INFORÁDIÓ
2021. június 13. vasárnap
Anett, Antal

mráz ágoston sámuel

pulai andrás

nézőpont csoport

publicus intézet

aréna

önkormányzati választás

borkai zsolt

Karácsony Gergely megválasztott (j) és Tarlós István leköszönő főpolgármester (j2) a hivatal átadás-átvételén a Városházán 2019. október 17-én. Hátul Balogh Samu várostervező, Karácsony Gergely munkatársa (b) és György István, a fővárosi kormányhivatal kormánymegbízottja.

Megoszlik a szakértők véleménye a Borkai-botrány tényleges hatásáról

A Nézőpont Csoport vezetője szerint a Borkai-botrány mozgósította a Fidesz-ellenes szavazókat, s ezzel pártpolitikai szavazást kreált a főpolgármester-választásból, ami Karácsony Gergely javára döntötte el a versenyt. A Publicus Intézet ügyvezető igazgatója szerint nem a Borkai-ügy hozott jelentős fordulatot a főpolgármester-jelölti versenyben, hanem az előválasztás második fordulója. Az elemzők az InfoRádió Aréna című műsorának voltak a vendégei.

A Nézőpont Csoport vezetője szerint a választási kampány utolsó hetének eseményei változtatták meg a politikai erőviszonyokat a fővárosban. Mráz Ágoston Sámuel azt mondta: a Borkai-botrány kirobbanásáig még az ellenzéki szavazók – a velük szimpatizáló kutatók és értelmiség – is arra számított, hogy Tarlós István nyeri meg a főpolgármester-választást, és ennek jelentős visszatartó ereje volt. A Borkai-ügy azonban mozgósította az ellenzéki pártokkal szimpatizáló szavazókat – tette hozzá az elemző.

"A kérdés az az volt, hogy pártpolitikai szavazást lehet-e belőle csinálni. Hogy egy személyiségről, egy mindenki által egyébként elfogadott, alkalmasnak gondolt, még az ellenzékiek számára is rendes fideszesnek vélelmezett Tarlós Istvánról szól-e a küzdelem, vagy pedig pártpolitikai szavazásról. És ez a »game change«,

az utolsó hét eseménye pártpolitikai szavazást csinált a főpolgármester-választásból

– fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel. – Olyan embereket mozgósított, akik nem Tarlós Istvánról és Karácsony Gergelyről döntöttek, hanem a Fidesz ellenében akartak szavazni. A kutatások magyarázatánál mindig a részeltekre érdemes figyelni – folytatta a szakértő –, a legtöbb szám, ami napvilágot látott, az az aktív választok körében mért adatokat mutatta. Az én magyarázatom pedig a félreértésekre és a kutatások felelősségére az, hogy nem mondtuk el azt, hogy ez mekkora részvétel melletti adat. A magasabb részvétel, a Fidesz-ellenes szavazók aktivizálódása a botrányok hatására meg tudta változtatni ezt a történetet."

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója szerint nem a Borkai-ügy hozott jelentős fordulatot a főpolgármester-jelölti versenyben.

"Azzal egyáltalán nem értek egyet, hogy ez mindent felborított, mert a felméréseik szerint a Borkai-ügy 200-250 ezer embert mozgatott meg országosan, ami Budapesten 2-3 százalékpontnyi eltérést magyaráz. A Publicus Intézet relatív sok kutatást végzett, az utolsó egy évben körülbelül 7-8-at, amiből az utolsó negyedévben négyet – ismertette Puali András –, amikből az látszódott, hogy

az igazi »game change« Karácsony Gergely számára a második előválasztás volt.

Amikor Kerpel-Fronius Gáborral, illetve Kálmán Olgával mérkőzött meg, akkor vált a választók szemében alkalmas vezetőjévé a fővárosnak, és dolgozta le az alkalmassági hátrányát. Ezt követően csak kozmetikázódtak ezek az eredmények."

Pulai András szerint a Borkai-botrány nélkül is Karácsony Gergely lett volna Budapest főpolgármestere.

"Az egy más kérdés, hogy lett volna-e fővárosi többsége, amiben egyáltalán nem vagyok biztos. […] Van három olyan kerület, ahol 1 százalékpontnál kevesebb, vagy ahhoz közeli arányban nyert a polgármester, az I.-ben, a III.-ban és a VIII.-ban, ezek valószínűleg nem lettek volna meg, tehát ezek a Borkainak köszönhetők – fogalmazott. – Ahogyan még körülbelül olyan 10 vidék nagy és közepes városi ellenzéki győzelem."

A két elemző egyetértett abban, hogy a Borkai-ügy mindaddig napirendben lesz, ameddig nem lesz következménye, és nem derül ki, hogy igazak-e a Győr újraválasztott polgármesterét ért korrupciós vádak.

Surlódások igen, összecsapások nem?

A megváltozott összetételű Fővárosi Közgyűlésről, valamint a 2022-es országgyűlési választásokról is beszélt a Nézőpont Csoport vezetője és a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a jelenlegi fővárosi vezetés legszívesebben a kormány felelősségi körébe utalná Budapest forráshiányát.

"Az a játszma indult most meg, hogy ki a felelős azért, hogy van, vagy nincs pénz Budapesten"

– fogalmazott. És ebben a játszmában, érhető módon, az áttolt felelősség látszatát is elkerülendő, a kormány gesztusokat tesz, és együttműködésre törekszik, magyarázta a Nézőpont Csoport vezetője, aki szerint ezek nem csak szimbolikusak lesznek, hiszen az elmúlt tíz év bizonyította, hogy a fővárosban sok látványos beruházást finanszíroztak. És azzal is tisztában vannak, hogy amennyiben az ellenzék, vagy Karácsony Gergely azon kommunikációja érvényesülne, hogy a Fidesz egy fővárosellenes párt, az nagyon negatív helyzetet teremtene számukra. Vagyis "arról is szól ez a küzdelem, hogy elkerülje a Fidesz azt az értelmezést, hogy egy fővárosellenes párt" – ismételte meg.

A Publicus Intézet ügyvezető igazgatója szerint mindkét politikai oldal számára tartogat kihívásokat a jelenlegi helyzet. Pulai András úgy vélte: míg Orbán Viktor miniszerelnöknek az az elsődleges célja, hogy megnyerje a 2022-es országgyűlési választásokat, és megtartsa a hatalmát, addig Karácsony Gergely főpolgármesternek és az ellenzéki koalíciónak az, hogy minél jobb eredményeket érjenek el.

A szakember úgy véli, kezdetét fogja venni egy úgynevezett "brain game" az ellenzék és a kormányoldal között, azt találgatva, hogy ki lesz az, aki hibás a majd kialakuló politikai helyzetért, és ki az, aki majd a sikereket le fogja tudni aratni, ami nem lesz egy egyszerű meccs.

"De a nap végén nem a háború lesz az érdekes, hanem az, hogy a budapestiekért tegyenek,

mert mind a két félnek az lesz az érdeke 2022-ben, vagy pár évvel később az önkormányzati választás alkalmával, hogy megnyerje a választást. Akkor, amikor volt egy egyértelmű háború az ellenzéki oldal és kormányoldal között a Demszky-érában, akkor azt Orbán Viktor elvesztett" – emlékeztetett a Publicus Intézet munkatársa, aki súrlódásokat vár, de összecsapásokat nem.

Az elemzők szerint, bár még nyitott kérdés, hogy Karácsony Gergely újra miniszterelnökjelölt lesz-e, de a Nézőpont Csoport vezetője szerint nem azért lett főpolgármester az ellenzéki politikusból, hogy utána újra miniszterelnök-jelölt lehessen. A Publicus Intézet ügyvezető igazgatója úgy vélte:

előválasztáson döntheti el az ellenzék, hogy ki lesz Orbán Viktor miniszterelnök kihívója 2022-ben.

Pulai András szerint Karácsony Gergely mellett Dobrev Klára neve is felmerülhet.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Kapcsolódó hang

Mráz Ágoston Sámuel és Pulai András (1)
 
Mráz Ágoston Sámuel és Pulai András (2)
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018