fővárosi Közgyűlésről, valamint a 2022-es országgyűlési választásokról is beszélt a Nézőpont Csoport vezetője és a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a jelenlegi fővárosi vezetés legszívesebben a kormány felelősségi körébe utalná Budapest forráshiányát.

"Az a játszma indult most meg, hogy ki a felelős azért, hogy van, vagy nincs pénz Budapesten"

– fogalmazott. És ebben a játszmában, érhető módon, az áttolt felelősség látszatát is elkerülendő, a kormány gesztusokat tesz, és együttműködésre törekszik, magyarázta a Nézőpont Csoport vezetője, aki szerint ezek nem csak szimbolikusak lesznek, hiszen az elmúlt tíz év bizonyította, hogy a fővárosban sok látványos beruházást finanszíroztak. És azzal is tisztában vannak, hogy amennyiben az ellenzék, vagy Karácsony Gergely azon kommunikációja érvényesülne, hogy a Fidesz egy fővárosellenes párt, az nagyon negatív helyzetet teremtene számukra. Vagyis "arról is szól ez a küzdelem, hogy elkerülje a Fidesz azt az értelmezést, hogy egy fővárosellenes párt" – ismételte meg.

A Publicus Intézet ügyvezető igazgatója szerint mindkét politikai oldal számára tartogat kihívásokat a jelenlegi helyzet. Pulai András úgy vélte: míg Orbán Viktor miniszerelnöknek az az elsődleges célja, hogy megnyerje a 2022-es országgyűlési választásokat, és megtartsa a hatalmát, addig Karácsony Gergely főpolgármesternek és az ellenzéki koalíciónak az, hogy minél jobb eredményeket érjenek el.

A szakember úgy véli, kezdetét fogja venni egy úgynevezett "brain game" az ellenzék és a kormányoldal között, azt találgatva, hogy ki lesz az, aki hibás a majd kialakuló politikai helyzetért, és ki az, aki majd a sikereket le fogja tudni aratni, ami nem lesz egy egyszerű meccs.

"De a nap végén nem a háború lesz az érdekes, hanem az, hogy a budapestiekért tegyenek,

mert mind a két félnek az lesz az érdeke 2022-ben, vagy pár évvel később az önkormányzati választás alkalmával, hogy megnyerje a választást. Akkor, amikor volt egy egyértelmű háború az ellenzéki oldal és kormányoldal között a Demszky-érában, akkor azt Orbán Viktor elvesztett" – emlékeztetett a Publicus Intézet munkatársa, aki súrlódásokat vár, de összecsapásokat nem.

Az elemzők szerint, bár még nyitott kérdés, hogy Karácsony Gergely újra miniszterelnökjelölt lesz-e, de a Nézőpont Csoport vezetője szerint nem azért lett főpolgármester az ellenzéki politikusból, hogy utána újra miniszterelnök-jelölt lehessen. A Publicus Intézet ügyvezető igazgatója úgy vélte:

előválasztáson döntheti el az ellenzék, hogy ki lesz Orbán Viktor miniszterelnök kihívója 2022-ben.

Pulai András szerint Karácsony Gergely mellett Dobrev Klára neve is felmerülhet.